Bevezetés

Ferenc József király hadseregének egyik legértékesebb része a m. kir. honvédség volt. Tudjuk, hogy békeidőben, ahol annak részei megjelentek, csak dicséretet és elismerést arattak. Tudjuk, hogy honvédeink az 1848-49-ben oly ragyogó honvéd nevet, a feledékeny világ csaknem összes népeinek négy éven át tartó ádáz viaskodásaiban is a tisztelet és nagyrabecsülés legmagasabb fokára emelték.

Miután azonban honvédségünk Bécs közvetlen befolyásán kivül állott és különben is élete nyitott könyv gyanánt állott előttünk, alábbiakban egyedül a cs. és kir. közös hadsereg viszonyaival óhajtok foglalkozni.

Fejtegetéseim anyagát a 26 év folyamán ezen hadseregben szerzett tapasztalataimból és irásokból meritettem.

Azon körülmény, hogy a monarchia mind a 18 országát volt alkalmam megismerni, a kellő tapasztalatok megszerzésére a lehetőséget megadta.

Adataimat idegen, főleg német szerzők forrásmunkáiból egészitem ki, azt vélve, hogy őket, akik bennünket lépten-nyomon sovinizmussal vádolnak, csak elég szigoru birálóinknak tekinthetjük.

Elnézést kérek, ha szokottnál több saját éleményt emlitek fel és ezáltal előadásom kereksége talán szenved. Kis események gyakran sok tanulságot rejtenek és ami fő, mint a gyermekszáj, igazat mondanak.