---

Tartalom

Ajánlás

JÖVŐBENÉZŐK
Lelkészek és tanítók visszaemlékezései a négyfalui hitéletről, felekezeti tanításról
  TEMPLOM ÉS ISKOLA
  TANÍTÓSORS
  ISKOLÁT ÉPÍTETTÜNK GYERMEKEINKNEK

MEFISZTÓ JÁTÉKSZEREI
Honvédek, foglyok és munkaszolgálatosok visszaemlékezései
  "OLYAN A HELYZET, MINT AKKOR LINZNÉL"
  A POKOL ELŐSZOBÁJÁBAN
  "MUNKASZOLGÁLATOS VOLTAM OROSZORSZÁGBAN"

AZ ÁLLAM HÉTMÉRFÖLDES CSIZMÁJA ALATT
Hajdani gyártulajdonosok és kulák deportáltak történetei
  AZ ÁLLAM HÉTMÉRFÖLDES CSIZMÁJA ALATT
  DEPORTÁLTAK VOLTUNK SZÉKELYFÖLDÖN

AMIKOR KIHÚZTÁK TALPUNK ALÓL A FÖLDET
Négyfalu kollektivizálásáról szóló történetek
  ÉHBÉRÉRT A KÖZÖSBEN
  FÖLD ÉS KÖNNY

UTCÁK, HÁZAK, EMBEREK
Négyfalusi épületekről, intézményekről, szokásokról szóló történetek
  JÓ ÉLET VOLT AKKORIBAN BUKARESTBEN
  NEM VOLT LEÁNYÁLOM
  A KÉT ÉBENFEKETE
  SZÁZÉVES EMLÉKKÉPEK
  "PULISZKÁS KENYERET ETTÜNK"
  AMIKOR KIKONGÁZTUNK AZ ABLAKON
  GYAKRAN BESZÉLGETTEM MIHÁLY KIRÁLLYAL
  AZ UTOLSÓ SZÖVŐNŐ

KAMERAÁLLÁS
Karcolatok
  KÉT JÁRAT KÖZT
  AZ ÉNEKESNŐ
  TEMETÉS ELŐTT CSAK IGAZAT
  FEKETE PÖTTYÖS
  SZÓLÍTSON SMUCIGNAK
  ÖTVEN ÉV MÚLVA
  HÁROMEZER DOLLÁR
  BEMUTATKOZÁS
  FŐVÁROSI HÍREK
  KATYUSA, A TIZEDES
  KÓRHÁZI MONOLÓG
  A CSILLÁR
  CSODADOKTOR
  TANULMÁNY

Néhány szó a szerzőről és könyvéről

---

Utószó

B. Tomos Hajnal elsősorban költő. S nem is akármilyen. Élete úgy alakult, hogy a múlt évezred utolsó évtizedében újságot is írt - országos napilap brassói tudósítójaként. Annak, aki pénzkereső alkalomnak fogja fel ezt a munkát, csupa kín és taposómalom a megírandó témák örökös hajszolása.

B. Tomos Hajnal úgy fogta föl ezt a lehetőséget, hogy elhatározta: igyekszik mindent begyűjteni barcasági csángó környezetéből, ami tünedezőben lévő emlék a múltból, felmenőinek életviteléből, küzdelméből, vágyakozásából, erkölcsiségéből. Rokonok, szomszédok, közeli és távolabbi ismerősök és jelentéses élettörténeteik kerültek sorra papírra, rendszeresen kitöltve vele a Bukarestben megjelenő Romániai Magyar Szó hétvégi mellékletének egy meghatározott helyét. Látszólag a múltról, a huszadik század első feléről, a világégésekről szóltak a szerző történetei, de azzal, hogy megörökítették a múltat, mindjárt jelenné is váltak - meghosszabbodtak az időben, jelentésben, tanulságban. Adott ponton pedig, a való élet szilánkjai, illeszkedésük logikája önálló történetek felépítésére ösztönözték B. Tomos Hajnalt. Nem-irodalmi munkájának értékmentő vonulata megteremtette a lehetőséget ahhoz, hogy véreinek emlékezete prózába átlényegítve is tovább éljen. Most már csak kötetbe kellett gyűjteni azt, ami az újságok lapjai közt megbújt; amiről azt hitte az ember, hogy a napi szenzáció múlásával együtt maga is biztos feledésbe merül. Csakhogy a történetek, az élettapasztalatok makacs dolgok - egyszer kimondva, megosztva a közösséggel, tanúságként állnak előttünk - sorsunkról, életünkről.

Csíkszereda, 2014. november 13.

Cseke Gábor

---