---

Tartalom

1.Vezetői összefoglaló
1.1. Előzmények
1.2. Módszertan
1.3. Eredmények

2. Az állampolgárok adótudatossága és főbb meghatározói (Gábos András)
2.1. Az állam bevételei
2.2. A társadalombiztosítás kiadásai
2.3. Adótudatosság és fő meghatározói

3. Az állami kiadásokkal kapcsolatos preferenciák leírása (Keller Tamás)
Bevezetés
3.1. Az újraelosztási preferenciák alakulása Magyarországon az utóbbi évtizedben
3.2. Az állami kiadásokkal kapcsolatos preferenciák szocio-ökonómiai meghatározottsága
3.3. Az adótudatosság és a kiadási preferenciák kapcsolata

4.Tanulás és információfeldolgozás (Medgyesi Márton)
4.1.Bevezetés: újraelosztási preferenciák és kérdezési módszertan
4.2. Állami kiadásokra vonatkozó preferenciák és a kérdés megszövegezése
4.3. Újraelosztás iránti preferenciák és a kérdőív szerkezete
4.4. Eltérések a háttérváltozókban a két csoport között
4.5. Kérdőív-szerkezet hatása a háttérváltozók kiszűrésével
4.6. Összefoglalás

5. Az állami újraelosztással kapcsolatos preferenciák magyarázó modelljei (Keller Tamás)
5.1. Az állami kiadások függő változói
5.2. Szocio-ökonómiai magyarázóváltozók
5.3. Az egyes kiadásokkal kapcsolatos preferenciák - hipotézisek
5.4. Az egyes kiadásokkal kapcsolatos preferenciák magyarázó modellje
5.5. Az állami újraelosztással kapcsolatos általános beállítottságok (Tóth István György)

Irodalom
Függelék

---

Bevezetés

Az elmúlt évtizedben a TÁRKI számos alkalommal készített elemzést az adóreform, a nyugdíjreform és az egészségügyi reform lakossági megítélésének témakörében. Ezen túl a TÁRKI kétszer is végzett vizsgálatot az állampolgárok adótudatosságáról. Ezek, a Kornai János, Csontos László és Tóth István György által vezetett kutatások számos új eredményt mutattak be az adók és az állami kiadások percepciójáról, fiskális illúziókról és az állampolgároknak az adók felhasználásával való preferenciáiról. Az első vizsgálat alapja 1996-ban egy 1000 fős, az aktív népességre kiterjedő minta volt. A kutatás második lépcsőjében, 1999-ben egy 1500 fős, az ország felnőtt lakosságát reprezentáló mintán folyt a felmérés. A kutatásokból számos műhelytanulmány mellett hazai és külföldi szakmai folyóirat publikációk sora született, az eredmények jelentős közvélemény-formáló szerepet játszottak és hatást gyakoroltak a politikaformálódás folyamatára is. A kutatások eredményei bemutatták, hogy szükség van az állampolgárok adótudatosságának fokozására és ha az állampolgárok számára világossá tehető az egyes intézményi megoldások költségei, akkor nagy valószínűséggel nem ideológiai premisszák alapján, hanem racionális kalkulus segítségével fognak dönteni. A kutatások jelentései megállapították, hogy a sikeres reformlépések előfeltételei közé tartozik a világos, személyre szóló és egyfajta individuális költséghaszon elemzéssel alátámasztott alternatívák megfogalmazása.

Ez a kutatás harmadik a sorban. Ezen a ponton érdemes kiemelni a három kutatás eltérő társadalompolitikai kontextusát. 1996-ban a kutatás a rendszerváltás utáni első igazi költségvetési megszorító intézkedéssorozat, az ún. "Bokros csomag" bevezetését követő sokk időszakában zajlott le. 1999-ben a közbeszédben nem volt szó explicit, a lakosságot érintő megszorító intézkedésekről, 2007-ben viszont már az adatfelvétel időszakában jól érzékelhetőek voltak a 2006-os választásokat követő konszolidációs csomag lakosságot érintő hatásai, ráadásul egy viszonylag hosszabb ideig tartó fedezet nélkül folytatott állami költekezési periódust követően. Mindezt azért kell előrebocsátani, mert míg 1996-ban a rendszerváltás követő első igazi költségvetési konszolidáció esetében még volt esély azt várni, hogy az efféle intézkedések hitelessége és eredményei révén a lakossági válaszreakciók (tettekben és gondolatokban egyaránt) érdemiek és jól kiszámíthatóak lesznek, az időközben bekövetkezett "húzd meg-ereszd meg" politika nyilvánvalóan emelte lakossági percepcióknak és válaszreakcióknak az ingerküszöbét.

...

---