A szekularizáció mint magyarázat

A végére hagytuk, hogy igazi magyarázatnak nem ilyen vagy olyan politikát, hanem a társadalmi szekularizáció jelenségét tartjuk. A szekularizáció okai között - közhelyszerűen, s mint a világon mindenütt a városiasodást, a hagyományos kötelékek felbomlását, a fogyasztói társadalom előretörését sorolhatjuk fel. (E helyütt nem kívánunk vitatkozni napjaink azon intellektuális divatjelenségével, mely a szekularizáció puszta létét is kétségbe vonja. A konkrét kérdésben ugyanis csak az intézményes vallásosság csökkenése a kérdés, ez pedig az alábbi, és minden más felmérés alapján igaznak tekinthető.)

A szekularizáció jelenségéről nagyon sokféle adatunk van. Közismerten leglassabban a keresztelések aránya csökkent, 1961-ben gyakorlatilag még minden csecsemőt megkereszteltek, illetve bejegyeztek valamilyen egyházba, 1971-ben már csak 90%-ukat, 1980-ban már csak 70%-ukat, 1985-ben 68,7%-ukat - innen kezdve viszont ingadozás tapasztalható. A nem elvált állapotú katolikusok házasságkötéseiből 1951-ben még 86,3%, 1961-ben 83,5%, 1971-ben 68% volt egyházi. A mélypont az 1980-as 49,4%, ettől kezdve emelkedés kezdődik (Tomka: 1991). A református népesség 60-as évekbeli szekularizációs mozgását mutatja, hogy 1962-ben a megkereszteltek 55%-a konfirmált, 1968-ban 50%, s 1987-ben már csak 36%!) Az ötvenes-hatvanas években a vallásosság mértékéről sajnos nem rendel­kezünk korabeli adatokkal. Így az első felmérések idejére már egy erősen szekularizált társadalom képe bukkan elénk úgy, hogy - legalábbis kortárs adatokon -, nem nagyon tudjuk felmérni az intézményes vallásosság legjobb mutatója­ként számon tartott istentisztelet-járási gyakoriságot, illetve ennek ritkulását, mint szekularizációs mutatót.

A visszatekintést lehetővé tevő felmérések közül, most a Tárki 1992-es mobilitás-paneljének adatait idézzük. A felnőtt magyar lakosságra reprezentatív háromezres mintában megkérdezettek gyerekkorára vonatkoztatva afelől érdeklődtek, milyen gyakran jártak a szülők templomba. Úgy csoportosítottuk az adatokat, hogy megvizsgáltuk: azoknak, akik 1948 és 1952, 1951 és 1955, stb. között voltak 10 évesek, a szüleik körében hogyan csökkent a heti templomjárók aránya.

2. táblázat

A heti istentiszteletre járók aránya

"Megfigyelési időpont"                              Középkorú férfiak                              Középkorú nők

1948-52                                                                40,5                                                  58,1

1951-55                                                                32,2                                                  49,6

1953-57                                                                30,5                                                  47,0

1956-60                                                                23,8                                                  42,7

1958-62                                                                18,8                                                  37,8

1961-65                                                                18,5                                                  35,6

1963-67                                                                17,2                                                  32,1

1966-70                                                                15,0                                                  27,8

1968-72                                                                12,5                                                  26,2

1971-75                                                                  9,4                                                  19,8

1973-77                                                                  9,7                                                  15,6

1976-80                                                                10,7                                                  14,0

1978-82                                                                  9,2                                                  12,2

Mielőtt következtetések vonnánk le, vizsgáljuk meg kontrollcsoportként az ISSP magyarországi vizsgálatának 1991-es eredményeit, a már korábban megismert "10 éves csúsztatást" felhasználva:

3. táblázat

A heti istentiszteletre járók aránya

Megfigyelési      Középkorú       Középkorú         Középkorú     Középkorú          ISSP         TARMOB

időpont            férfiak, ISSP        férfiak,             nők, ISSP          nők,          korcsoport      korcso-

