---

Tartalom

1. Összefoglalás

2. A munka-attitűdök vizsgálatának jelentősége

3. A munka-attitűdök általános modellje

4. Társadalmi-gazdasági és demográfiai változók
  4.1. A munka-attitűdök és a nem összefüggése: nemi paradoxon?
  4.2. Az életkor hatása
  4.3. A képzettség és foglalkozás hatása

5. Szervezeti, intézményi háttér

6. Munkásmagatartások és munka-attitűdök a rendszerváltozás előtt

7. Hipotézisek a munka-attitűdök változásával kapcsolatban

8. A munka-attitűdök megváltozásával kapcsolatos hipotézisek ellenőrzése
  8.1. A munka jellemzőivel kapcsolatos hipotézisek ellenőrzése
  8.2. Magas kereset
  8.3. Állásbiztonság
  8.4. Előrejutás
  8.5. Rugalmas munkaidő
  8.6. A munka-jellemzők összefüggésének változása
  8.7. A magánszféra szerepe

9. Tények és értékek meg nem felelése. A munkával való elégedetlenség

10. Következtetések

Bibliográfia
1. Melléklet
2. Melléklet
3. Melléklet
4. Melléklet
Abstract

---

Bevezetés

Tanulmányunkban a munkával kapcsolatos attitűdök időbeli elmozdulását vizsgáljuk az elmúlt közel egy évtizedben bekövetkezett intézményi átalakulások tükrében. Érdeklődésünk középpontjában azok a vélemények állnak, amelyek összefüggésbe hozhatók a keresők, önálló munkavállalók, illetve alkalmazottak, az állami vagy magánszektorban foglalkoztatottak munkaerőpiaci helyzetével és keresetnövelő stratégiáival, s amelyek tekintetében feltételezhetjük, hogy az átalakulás során változásokon mentek keresztül. Ezek a kereset, az állásbiztonság, az előrejutás és a munkaidő fontosságával kapcsolatos vélemények. Vizsgáljuk ezen túlmenően, hogy a munkával kapcsolatos elvárások mennyire teljesülnek a válaszolók szerint, milyen mértékben figyelhető meg az észlelt tények, illetve a vágyak diszkrepanciája és ez hogyan hat a munkával való általános elégedettségre.

A munka-attitűdök időbeli változását a válaszolók társadalmi-gazdasági helyzetének, demográfiai jellemzőinek, munkamegosztási helyzetének tükrében vizsgáljuk. Ennek megfelelően kutatásunk kitér a nemek, az életkori csoportok, az iskolázottsági szintek, a munkahelyi beosztás, a gazdasági ágazatok, a szektorok stb. különbségeire.

A vizsgálat két empirikus adatfelvételre épül, amelyeket a TÁRKI az International Social Survey Porgramme (ISSP) keretében 1989-ben, illetve 1997-ben hajtott végre országos reprezentatív mintákon, kérdőíves módszerrel.

Eredményeink szerint a magas kereset fontossága a vizsgált időszakban megnőtt a magyar társadalomban. Az állásbiztonság fontossága változatlannak tekinthető, mindkét időpontban kiemelkedő. Az előrejutás fontossága 1989 és 1997 között megnövekedett, a rugalmas munkaidő fontossága viszont lecsökkent. A kereset, az állásbiztonság, illetve az előrejutás tekintetében különböző mértékű különbség figyelhető meg az érzékelt tényleges helyzet, illetve az elvárások között. A tapasztalt diszkrepancia csökkenti a munkával való elégedettséget.

A munkával kapcsolatos attitűdöket kevéssé befolyásolják nemi különbségek. Életkor tekintetében a középkorúak és annál fiatalabbak, valamint az idősebbek között húzódik a fő választóvonal. Jellegzetes különbségek mutatkoznak a képzettség tekintetében is. A munka-attitűdöket befolyásolja, hogy a kérdezett az állami vagy a magánszférában dolgozik-e.

---