---

Tartalom

Tabula gratulatoria
Szikszainé Nagy Irma hetvenéves
Szikszainé Nagy Irma tudományos és publicisztikai munkássága

Boda István Károly - Porkoláb Judit: Versszövegek reprezentálása hálózatok segítségével. Füst Milán: A pásztor
Bozsik Gabriella: Az egészségügy legújabb intézményneveinek nyelvi elemzése
Czetter Ibolya: Egy regényrészletről két tételben
Dobi Edit: Mitől is lehet koherens a mondatok sora?
Domonkosi Ágnes: Stílus és szövegszerkezet Erdős Virág ezt is el című kötetében
Fazakas Emese: Az ÖSSZE és a SZÉT viszony szemantikai struktúrájának történeti vizsgálata
Fehér Erzsébet: "...a másképp elmondhatatlan..." (Nemes Nagy Ágnes: Vadkan)
Jakab László: A -t tárgyrag ismétlődéséről
Jenei Teréz: Interperszonális kapcsolatok nyelvi eszközei Balogh Mátyás Bársony Erzsike című meséjében
Cs. Jónás Erzsébet: Stílusalakzatok a műfordításban
Kabán Annamária: Versszövegépítő ellentét. Dsida Jenő: A tó tavaszi éneke
Kazamér Éva: Az irónia alakzata Parti Nagy Lajos költészetében
Kemény Gábor: Antonomáziák a szépirodalmi stílusban
Kiss Sándor - Skutta Franciska: "Kis prózai költemények" Marcel Proust első írásai között
Kis Tamás: Cigány elemek a magyar börtönszlengben
Kocsány Piroska: Az -s képzős denominális melléknevek Tamási Áron szövegeiben: metonímiák, metaforák, hasonlatok
Kornyáné Szoboszlay Ágnes: "Elsőbbségi prioritás", avagy a bőség zavara
Lőrincz Julianna: Az örök Jeszenyin. Szergej Jeszenyin költészete magyar műfordításai tükrében
Minya Károly: Kosztolányi Dezső Boris könyve című novellájának szövegtani-stiláris elemzése
A. Molnár Ferenc: A Szenci Molnár Albert fordította 23. zsoltár nyelvi és művelődéstörténeti magyarázata
Mózes Huba: Dsida Jenő költői kibontakozásának városa. Adalékok a dsidai életmű pragmatikájához
Nemesi Attila László: A vajon és az -e kérdőszók pragmatikájáról
Pethő József: Krúdy Gyula Az útitárs című kisregényének stílusstruktúrájáról
V. Raisz Rózsa: Kérdésalakzatok a közléstípusokban (Kaffka Margit: Hangyaboly)
Rozgonyiné Molnár Emma: A nonverbális jelek üzenetvivő rendeltetése (Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek című regénye alapján)
Sájter Laura: Ellentétező variativitás Bánffy Miklós Reggeltől estig című regényében
Schirm Anita: A diskurzusjelölők stilisztikai és pragmatikai megközelítése
Simon Gábor: A poétikai szubjektum filozófiai megalapozása
Szathmári István: A Magyar Nyelvtudományi Társaság működésének két fontos területéről: a szakosztályokról és a vidéki csoportokról (1949-től az 1980-as évek végéig)
Zimányi Árpád: A szöveg- és a stíluselemzés gyakorlatából

---

Bevezetés

A születésnap mindig határpont az időben: visszatekintésre, számvetésre, összegzésre ösztönző alkalom az ünnepeltnek és az ünneplőknek egyaránt. Ez a nem egyszerűen kerek, hanem a mesebeli 7-es szorzószámú ünnep pedig lehetőség a közös emlékteremtésre is, az ünnepelt számára összeállított kötet ugyanis az ajándékozás gesztusán túl olyan kollektív munka, amely a jövőben is mindig emlékeztet erre a határpontra.