                                                  TARMOB                                 TARMOB      esetszáma     port eset-

                                                                                                                                                száma

1945+9                     31,2                  39,2                   53,1                56,5            192             471

1946+9                     30,6                  38,7                   52,4                54,5            191             470

1947+9                     26,7                  37,3                   48,9                53,2            176             481

1948+9                     23,3                  35,2                   46,0                52,3            176             478

1949+9                     22,0                  32,3                   44,3                51,2            176             471

1950+9                     21,9                  30,0                   44,2                49,0            181             484

1951+9                     22,2                  27,7                   42,6                46,0            188             496

1952+9                     22,5                  25,6                   42,0                43,9            188             512

1953+9                     22,7                  24,2                   41,2                42,1            177             527

1954+9                     20,3                  22,2                   38,8                39,6            188             543

1955+9                     20,6                  21,2                   36,9                38,3            195             572

1956+9                     19,6                  20,8                   36,7                38,7            188             591

1957+9                     19,2                  19,7                   35,6                37,0            202             597

1958+9                   18,0                   17,9                  31,9                34,7              210             605

1959+9                   17,3                   17,7                  29,5                33,2              207             611

1960+9                   16,2                   17,5                  27,0                33,1              196             601

1961+9                   15,7                   16,9                  27,4                32,1              197             595

1962+9                   13,1                   16,5                  25,7                30,7              191             586

1963+9                   11,3                   15,2                  23,0                29,6              196             571

1964+9                   10,5                   15,3                  20,9                28,8              191             552

1965+9                   10,4                   14,5                  19,6                27,4              184             519

1966+9                     9,1                   12,5                  17,2                24,2              198             483

1967+9                     9,6                   12,1                  15,3                23,5              189             472

1968+9                   10,4                   11,2                  16,3                21,3              184             455

1969+9                     9,0                   11,3                  15,3                21,2              190             468

1970+9                     9,2                   10,3                  14,6                18,2              198             468

1971+9                     8,4                   10,1                  13,0                16,7              193             467

1972+9                     7,7                     9,6                  12,6                14,8              199             461

1973+9                     8,4                     9,4                  13,0                13,7              192             466

1974+9                     7,7                     8,0                  12,4                12,1              170             471

1975+9                     8,1                     7,5                  13,3                10,7              150             506

1. grafikon

Adatellenőrzésünk eredménye látható a grafikonon: e szerint a tízéves csúsztatott korcsoportbontásnál az 1953-1962-es megfigyelési időponttól kezdve lényegében egybevág a két minta adatsora. Az azt megelőző évek vonatkozásában a kisebb minta némileg szekularizáltabbnak mutatja a társadalmat, mint a nagyobb.

Mindenképpen megállapíthatjuk, hogy az istentisztelet-járás gyakorisága határozott hanyatlást mutat. Témánk szem­pontjából ez azt jelenti, hogy a gyermekeik hitoktatásáról döntő apák és anyák heti istentisztelet-látogatási gyako­riságának csökkenése nyilvánvalóan csökkenti a hittan iránti igényt. Különösen figyelemreméltó, hogy a gyerekeik vallásos nevelésére nagyobb hatást gyakorló anyák körében milyen egyenletesen (és az apáknál meredekebben) csökken a heti templomjárók aránya. A klasszikus szekularizációs hipotézis a szekularizáció egyik legfontosabb komponensének a városiasodást tartja. Éppen ezért érdemes megvizsgálnunk a falvak és városok lakosságának szekularizációs tendenciáját:

4. táblázat

A heti istentisztelet-járók aránya a falusi és városi középkorú

férfiak és nők körében

Megfigyelési                 Falusi                     Falusi                       Városi                      Városi

időpont               középkorú férfiak    középkorú nők      középkorú férfiak      középkorú nők

1923-27                           61,5                          71,1                       41,2                          54,8

1926-30                           55,2                          66,1                       39,3                          53,1

1928-32                           50,0                          61,4                       37,9                          47,7

