---

Tartalom

Összefoglaló

1. Bevezetés. A visegrádi országok gazdasági fejlődésének áttekintése

2. A munkaerőpiac szerepe
2.1 A foglalkoztatottsági esélyek polarizációja: a munkához jutás növekvő differenciálódása
2.2 A keresetek szóródása és piaci jövedelmek egyenlőtlensége

3. A szociálpolitika szerepe a jövedelemegyenlőtlenségek alakulásában
3.1 A szociális kiadásokkal kapcsolatos prioritások és az intézményi változások főbb irányai
3.2 A háztartások jövedelemösszetétele
3.3 A szociális juttatások rétegeloszlása

4. Az átalakulás szegénységre és egyenlőtlenségekre gyakorolt hatása
4.1 Szegénység Magyarországon
4.2 A jövedelmi szegénység összehasonlítása a visegrádi országokban
4.3 A magyar jövedelmi egyenlőtlenségek hosszú távú alakulása

5. Következtetések: további kutatásra érdemes témák

Mellékletek
1. számú melléklet. A szegénység nemzetközi összehasonlítása: néhány fogalmi kérdés
2. számú melléklet. A különböző méretű háztartások összehasonlítása: az ekvivalencia skála problémái
3. számú melléklet. A használt adatforrások
4. számú melléklet. Módszertani, fogalmi magyarázatok

Bibliográfia

Abstract

---

Összefoglaló

A piacgazdaságba való átmenet a társadalom számos szférájának liberalizációjához vezetett Közép-Kelet Európa reform gazdaságaiban. Ugyanakkor továbbra is magas maradt, illetve emelkedett a pénzügyi bizonytalanságban élő háztartások száma, a társadalom bizonyos csoportjai pedig először kellett, hogy szembenézzenek az elszegényedés tényével. Ezen országok szociálpolitikájának az egyik elsődleges célja az, hogy reagáljon erre a helyzetre és, a költségvetés szűk lehetőségei között hatékony programokkal álljon elő a szegénység ellen folytatott küzdelemben.

Tanulmányunkban azt állítjuk, hogy a jövedelemegyenlőtlenségeknek és a szegénységnek két főbb meghatározó tényezője lehet. Mindenekelőtt a munkaerő- és a tőkepiac játszik nagyon fontos szerepet azáltal, hogy meghatározza a népesség legkülönbözőbb rétegeinek munka- és kereseti lehetőségeit. Lényeges a szociálpolitika is, mert a jövedelmeket az állami költségvetésen keresztül a magasabb jövedelmekkel rendelkezőktől az alacsony jövedelműek felé csoportosítja át, így jelentős szerepe lehet az egyenlőtlenségek csökkentésében (illetve növelésében).

Az átmenet időszakában munkaerőpiaci alkalmazkodás alapvetően két módon fejtette ki hatását: egyfelől a foglalkoztatási esélyek polarizációját vonta maga után, amely azt eredményezte, hogy csökkent a gazdaságilag aktív népesség aránya, másfelől, azok körében, akiknek sikerült megtartani a munkaerőpiachoz való kapcsolódásukat a bérek és keresetek általános emelkedése volt megfigyelhető.

A posztszocialista országok csaknem mindegyike szociálpolitikai intézmények, ellátások egész sorát örökölte. A megváltozott körülmények között ezen országok közül néhányban reformokat hajtottak végre, más országok csak tervezték azt. Viszont akár reformált egy szociálpolitika, akár nem, hatással van népesség jövedelmének összetételére és a különböző transzferek rétegeloszlására is.

...

Először is a szóban forgó országok esetében kísérletet teszünk a "transzformációs visszaesés" (Kornai, 1993) legfontosabb jellegzetességeinek összehasonlítására. A második fejezetet a munkaerőpiaci fejlemények számbavételének szenteljük. Bár a dolgozatban elsődlegesen a magyarországi változásokra és trendekre koncentrálunk, minden olyan esetben, ahol erre lehetőség kínálkozik, összehasonlítjuk eredményeinket a többi ország, különösen a visegrádi országok tapasztalataival. Az ezt követő fejezetben röviden áttekintjük a szociálpolitika kiterjedtségét és a háztartások jövedelemösszetételére és szociális támogatások előfordulására gyakorolt hatásait. Itt újra összevetjük Magyarországot a többi visegrádi országgal. A negyedik fejezet a számvetésé: a szegénységre, illetve az egyenlőtlenségekre gyakorolt hatásokat emeltük ki. Az utolsó fejezet a következtetéseket tartalmazza.

Vizsgálatunk tárgyává azt a négy közép-kelet európai országot (Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország) választottuk, amelyeket gyakran a reformok előfutáraiként emlegetnek (EBRD 1996, World Bank 1996). Ezek közül az országok közül mindegyik különféle múltbéli tapasztalatokkal rendelkezik a reformokat illetően, ugyanakkor nagyon sok hasonlóság is felfedezhető közöttük. Más országokat is választhattunk volna a vizsgálatunkhoz, például Szlovénia bevonása legalább annyira indokolható lett volna, mint a többi országé. Azonban Szlovéniáról - a tanulmány írásának kezdetén -, még nem állt rendelkezésünkre olyan mikro adatbázis, ami összehasonlítható lett volna a visegrádi országok esetében alkalmazott adatbázisokkal.

Tanulmányunkban különféle adatforrásokra támaszkodunk. Magyarország esetében a Magyar Háztartás Panelt fogjuk összehasonlítási alapként használni. A többi visegrádi ország esetében pedig a Luxemburg Jövedelem Vizsgálat (Luxembourg Income Study, LIS) adatait fogjuk elemezni. Továbbá néhány számítás erejéig a SOCO adatbázist is fel fogjuk használni. A tanulmány mellékletei távirati stílusban tartalmazzák az adatbázisok és az alkalmazásra kerülő módszerek leírását.

---