---

Tartalom

Előszó

Gyökös Eleonóra: Miként kovácsoljunk versenyelőnyt az európai egyetemek múltjából?
Nuria Sanz - Sjur Bergan (eds) (2007 [2002]): The Heritage of European Universities

Török Balázs: Az igazság mint bizonytalansági tényező - a felsőoktatás eszméi
Ronald Barnett (1997): The Idea of Higher Education

Kurucz Orsolya Ágnes: Az egyetem jövője, avagy a jövő egyeteme
Ronald Barnett (ed.) (2012): The Future University: Ideas and Possibilities

Markó Tamás: Új kihívások a felsőoktatás világában - az (elit) intézmények szerepe a változásokban
David Palfreyman - Ted Tapper (eds) (2009): Structuring Mass Higher Education: The Role of Elite Institutions

Szabó Zoltán András: Egy történelmi zárójel - svédektől svédeknek
Guy Neave - Kjell Blückert - Thorsten Nybom (eds) (2006): The European Research University. An Historical Parenthesis?

Szemerszki Marianna: Új kihívások és válaszok a felsőoktatásban
Jürgen Enders - Harry de Boer - Don Westerheijden (eds) (2011): Reform of Higher Education in Europe.

Imre Anna: Elit-, tömeg-, általánossá vált képzés, átmenetek
Michael Burrage (ed.) (2010): Martin Trow. Twentieth-Century Higher Education. Elite to Mass to Universal.

Bander Katalin: A bekerüléstől a munkaerő-piaci beválásig - Átalakuló egyenlőtlenségek a felsőoktatásban
Gaële Goastellec (ed.) (2010): Understanding Inequalities in, through and by Higher Education

Fehérvári Anikó: Az európai felsőoktatás - a szélek szemszögéből
Voldemar Tomusk (2006): Creating the European Area of Higher Education: Voices from the Periphery

Pálvölgyi Krisztián: Egy angol felsőoktatás-kritika margójára
Trevor Hussey - Patrick Smith (2012): The Trouble with Higher Education. A Critical Examination of our Universities

Szabó Zoltán András: Évtizedes jóslatok a harmadik világ guruiról
Philip G. Altbach (ed.) (2003): The Decline of the Guru: The Academic Profession in Developing and Middle-Income Countries

---

Előszó

Tudatában vagyunk annak, mennyire elcsépelt kifejezés mára az, hogy hiánypótló mű. Elég csak egy pillantást vetni az Amazon.com vagy egyéb könyvterjesztők weboldalára: szinte minden második kötet reklámcélokat szolgáló ismertetésében, álrecenziójában felbukkan. Ha a fenti jelző használatától ódzkodunk is emiatt, azt nyugodtan ki merjük jelenteni, hogy szerkesztett kötetünk ritkaságszámba megy. Egyrészt azért, mert kizárólag recenziókat tartalmaz. Hogy az ilyesmi miért olyan ritka? Talán azért, mert egy kissé lenézett műfajról van szó (alaptalanul, tegyük hozzá), elég csak szakfolyóiratokat kézbe venni: ha szerepelnek is bennük könyvismertetések, akkor azok általában a lap végére száműzetnek, vagy legalábbis kevésbé előkelő helyre kerülnek. Ez nyilván azzal is összefügg, hogy a tudományos közlemények között sem értékelik sokra őket, vagyis az oktatók-kutatók impact faktorát nem emelik jelentős mértékben. Talán még a fordítói tevékenység az, amelynek hasonló mostoha sors jut. Egyiknél sem áll egyenes arányban a megbecsülés a szükséges és befektetett szellemi tevékenység mértékével. Természetesen nem feladatunk az itt közreadott írások minőségét megítélni, azt döntse el maga az olvasó, ennek ellenére reméljük, sikerül rácáfolni az említett előítéletre.

