Veres László
Üvegművességünk a XVI-XIX. században
TARTALOM, ELŐSZÓ, ISMERTETŐ
Tartalom
ELŐSZÓ
AZ ÜVEGMŰVESSÉG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA
Eredmények és feladatok
AZ ÜVEGIPAR KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE A XVI. SZÁZADIG
Az üveg alapanyaga és tulajdonságai.
Az üvegkészítés alapvető eljárásai
Európa üvegipara a középkorban
Az üveggyártás kezdete a Kárpát-medencében
AZ ÜVEGGYÁRTÁS KITELJESEDÉSE A XVI-XVII. SZÁZADBAN
Döntő változások az európai üveggyártásban - A velencei üvegipar hanyatlása, a cseh kristályüveg uralomra jutása
Üvegkészítő központok a XVI-XVII. században
A XVI-XVII. századi üvegművesség emlékei
Az ablakok üvegezése
Öblösüvegek gyártása
AZ ÜVEGGYÁRTÁS VIRÁGKORA
Üvegkészítő központok a XVIII. században és a XIX. század első felében
Észak-Magyarország
Kelet-Magyarország
Erdély
Dunántúl és Délvidék
Az üveghuták berendezése, felszerelése, az üvegkészítés technikája
Művészeti hatások, jellegzetes díszítőeljárások
Az üvegek értékesítése, a huták piackörzetei
Üvegek a paraszti háztartásokban
A parasztüveg, mint népművészeti tárgy
AZ ÜVEGHUTÁK TERMÉKEINEK FORMAI, FUNKCIÓBELI SAJÁTOSSÁGAI ÉS DÍSZÍTMÉNYEI
Tárolóedények
Palackok
Ballonok
Butéliák
Tejes- és befőttesüvegek
Kancsók
Pincetokba való palackok
Korsók
Ivóedények
Poharak
Kancsópoharak
Porciós- és fütyülősüvegek
Butykosok
Kulacsok
Bokályok
Kotyogós üvegek
Vegyes használati üvegek
Különleges rendeltetésű üvegek
A HAGYOMÁNYOS ÜVEGKÉSZÍTÉSTŐL A GYÁRIPARI TERMÉK-ELŐÁLLÍTÁSIG
Észak-Magyarország
Erdély és Kelet-Magyarország
Dunántúl
Horvátország és Szlavónia
KÍSÉRLETEK, FELZÁRKÓZÁSI TÖREKVÉSEK A MEGHATÁROZÓ EURÓPAI STÍLUSIRÁNYZATOKHOZ A XIX. SZÁZADBAN
Iránymutató törekvések
Alkotók, alkotóműhelyek és alkotások
Több évtizedes lemaradásban
Metszőműhelyek, vésnökiskolák
Emlék- és fürdőpoharak
A XIX. század második felének kimagasló üvegművészei: Pantotsek Leo Valentin, Giergl Henrik, Róth Miksa és Sovánka István
IRODALOM
HUNGARIAN GLASSWARE PRODUCTION IN THE 16TH-19TH CENTURIES
UNSER GLASGEWERBE IM 16-19. JAHRHUNDERT
Előszó
Az üveg, ez a csodálatos mesterséges anyag sok-sok szállal kapcsolódik az emberi lét hétköznapjaihoz és ünnepeihez. Már a kisgyermekkor meghatározó élményét jelentő mesevilág történései is "az üveghegyen túl" kezdődnek. Hófehérke szépsége és lénye az üvegkoporsón keresztül bűvöli el a királyfit. A felnőtteknek a fény és a világosság az üveg közvetítésével válik mindennapossá lakóhelyeiken. Az üveg lehetővé teszi, hogy jobban láthassuk, vizsgálhassuk az univerzumot, megfejthessük a csillagrendszer végtelenjének titkait. Feltárhassuk a mikrovilág rejtelmeit. S az üveg használhatóságának és hasznosíthatóságának lehetőségét az űrhajózástól a mikrofizikáig még ezernyi példával illusztrálhatnánk.
A sort lezárva több évezredes múltja miatt kiemelésre érdemes az a tény, hogy az üveg a folyadékok, italok tárolásának eszköze is, mintegy öltözete a benne tárolt illatszernek, különleges nedűnek, s ugyanakkor a tároltak fogyasztására is szolgáló eszköz, miközben az elfogyasztásra vagy a használatra szánt folyadék sajátosságait is kifejezésre juttatja.
Az ember több mint öt évezrede ismeri és használja az üveget. A Kárpát-medencében a rómaiaknak köszönhető az üvegből készült használati eszközök meghonosítása. A IX. században államot alapító magyarság már az Etelközben megismerte e különleges anyagot, és a XIII. századtól egyre szélesebb körben hasznosította az üveg formai és funkcióbeli sajátosságainak bővülésével összhangban. A XVI-XVII. századig elsősorban a társadalom előkelőbb rétegei engedhették meg maguknak az ablak- és öblösüvegek használatát. A XVIII. század kezdetétől indult hódító útjára az üveg, meghonosodva a nemesi, polgári és paraszti háztartásokban egyaránt.
Ez az összegezésre törekvő feldolgozás a kárpát-medencei üvegművesség történetének bemutatására törekszik. Az írott források megszólaltatásán túl célkitűzése az is, hogy a jelenlegi országhatárokon túli területek emlékanyagát számba véve, tipologizálva állapítson meg általános érvényű összefüggéseket. A feldolgozás a hagyományos, XVI-XIX. századi technológiájú üveggyártás vizsgálatát végzi a XIX. század végéig, amíg az üvegiparban a gépi berendezéseket alkalmazó üvegkészítés általánossá, meghatározóvá vált.
Ismertető
Ez az összegezésre törekvő feldolgozás a Kárpát-medencei üvegművesség történetének bemutatására törekszik. Az írott források megszólaltatásán túl célkitűzése az is, hogy jelenlegi országhatárokon túli területek emlékanyagát számba véve, tipologizálva állapítson meg általános érvényű összefüggéseket. A feldolgozás a hagyományos, XVI-XIX. századi technológiájú üveggyártás vizsgálatát végzi a XIX. század végéig, amíg az üvegiparban a gépi berendezéseket alkalmazó üvegkészítés általánossá, meghatározóvá vált. A rendkívül gazdagon, színes képekkel illusztrált mű ajánlásában Prof. Dr. Újszászy László így ír: ... "Olyan alapmű, mely példája és gyökere lehet a Kárpát-medence összetett etnikai, történeti, ipartörténeti viszonyainak, régóta hiányzó feldolgozásának... Jelentősége túlmutat a vállalt feladaton, mert szerkezete, feldolgozásmódja, az együttműködés megszervezése példaértékű és követhető."
Forrás: http://www.hermuz.hu/hom/index.php/hu/latogatoinknak/kiadvanyok/letoltheto-kiadvanyok