Média és identitás
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Szerkesztői bevezető
Identitások a tömegmédiában
Papp Z. Attila: A kisebbségi média és identitástermelés viszonyrendszere
Horváth István: Nyelvi dominancia, nyelvváltás és médiafogyasztás a romániai magyarok körében
Kitta Gergely: Fiatalok, újmédia, identitás
Daru Gábor: Identitások a tömegmédiában
Kulin Zoltán: Magyarul az ukrán elekronikus médiában
Kik vagyunk?
Apró István: Média és nemzeti identitás
Povedák István: Múlékony hősök és igaz sztárok nyomában
Hódi Sándor: Kik vagyunk?
Bevezetés
"Egész Európa az identitását keresi" - állítja kötetünk egyik tanulmányírója és ezt az állítást nem cáfolja a felvonultatott többi szerző sem. A kötet alapját egy, a Médiatanács Médiatudományi Intézete által szervezett, Média és identitás című konferencia anyaga adta, a most közzétett írások azonban nem egyszerűen az ott elhangzott előadások szerkesztett változatai, hanem önálló, kifejezetten publikálásra készült tanulmányok, elemzések, esszék. A műfaji változatosság mögött a szerkesztő szándéka és reményei szerint gondolati változatosság is rejlik, hiszen kifejezetten arra törekedtünk, hogy a szakmai körökben és a hétköznapi médiadiskurzusokban is meglehetősen élénk vitákat kiváltó kérdéskört több megközelítésből is megmutassuk. Ennek a diskurzusnak kifejezett sajátossága, hogy a nézőpontok és a megközelítési módok legkisebb változtatása is jelentősen módosíthat a levonható következtetéseken - akár homlokegyenest ellenkező álláspontra juttatva a kutatót és a befogadót egyaránt. A téma irodalma nem csupán könyvtárnyi - ahogy mondani szokás - hanem szinte napról-napra gyarapszik könyvtárnyi mennyiségű új publikációval. Ennek puszta áttekintése, értékelése is komoly feladat, igazán újat mondani pedig végképp nagyon nehéz. Ennek ellenére úgy gondoljuk, hogy az elméleti vitákon túl (de azokat persze nem megkerülve és figyelmen kívül hagyva) mégis rendkívüli fontos az elméleti kutatás és valóság találkozásának azon kicsiny felülete, ami az adott térben és időben számunkra meghatározó. Vagyis amikor a megrendülni látszó értékrendek és identitások korában arra keressük a választ, milyen tényezők, milyen mechanizmusok alakítják az egyes közösségek értékrendjét, és ezek a változások milyen hatással vannak ugyanezek identitására, akkor legcélszerűbb, ha saját közösségi létünket vesszük alapul, azt használjuk kiindulópont gyanánt.
A fentiek értelmében kötetünk legtöbb szerzője a határon túli magyar közösségekben találta meg ezt a kiindulópontot, ez az alapállás tehát a leggyakoribb, de nem kizárólagos. Hasonlóképpen az identitás vonatkozásában is legtöbb esetben a nemzeti identitásra szűkül a kutatás fókusza, de ez sem jelenti azt, hogy ne lenne jelen a szélesebb kérdésfelvetés és értelmezés.
A konferencián elhangzott, de a kötetben nem szerepel Dobos Ferenc előadása a Médiatudományi Intézet által koordinált, 2011-es, célzottan a határon túli magyarság médiafogyasztását vizsgáló kutatás eredményeiről. Miközben ez a felmérés valójában alapvetése volt a tanácskozásnak és több későbbi előadás, tanulmány kifejezetten ezen eredmények és megállapítások ellentételezésére vagy éppen megerősítésére született, mégsem vállalkoztunk a kiterjedt anyag bármilyen rövid változatának, a kötetbe való bezsúfolására, hiszen a teljes elemzést közzétettük már a Médiatudományi Könyvtár előző köteteiben1. A konferencián elhangzott vitaindító azonban már épített ezen felmérés eredményeire és nem utolsó sorban ezek az eredmények sugallták azokat a gondolatokat, amelyeket a konferencia visszhangjában esetenként "vitatható kijelentésekként" aposztrofált a sajtó. A vitaindító - funkciójának megfelelően - tudatosan vállalta a sarkosabb megfogalmazásokat bizonyos, akár "érzékenynek számító" kérdésekben, mintegy kijelölve azt a szellemi küzdőteret, amit aztán a kötet szerzői saját szakterületük, vérmérsékletük és meggyőződésük szerint birtokba vehettek. Nem voltak megkötések a "fegyverzet", a műfajok tekintetében sem. A kötetben szerepel szociológiai elemzés, tanulmány és esszébe hajló értekezés is, ami meggyőződésünk szerint semmiképpen sem hátrány, hiszen a jelzett témakör nem csupán elviseli, hanem egyenesen megköveteli a megközelítések sokféleségét.
A műfaji sokféleség egyedül a kötet szerkesztési koncepcióját nehezítette meg, végül úgy döntöttünk, hogy az első részben a konkrét kutatásokra épülő, a média működését közvetlenül érintő tanulmányokat adjuk közre, és a második blokkba kerültek az általánosabb, műfajilag is kötetlenebb írások, így a nemzeti identitás bizonyos eszmetörténeti vonatkozásaival kiegészült vitaindító, továbbá a modern mítoszképzésről és az identitás-keresés szélesebb aspektusairól értekező anyagok.
A szerk.