---

Tartalom

Köszöntöm Önt, Kedves Olvasó!
László Gábor Fonyódon, amikor még nem tudta...
Bevezetés
László Gábor élete és munkássága (1878-1960)
László Gábor irodalmi munkáinak jegyzéke
Magyar Millennium - 1896
Fonyód-Bélatelep
László Gábor 1896-os fonyódi naplója
Képmelléklet
Részletek a naplóból
Képek jegyzéke
Diary by Gabor Laszlo in Fonyód, 1896
Summary of the Notes Enclosed to Gábor László's Diary
Irodalom

---

Ismertető

Mikszáth Kálmán írja A szelistyei asszonyok című kisregényében: "A túlsó oldalon, messze, messze, ahová szem már alig ér, kék selyemszövet látszott kiterítve a rétségeken. Rostó uram mondta: Az a Balaton. Ott laknak a vízitündérek." Itt töltött el két hónapot a nyárból egy végzős gimnazista, bizonyos László Gábor, és benyomásairól naplót vezetett. A pontos helyszín: Fonyód-Bélatelep. Az időpont: a millennium esztendeje. Ez önmagában még nem csábít olvasásra, jóllehet az 1896-os év már felkelti a figyelmet. De ha hozzátesszük, hogy a naplóíró később tudományos pályát járt be, nyolc idegen nyelvet beszélő főgeológus lett, és ennek csírái - a kitűnő megfigyelés és fogalmazás - már 18 éves korában jelen voltak, akkor kézbe is vesszük a folyóiratnyi méretű füzetet. E kiadvány rendkívül alapos jegyzetanyagot is tartalmaz a felbukkanó személyekről - többek között a világhírű portréfestőről, lombosi László Fülöpről, akinek a Magyar Nemzeti Galéria 2010-ben életmű-kiállítást szentel. S ha a fonyódi dombon fekvő Bélatelep alapítójának, Szaplonczay Manó doktornak 1896-ban íródott kis könyvéből is találunk néhány Fonyód-Bélatelepre utaló, a témához kapcsolódó részletet, no meg rajongunk is a Balatonért, abban az esetben egyvégtében elolvassuk, amit most kézbe kaptunk. Mert meseszerű az, ahogy a nyári élet zajlott 1896-ban a hatszáz lelket számláló halászfaluban, a 34 kabinos fürdőház körül.

A Déli vaspályáról (a Déli pályaudvar elődjéről) induló vonat - nemegyszer cselédekkel, kutyával, macskával, madárral zsúfoltan - az 1900-as évek elejéig nem állt meg Fonyód-Bélatelepen, így aztán Boglárról csak szekérrel vagy fiákeren lehetett eldöcögni a rossz utakon Fonyód felé. A napló megmaradt része így kezdődik: "Közeleg a nap, amikor itt hagyom ezt az utálatos várost (Budapestet), és elmegyek messzire, élvezni a szabad levegőt és az isteni nyugalmat." Azaz a békebeli hangulatot. "Most olyan nyugodt a tó, mint egy tükör - olvashatjuk június 14-én a hold vékony sarlójában egy csillag ragyog, és a halászok csolnakjai mint parányi pontok ringanak a vízen. - Blopp! Egy átkozott szúnyog éppen író jobb kezemre ült." A millenniumi időkben divatos "csolnak-partik" mára kihaltak a Balatonon, helyettük modern vízi szörnyek úszkálnak a vízen, mint ahogy nem találhatni "a víz mellett számos csigahéjat és kivetett kagylót" sem, de szúnyogok ma is vannak szép számmal. "Aki asszonyok bolondja, az ilyenkor (a fürdőzéskor) egy pár lábacskába vagy lábikrába, lábszárba és többe is belebolondulhat" - áll július 1-jén a naplóban. És így tovább.

Filozofikus, merengő, elgondolkoztató, megmosolyogtató, lírai sorok a múltból, miközben nemcsak helytörténeti, hanem általános képet is kapunk a századforduló fürdőkultúrájáról, emberi kapcsolatairól. Varga István könyvtáros jól szerkesztett, szép kiállítású füzetet nyújt át az olvasónak. Az embernek kedve támad hasonló munkák után kutakodni, de vajon talál-e? Érdemes lenne kötetekbe szerkeszteni a Balaton nagyobb településeinek századfordulós történetét.

A napló László Gábor Angliában élő unokájának jóvoltából került Fonyódra, fordították le angolra (az angol nyelvű változatot is tartalmazza a füzet), s csak ezt követően döntöttek úgy, hogy közkinccsé teszik. Jól tették.

Forrás: Kő András: Csolnak-partik : Fonyódi álmodozás a hölgyek lábikrájáról

http://mno.hu/migr 1834/csolnak-partik-331674

---