Amikor először felmerült az a gondolat, hogy érdemes lenne egy kötetet szerkeszteni a felsőoktatási témájú, angol nyelvű könyvek ismertetőiből, leginkább az vezérelt bennünket, hogy mérhetetlenül kevés a felsőoktatásról szóló külföldi könyv recenziója a hazai neveléstudományi lapokban. A magyar nyelvű művekről még csak-csak megjelennek írások, de - leszámítva talán az Educatio folyóiratot vagy a pár éve elindult Hungarian Educational Research Journal (HERJ) című lapot -, külföldiekről már szinte egyáltalán nem. Ennek sok egyéb mellett igen prózai oka is van: idehaza kevés és egyre kevesebb pénz jut külföldi lapokra, könyvekre, emiatt aztán nincs, nem lehet mit ismertetni. Hogy ebből mennyire vezet egyenes út ismerethiányhoz a nemzetközi szakirodalom terén, nehéz megítélni. Egyfelől, digitális korszakunkban a hazai kutatók, hallgatók ma már a különböző külföldi adatbázisok révén (például EBSCO, JSTOR) hozzáférhetnek a majdnem legfrissebb írásokhoz (az ún. embargó miatt általában egyéves késéssel), így e téren alig vannak hátrányban a gazdagon felszerelt könyvtárakkal büszkélkedhető nyugati egyetemeken, intézetekben dolgozókkal szemben. Másfelől viszont változatlanul problémát jelent Magyarországon, hogy nincs elegendő ingyen hozzáférhető nyomtatott vagy elektronikus külföldi kötet a polcokon.

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Kutatási, Elemzési és Értékelési Központja egy nagyobb lélegzetű felsőoktatási kutatás előzményeként több tucat kötetet vásárolt. A listát felsőoktatással foglalkozó szakirodalomból állítottuk össze, főleg nemrégiben megjelent műveket választottunk ki. Több kiadvány kézikönyv jellegű, vagyis átfogó képet ad egy adott korszakról vagy egy kérdéskörről, és sok olyan is akad, amely nemzetközi összehasonlításban fókuszál egy-egy problémára. További szempont volt, hogy lehetőleg egy példány se legyen meg hazai könyvtárban. Igyekeztünk egységre törekedni, így mindegyik recenzens először néhány mondatban bemutatja a recenzált kötet szerzőjét, majd ismerteti magát a művet, közben vagy a végén kritikai észrevételekkel gazdagítva a szöveget.

Mivel a recenziók lazán kapcsolódnak egymáshoz, nem tartottuk szükségesnek a nagyobb szerkezeti egységekbe, fejezetekbe sorolást. Ugyanakkor az írások sorrendje nem a véletlen műve. A kötet elejére a felsőoktatásról általánosságban szóló írások (helyesebben: ezek recenziói) kerültek, ezek az egyetemi eszmét járják körül, illetve a mai egyetem kialakulásának történetét mutatják be. Ezután következnek az inkább az utóbbi évtizedek fejleményeire fókuszáló művek, beleértve olyan kiragadott témaköröket, mint az expanzió, az elit egyetem vagy a társadalmi egyenlőtlenség. Ezek között országtanulmányokból szerkesztett köteteket találunk, általuk nemzeti felsőoktatások megismerésére nyílik lehetőség. Habár a kiadványok délamerikai, afrikai és ázsiai példákat is felvonultatnak, mégis a recenziók megírásánál inkább az európai kontextusra fókuszáltunk. Két erősen kritikai hangvételű szöveget (az egyik a bolognai folyamatot, a másik az angol felsőoktatást bírálja) és egy, az egyetemi (academic) professziót bemutató könyvismertetőt hagytunk a végére.

Kötetünket a felsőoktatás iránt érdeklődő kutatóknak, egyetemi oktatóknak, hallgatóknak egyaránt ajánljuk, egyben, halkan, kifejezzük abbéli reményünket, hogy kezdeményezésünk követőkre talál, és példánkat - hasonló vagy eltérő módon - mások is követni fogják.

Budapest, 2014. május 8.

A szerkesztők

---