Tétel adatlapja
VisszaCÍMLAP

Horváth Márton - Demeter Iván

Madarak és légvezetékek

TARTALOM, BEVEZETÉS


Tartalom


1. A probléma
1.1 Bevezetés
1.2 Madárpusztulás légvezetékek mentén
1.2.1 Ütközés légvezetékkel
1.2.2 Áramütés
1.3 Áramütés kialakulását befolyásoló tényezők
1.3.1 A szabadvezeték elhelyezkedése
1.3.2 Az oszlopok fejszerkezete
1.3.3 A madarak mérete
1.3.4 A madarak viselkedése
1.3.5 Időjárás
1.4 A hazai elektromos hálózat madárvédelmi tulajdonságai
1.4.1 A hazai középfeszültségű szabadvezeték hálózat alapadatai
1.4.2 Főbb középfeszültségű oszloptípusok Magyarországon
1.5 Madárpusztulás felmérése a hazai elektromos hálózat mentén
1.5.1 A korai felmérések adatai
1.5.2 Standardizált Középfeszültségű Oszlop (KFO) Felmérések
1.5.3 Az áramütött madarak országos mennyiségének becslése

2. A megoldás
2.1 Hazai jogszabályi háttér
2.2 Lehetséges megoldási irányvonalak
2.3 Madárvédelem gólyafészek-magasítóval és "szigetelőpapuccsal"
2.3.1 Gólyafészek-magasító
2.3.2 Szigetelőpapucs
2.3.3 Problémák a szigetelési gyakorlatban
2.4 A madárvédelem új irányai a középfeszültségű hálózatokon
2.4.1 Területi lehatárolás
2.4.2 Madárbarát átalakítások alapelvei
2.4.3 Meglevő hálózatok madárbarát átalakítása
2.4.4 Új hálózatok madárbarát tervezése
2.4.5 Vezetéknek ütközés elleni védelem
2.4.6 Tisztázandó kérdések
2.5 Összefoglalás

Köszönetnyilvánítás
Irodalomjegyzék
Melléklet


Bevezetés

Az elektromos energia általános használata az iparban, majd a háztartásokban a 19. század végétől kezdett világszerte elterjedni, amely természetesen az elektromos áram nagy távolságokra történő szállításának igényével is együtt járt. Az elektromos hálózatok nagy mértékű fejlesztésével párhuzamosan már a 20. század elején beszámolnak a vezetékek mentén megfigyelhető madárpusztulásokról is (Hallinan 1922), azonban a probléma nagyságrendjére csak az 1970-es években kezdtek el felfigyelni világszerte, és ezt követően jelentek meg az első átfogó tanulmányok a témában (Markus 1972, Haas 1980, Ollendorf et al. 1981, Ledger&Annegarn 1981).

Ma már tudjuk, hogy az elektromos vezetékek jelentik számos védett és veszélyeztetett madárfaj számára az egyik fő veszélyforrást, és a felelős természetvédelmi szervezetek mindenhol kiemelt ügyként kezelik a probléma mielőbbi megoldását. Számos országban folynak évtizedek óta jelentős erőfeszítések a légvezetékek okozta madárpusztulások csökkentésére, valamint egyre átfogóbb tanulmányok és javaslatok is születnek a témában (pl. Bevanger 1994, APLIC 1996, Ferrer&Jans 1999, APLIC 2006, Haas&Schürenberg 2008), azonban a probléma teljes körű megoldására alig találunk példát.

A probléma nem csak a természetvédőket aggasztja. Az áramszolgáltató vállalatoknak is sok gondot és pénzügyi kárt okoznak a madarak által okozott zárlatok. Az áramellátás biztonságát veszélyeztetve pedig közvetetten a fogyasztók is érintettek, mivel egy-egy madár által okozott áramkimaradás jelentős pénzügyi veszteségeket okozhat például egy ipari üzemben. Ezt, valamint környezetvédelmi felelősségüket felismerve az áramszolgáltató vállaltok is egyre több országban próbálnak együttműködni az állami és a civil természetvédelemmel a probléma megoldásában. Az önkéntes alapú együttműködés mellett több országban születtek a közelmúltban olyan nemzeti jogszabályok is, melyek kötelezik az áramszolgáltató cégeket berendezéseik madárbarát kialakítására, valamint nemzetközi természetvédelmi egyezmények (pl. a Berni és a Bonni Egyezmény) is megoldást sürget a problémára.

Az áramütéssel foglalkozó első részletes hazai tanulmány 2004-ben került kiadásra, a "Parlagisas-védelem a Kárpát-medencében" elnevezésű LIFE-Nature projekt keretében (Demeter et al. 2004). Az azóta eltelt öt évben számos előrelépés történt ebben a témakörben, nagy mennyiségű új információ gyűlt össze, ezért szükségszerűnek éreztük a kiadvány felfrissítését és ismételt kiadását. Jelen kiadványban a madarak és légvezetékek konfliktusát elemezzük Magyarországon a 2010. évi ismereteink tükrében. A kiadvány első része részletesen feltárja a madarak légvezetékek mentén történő pusztulásának problémakörét, és bemutatja az elmúlt évek kiterjedt felméréseinek eredményeit. A második rész foglalkozik a megoldási lehetőségekkel, bemutatja a légvezetékek mentén történő madárvédelem eddigi gyakorlatát, valamint részletezi a jövőre vonatkozó javaslatokat és lehetőségeket.


×