---

Tartalom

Előszó

Médiahasználat és a közösségi értékekhez való viszony
1. Módszertani bevezetés
2. A közösségi értékekhez való viszony társadalmi rétegződés szerint
3. Elektronikus médiafelület-használat a közösségi értékekhez való viszony szerint
4. Összegzés

A fiatalok médiafogyasztása
1. Bevezető
2. Az elemzés tartalma, elméleti keretek
3. Kutatási eredmények a fiatalok médiafogyasztásának szakirodalmából
4. A vizsgált csoportok társadalmi-demográfiai jellemzői
5. A TV-csatornák hozzáférhetősége a négy régióban
6. A fiatalok médiafogyasztásának sajátosságai az idősebb lakossághoz képest
7. Megnövekedett médiafogyasztás az internetezés hatására
8. A fiatalok médiafogyasztásának trendjei
9. A határon túli fiatalok médiafogyasztásának sajátosságai a magyarországi fiatalokhoz képest
10. Az internet kompenzáló szerepe a politikai tájékozódásban
11. A médiafogyasztás nyelvválasztással összefüggő kérdései
12. Érték és nemzeti identitás a fiatalok körében
13. Összegzés, konklúziók

A férfiak és a nők fogyasztási mintázata közötti különbségek
1. Bevezető
2. Értékrend és nemzeti identitás
3. Hozzáférés - a médiafogyasztás technikai keretei
4. A különböző médiumok jelentősége a tájékozódásban
5. Televíziózás
6. Rádiózás
7. Nyomtatott sajtó
8. Internet
9. A médiafogyasztás összegzése nyelv alapján

Médiahasználat-struktúrák és identitás
1. Módszertani megfontolások
2. Médiahasználat-struktúrák: anyanyelvi, illetve többségi nyelvű televízió csatornák és rádióadók
3. Médiahasználat-struktúrák: anyanyelvi, illetve többségi nyelvű televíziós műsorpreferencia típusok
4. Mellékletek
5. Függelék
6. Irodalomjegyzék
7. Felhasznált kutatási eredmények

---

Előszó

A Médiatanács Médiatudományi Intézete támogatásával, a B-Fókusz Intézet koordinálásával Erdélyben, a Felvidéken, Kárpátalján és a Vajdaságban 2011/12-ben megvalósított médiakutatás eredményeiből készült átfogó, összehasonlító elemzés során terjedelmi okokból nem kerülhetett sor a választott témával kapcsolatos néhány fontos szakmai vonatkozás bemutatására. Az első összehasonlító tanulmánykötetben felvázoltuk a határon túli magyarság médiafogyasztásának főbb jellemzőit és számos értékrend-mutató segítségével megpróbáltunk rámutatni a szerteágazó tendenciák összefüggéseire az identitással, a megmaradás zálogát jelentő nemzeti önazonosság-tudat jellemzőivel.

Amint azt már az első elemzés előszavában is jeleztük, a kutatás során keletkezett, rendkívül gazdag, tartalmilag igen bőséges, ám sok tekintetben még feldolgozatlan információhalmazokat rejtő adatbázisok további utóelemzések elvégzésére sarkalltak. A Médiatudományi Intézet tehát felkérte jelen kötet szerzőit a határon túli magyar médiahasználati gyakorlat külön tanulmányokban való áttekintésére nemek, korcsoportok, és a közösségi értékekhez való viszony szerint. Végül, még mélyebbre ásva, még árnyaltabb összefüggések után kutatva, külön elemzés készült a médiahasználat-struktúrák és az identitás viszonyrendszeréről. Ez utóbbi esetben az elemzés a korábbikaknál magasabb absztrakciós szinten vállalkozik az érintett nemzeti közösségek tagjainak médiahasználata és identitás-módosulásai terén tapasztalható kölcsönhatások vizsgálatára.

Bármilyen mélyen is hatolunk azonban a rendelkezésünkre álló adatok segítségével a határon túli magyar közösségek, a média, az identitás komplex viszonyrendszerében, óhatatlanul elérünk egy határt, ahonnan már az adott paraméterek mentén nem léphetünk tovább. A kutató azzal szembesül, hogy egy-egy beazonosított összefüggés csak akkor nyerhet értelmet, csak akkor vinne valóban közelebb a vizsgált, rendkívül összetett szociológiai jelenségek megértéséhez, ha adatbázisait módjában állna frissíteni, újabb adatokkal kiegészíteni. A közhelyes megállapítás a gyorsan (és egyre gyorsabban) változó világról ebben az esetben (is) húsbavágó, semmiképpen nem megkerülhető szakmai körülmény. Az elemzéssel eltöltött két év alatt a határon túli magyar közösségek életében ismét sorsukat, megmaradásukat közvetlenül befolyásoló változások következtek be. Nem új elem, de a megmaradást leginkább befolyásoló három klasszikus tényező (demográfiai fogyás, asszimiláció, migráció) közül a harmadik, igen rövid idő alatt olyan mértéket öltött, ami alapjaiban rendítheti meg a vizsgált határon túli magyar közösségek integritását. A napjainkban a lapok címoldalára, valamint a tudományos elemzések látókörébe került tömeges elvándorlás (amelynek célországa immáron nem az anyaország!) nyilván elsődlegesen a gazdasági válság rovására írható, de a kiváltó okok között ott sorakoznak mindazok a szociológiai tényezők is, amelyek évtizedek óta befolyásolják az érintett közösségek tagjainak értékrendjét és végső soron sorsukat meghatározó döntéseiket. Az egyén sorsa pedig - nyilvánvalóan - egy kritikus határon túl, a közösség sorsa is. Az ezeket a közösségeket évtizedek óta vizsgáló szociológus számára nem meglepetés egy ilyen drámai földcsuszamlás, sőt, értelmet nyer a sok "pusztába kiáltott szó", ami persze nem talált értő fülekre az évek, évtizedek során. Mindazok a figyelmeztető jelek, a közösségi értékrendet folyamatosan erodáló tényezők és folyamatok, amelyek a korábbi kutatások során már vészjóslóan kirajzolódtak, (és amelyeket akár szakmai körökben is sokszor fanyalgással, elnéző mosollyal vagy éppen ideges elutasítással fogadtak) most éppen egyetlen drámai döntésben csúcsosodnak ki: fiatalok, családok, egész mikroközösségek megállíthatatlannak tűnő exodusában. Bár a kötetben szereplő tanulmányok ezúttal nem foglalkoznak közvetlenül a migráció kérdésével mégis hozzájárulnak annak tudatosításához, hogy azok a körülmények, amelyek önmagukban talán nem tűnnek annyira vészjóslónak, kirajzolódó trendek, amelyekre legyinteni lehet, pedig mind-mind benne vannak, szerepet játszanak abban a folyamatban, amelynek eredményeképpen a határon túli magyar közösségek megtartó ereje számos tekintetben megroppanni látszik. Az egyik ilyen tényező kétség kívül éppen a média, a médiafogyasztás is - ahogyan arra korábbi elemzésünk számos helyen figyelmeztet. A kutató számára a tanulság persze csak egyféle lehet: a munkát folytatni kell, s a változások követéséhez újabb adatfelvételekre és elemzésekre van (sürgető) szükség. Jelen kötet tanulmányai tehát ismét csupán egy fejezetet jelenthetnek a folyamatos munkában, a távlati cél továbbra is a kutatások folytatása.

A szerk.

---