1931-35                           45,0                          59,4                       31,0                          52,7

1933-37                           42,2                          56,6                       28,6                          54,7

1936-40                           45,8                          58,3                       30,2                          38,6

1938-42                           46,6                          61,6                       35,3                          43,2

1941-45                           44,8                          58,9                       29,6                          52,5

1943-47                           46,4                          57,7                       25,3                          53,4

1948-52                           47,9                          59,2                       28,3                          60,7

1951-55                           48,2                          61,1                       35,1                          52,1

1953-57                           41,5                          54,0                       37,7                          41,7

1956-60                           37,7                          55,1                       25,0                          32,6

1958-62                           30,9                          53,5                       16,5                          26,0

1961-65                           25,2                          47,9                       18,0                          23,5

1963-67                           23,0                          45,4                       12,1                          21,8

1966-70                           20,8                          38,7                         9,2                          22,2

1968-72                           17,1                          32,9                       11,6                          20,4

1971-75                           14,5                          31,9                       11,4                          18,4

1973-77                           10,7                          24,6                       11,9                          13,7

1976-80                             7,3                          15,0                         9,6                          16,3

1978-82                           10,9                          14,4                         7,7                          13,6

1981-85                           12,7                          15,5                       12,4                            8,7

Ha igaz is, hogy az egész népességben azért növekszik erőteljesen a heti istentiszteletre járást elhanyagolók aránya, mert növekszik a városi népesség aránya, mindenképpen figyelemreméltó, hogy a városi lakosság és a falusi lakosság szekularizációja párhuzamos. Az is világossá vált - az átfedéses korcsoportok következtében, hogy szinte mindegy, hol húzzuk meg a korcsoportok határait: a szekularizáció igen rövid távon - azaz fél évtizedenként, sőt háromévenként is jól mérhető. Épp ezért a továbbiakban nem mindig az átfedéses korcsoportokkal operáló bonyolult eljárást fogjuk alkalmazni, hanem az 1949 után tizedik életévét elérő népességet egyszerűen hét csoportra bontva elemezzük.

Fontos kérdése a szekularizációnak, hogy nem egyszerűen az egyház tanítását követő templomjárás válik ritkábbá, hanem sajátos algoritmus szerint változik a ritkább istentisztelet-járás aránya is.

Az alábbi speciális grafikonon az istentisztelet-járás gyakoriságának csökkenését a 10 éves falusiak anyáinak körében mutatjuk be. A grafikonon az látható, hogy amennyiben ugyanazt a népességet eltérő definíciók szerint tekintjük gyakran vagy nem gyakran járónak, hogyan változik a kép.

2. grafikon

Az istentisztelet-látogatás gyakoriságának csökkenése a 10 éves falusiak
anyáinak körében a "gyakoriság" eltérő definíciói szerint

Kiderül egyrészt, hogy akármelyik definíciót használjuk, körülbelül azonos képet kapunk. Az első időszakban úgy tűnik, hogy nincsen szekularizáció, attól kezdve viszont folyamatos.

Kiderül másrészt, hogy a két-két vonal szinte párhuzamos. Tehát az "egyik fajta szekularizáció" az évente néhány­szor és annál ritkábban, a másik a havonta néhányszor és annál gyakrabban kategóriákkal leírható csoportot jellemzi. Az igazi osztóvonal tehát nem annyira a hetente és ritkábban templomjárók között van, ahogy a szociológia általában feltételezi, hanem a havonta néhányszor és az annál ritkábban templomjárók között.

Kiderül továbbá, hogy a két csoport között az olló a hatvanas és hetvenes években folyamatosan nyílott. Azaz a he­tente és havonta néhányszor templomjárók egyre kisebb csoportot jelentettek az egyáltalán templomjárók csoportjában.

Kiderül az is, hogy a szekularizáció - ha a heti templomjárás elhagyását jelenti az egyértelműen gyorsuló folyamat -, a templomjárás teljes elhagyásának valószínűsége az idők előrehaladásával rendkívül lassan nő.