Ha Szikszainé Nagy Irma tanári és tudományos tevékenységét először csak évszámok szerint, röviden tekintjük át, már akkor is kirajzolódik a mindig megújulni, előre lépni tudó, alkotó ember képe. 1962 és 1967 között a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem hallgatója volt, magyar nyelv és irodalom-latin szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. Az egyetem elvégzésétől egészen nyugdíjba vonulásáig az oktatásban tevékenykedett, tanári pályája során az oktatási rendszer minden szintjét megismerve. A diplomaszerzés után egy ideig általános iskolai, majd középiskolai tanárként dolgozott, ezt követően 1981-ben nevezték ki tanársegéddé a Debreceni Tanítóképző Főiskolára, ahol 1994-ig tanított, akkor már főiskolai tanárként. 1984-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, és ettől az évtől mellékállású oktatóként részt is vett a Magyar Nyelvtudományi Tanszék munkájában, majd miután 1993-ban kandidátusi címet szerzett, 1994 februárjában egyetemi docenssé nevezték ki. 1995-től nyolc évig a Kossuth Lajos Tudományegyetem (majd: Debreceni Egyetem) Magyar Nyelvtudományi Intézetének igazgatójaként is dolgozott. Debreceni munkája mellett az 1998-1999-es tanévben a Károli Gáspár Református Egyetemen, 2006 és 2009 között pedig az egri Eszterházy Károly Főiskolán tanított. 2000-ben habilitált, 2006-ban az MTA doktora lett. 2009 szeptemberétől 2012-ig a Debreceni Egyetem tudományos tanácsadójaként dolgozott.

...

Ünnepeltünk ma is tevékenyen dolgozik, folyamatosan publikál, sőt a nyugdíjas időszak lehetőséget teremtett egy új, már szinte megjelenésre kész monográfia születésére is, a költészet és a játékosság kapcsolatáról. A stílus, a szöveg és a nyelvhasználat sokszínűségével foglalkozó nyelvészek, kollégák, barátok, tanítványok olyan tanulmánykötettel köszöntik a hetvenéves Szikszainé Nagy Irmát, amely tematikájában, módszereiben, a feldolgozott nyelvi adatok, szövegek sokféleségében is illeszkedik az ő műveinek sokszínűségéhez, gazdagságához. Az ünnepelt munkáinak egyik meghatározó értéke ugyanis a vizsgált nyelvi jelenségek és az elemzett szövegek változatossága, a legkülönbözőbb szöveg- és stílustípusok értelmezése és értékelése iránti nyitottság, az ikerszavak rendszerezésétől a kérdésalakzatok funkcióinak és működésének feltárásán át egészen gyógyszerreklámok vagy viccek elemzéséig.

Kötetünk írásainak többsége stilisztikai kérdéseket vizsgál, változatos módszertannal és főként a stíluselemzés eszközeivel. Ebbe a körbe tartozik Boda István Károly és Porkoláb Judit (közösen írt), Czetter Ibolya, Domonkosi Ágnes, Fehér Erzsébet, Jenei Teréz, Cs. Jónás Erzsébet, Kabán Annamária, Kazamér Éva, Kemény Gábor, Kiss Sándor és Skutta Franciska (közösen írt), Kocsány Piroska, Kornyáné Szoboszlay Ágnes, Lőrincz Julianna, Pethő József, Rozgonyiné Molnár Emma, V. Raisz Rózsa és Sájter Laura tanulmánya is. A stilisztikai elemzést Minya Károly és Zimányi Árpád tanulmánya szövegtani, Schirm Anitáé pragmatikai megközelítéssel egészíti ki. A szépirodalmi értelmezésében a nyelvtudomány mellett az irodalomtudomány szempontrendszere is megjelenik Mózes Huba irodalomtörténeti és Simon Gábor poétikai tanulmánya révén.

A fent említetteken kívül még számos nyelvészeti diszciplína van jelen a gyűjteményben: Dobi Edit írása szövegtani tárgyú, Bozsik Gabriella névtani, Fazakas Emese szemantikai, Jakab László és A. Molnár Ferenc nyelvtörténeti témát vizsgál, a szlengkutatás területéhez tartozik Kis Tamás tanulmánya, Nemesi Attila László pedig pragmatikai kérdést tárgyal. A nyelvtudomány-történetet képviseli Szathmári István dolgozata.

Szikszainé Nagy Irmának, volt tanárnőnknek, kollegánknak születésnapja alkalmából ezzel a változatos kötettel kívánunk jó egészségben eltöltendő hosszú életet és azt, hogy a jövőben az eddigiekhez hasonlóan legyen kedve és ereje munkálkodni a stilisztika, a retorika és a szövegtan területén, további kiváló elemzésekkel, értelmezésekkel gazdagítva mindnyájunkat!

---