Orbán Zoltán
Madárbarát településfejlesztés
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
1. A madárbarát településfejlesztés alapelemei
1.1. Mindennapi madárvédelem
1.1.1. Madárbarát kert
1.1.2. Madárbarát óvoda
1.1.3. Madárbarát iskola. 28
1.1.4. Madárbarát panel
1.1.5. Madárbarát munkahely
1.1.6. Madárbarát gazdaság
1.1.7. Madárbarát település cím megszerzése
1.2. Oktatásfejlesztés
1.2.1. Madarászovi
1.2.2. Madarászsuli
1.3. Turizmusfejlesztés
1.3.1. A táboroztatás, mint ideális infrastruktúracél
1.3.2. Tanösvény helyett élményösvényt!
1.3.3. Csodálatos madarak program
1.4. A programelemek egymásra épülése - a MÖP megvalósítása
2. Madárbarát településfejlesztés a gyakorlatban
2.1. Az első próbálkozások
2.2. Tápió-vidék - ahol a rendszer kezd összeállni (1998-)
2.3. MÖP szemléletű településfejlesztés Tápiógyörgyén (2002-)
Ajánlott irodalom
Előszó
A rendszerváltást követően a lakosság, az intézmények, és nem utolsósorban az önkormányzatok egyik napról a másikra megváltozott környezetbe kerültek. A személyes és csoportautonómia növekedése a döntési szabadság mellett olyan mértékű döntési felelősséget is magával hozott, melyre az 1990-et megelőző évtizedek nem készítettek fel bennünket. A központi irányítás megszűnése, a működési támogatások folyamatos megkurtítása a települési önkormányzatokat különösen nehéz helyzet elé állította.
A települések életének irányítása az egyik legnehezebb vezetési feladat. A döntéshozó képviselő-testület tagjai nem az ellátandó feladatok és szakmai kvalitásuk, hanem a rájuk elsősorban érzelmi alapon szavazók száma alapján kerülnek pozícióba. Ilyen körülmények között kell az újonnan felálló stáboknak olyan összetett kérdésekben döntéseket hozniuk, melyek többségéhez nem értenek. Ezért különösen fontos, hogy az önkormányzatok minél nagyobb mértékben építsenek a településük lakosainak, civil kezdeményezéseinek tudására, tenniakarására.
Civil szervezetként a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) legfontosabb feladata olyan társadalmilag fontos feladatok képviselete és ellátása, melyek megoldásában az állami szféra önmagában nem tud megfelelő hatékonyságot elérni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az önkormányzatok részéről egyre nagyobb az igény a jogi (elméleti) szabályozást meghaladó gyakorlati oktatásfejlesztési, természetvédelmi, ökoturisztikai ötletekre. Az MME madárbarát önkormányzati programcsomagja (MÖP) éppen ezt a célt szolgálja.
...
A MÖP összeállítását alapvetően ez a felismerés indította el. A programcsomag olyan ötletgyűjtemény, mely arra vár, hogy az érdeklődők a helyi viszonyokhoz adaptálva alkalmazzák. Különös előnye, hogy az európai uniós pályázati struktúra számos eleméhez illeszkedik, tehát megvalósításához folyamatosan kiírásra kerülnek a különböző források. Mindazonáltal a MÖP sem csodaszer, semmiképpen sem maga "a módszer", nem az egyetlen településfejlesztési, közösségépítő rendszer, nem kínál automatikusan és minden településnek megoldást. Végrehajtó akarat, összefogás és tényleges együttműködés nélkül csak egy marad a be nem váltott lehetőségek hosszú magyarországi sorában.
Végül, de nem utolsósorban fontos leszögezni, hogy a madárbarát önkormányzati programcsomag alapvetően az emberről szól. Az elmúlt évtizedek természetvédelmi tapasztalatai az egész világon bebizonyították, hogy a fajok és élőhelyeik védelme a helyi lakosság, különösen a természetkímélő módszereket alkalmazó gazdálkodók nélkül nem lehet sikeres. Éppen ezért ez a könyv a madárbarát önkormányzati együttműködés az emberekről és a madarakról szól. A "Miért fontosak a madarak?" kérdésre egy másik kérdés adja meg a választ: "Lehet-e emberhez méltó, teljes életet élni ott, ahol a madarak már nem tudnak létezni?" A válasz egyértelműen nem. A túzok, a parlagi sas, a fehér gólya, vagy éppen a mezei veréb nem csak azért fontos számunkra, mert "szép" vagy "aranyos", hanem azért, amit képvisel. Az egészséges, okosan használt vidéket, ahol együtt, egymást segítve növekedhetnek fel a következő ember- és madárgenerációk. A MÖP éppen azzal szolgálja az embert, hogy megmutatja, a széncinege, a tölgyfa, a rét megóvása, amellett, hogy mindannyiunk számára élhető környezetet biztosít, a vidék számára folyamatosan megújuló természeti és gazdasági erőforrást is jelent.
Budapest, 2008. április 16.
Orbán Zoltán