Palagáz
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Bevezetés
1 A palagáz Európában
1.1 Mi a palagáz és a rétegrepesztés?
1.2 A palagáz globális és európai potenciálja
1.3 Mi ösztönzi a palagáz-felhasználást?
1.4 Európa mely részein termelnek palagázt?
1.5 Fosszilis üzemanyag-kényszerbe záródva
2 A palagáz-kitermelés hatásai
2.1 Éghajlati hatások
2.2 Megújuló energiás és energiahatékonysági beruházásokra kifejtett hatások
2.3 Környezeti és egészségügyi hatások
2.4 Mit tudunk a repesztőfolyadékok kémiai összetételéről?
2.5 Talajszennyezés és földhasználat
2.6 A lakosságot érintő hatások
2.7 Légszennyezés
2.8 Földrengések és rezgések
3 A palagáz szabályozása - felkészült-e rá az EU?
3.1 Európa fogást próbál találni a palagázon
3.2 A jelenlegi EU szabályozások hogyan felelnek meg a palagáz állította kihívásoknak?
3.3 Az EU politikai keretrendszerének előmozdítása
3.4 Párbeszéd
4 Válhat-e fejlesztésügyi példává a palagáz?
4.1 Globális erőforrás
4.2 Környezeti és egészségi károk megnövekedett kockázata a fejlődő országokban
5 Közösségek és szervezetek a palagáz ellen
5.1 Argentína
5.2 Ausztria
5.3 Bulgária
5.4 Cseh Köztársaság
5.5 Dél-Afrika
5.6 Egyesült Királyság
5.7 Franciaország
5.8 Hollandia
5.9 Lengyelország
5.10 Magyarország
5.11 Németország
5.12 Románia
5.13 Svédország
5.14 Ukrajna
6 Összefoglalás - Követelések és politikai javaslatok
7 Hivatkozások
Bevezetés
A palagáz és a kinyerésére szolgáló technológia - a hidraulikus rétegrepesztés ("hydraulic fracturing", vagy röviden "fracking"), a továbbiakban: repesztés - heves vitát váltott ki az elmúlt években.
A palagázt biztonságos, tiszta energiaforrásként tüntetik fel, amely hozzájárulhat Európa energiabiztonságának növeléséhez, és megfizethető átmenetet képes biztosítani az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság felé. Az akár a játékszabályokat is megváltoztató palagáz európai bevezetését övező rendkívüli felhajtás az ágazat elmúlt tíz évi egyesült államokbeli rohamos fejlődésének köszönhető. Az iparág lehetőséget lát benne, amint Rex Tillerson, az Exxon vezérigazgatója hirdeti: "A legfontosabb dolog, amit az embereknek meg kell érteniük a palagázzal kapcsolatban, hogy ez a következő nagy erőforrás lehetőség számunkra."
Az európai palagázkészletekre épülő fejlesztések iránti heves iparági érdeklődés következtében gyorsan változik a helyzet. Ez kihívást jelent az EU szabályozási rendszere számára. Képes lesz-e tartani a tempót a palagáz iparág fejlődésével, és olyan szabályozási keretet biztosítani, amely környezetünk és egészségünk védelméhez szükséges?
Amint az Egyesült Államokban tapasztaltak rávilágítottak, a palagáz kutatás-kitermelés továbbra is komoly környezeti és közegészségügyi aggályokat vet fel. Ilyen aggasztó kockázat a talajvíz minőségének veszélyeztetése, illetve a repesztéshez szükséges nagy vízmennyiség, a repesztés levegőminőségre kifejtett hatása, valamint a földrengést okozó hatása és a palagáz éghajlatváltozásban játszott szerepe, ami leginkább a kőszénéhez hasonlítható.
Problémás továbbá a palagáznak a megújuló energiákra és az azokba történő befektetésekre gyakorolt hatása. Magas szén-dioxid intenzitása, a terjeszkedés léptéke és a szükséges befektetési előfeltételek miatt nem világos, hogyan lehetne a palagáz valaha is "átmeneti tüzelőanyag" (ún. transition fuel), ahogy azt az iparág és támogatói hirdetik. Ehelyett inkább bezár bennünket egy fosszilis üzemanyagoktól még inkább függő, azt kényszerűen használó jövőbe.
Ugyanakkor egyre világosabbá válik, hogy sokkal előbb túl fogjuk lépni a Föld üvegházgázmegkötő képességét, minthogy kifogynának fosszilis üzemanyag készleteink. Az EU által kitűzött kevesebb mint két Celsius fokos globális felmelegedési cél elérése azon múlik, hogy 2050-ig az igazolt fosszilis üzemanyag készlet csak kevesebb, mint egynegyedét égessük el. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) álláspontja szerint a palagázipar fejlesztése széndioxid kibocsátásunkat "olyan kibocsátási pályára állítaná, amely hosszútávon több mint 3,5 Celsius fokos valószínűsíthető hőmérséklet-emelkedéssel egyenértékű".
Jelen kiadvány megvizsgál néhány kérdéses tényezőt a palagáz körül, többek között a hiányosságokat az EU jogi és szabályozási keretrendszerében, egy hatékony szabályozási keretrendszer végrehajtatásának realitásait, a pénzügyi nyomást és a palagáz lobbi befolyását. Vizsgálja továbbá a palagáz európai támogatásának jelentőségét a globális energiahelyzetre nézve, különös tekintettel a fejlődő országokra kifejtett hatására. A jelentés azt támasztja alá, hogy a palagáz nem képes hozzájárulni a Millenniumi Fejlesztési Célok eléréséhez, legfőképp a környezeti fenntarthatóság céljának eléréséhez.
Az anyag bemutatja Európa-szerte közösségek és más csoportok komoly ellenállását a palagázfejlesztéssel szemben, miközben számos EU döntéshozó erősen támogatja ezt az új technológiát. Áttekinti az USA eddig szerzett palagáz-tapasztalatait, összehasonlítja az USA-beli és az európai viszonyokat, és információt kíván szolgáltatni a palagázzal kapcsolatos jelenlegi európai vitához. Végezetül, megkérdőjelezi, hogy a palagáz illeszkedik-e egyáltalán az EU alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság iránti elkötelezettségéhez, és az energia iparág 2050-re szóló szinte teljes szén-dioxid mentesítésének (dekarbonizáció) vállalt céljához.
A jelentésben feltárt bizonyítékok és a palagázzal kapcsolatos jelentős és elfogadhatatlan kockázatok fényében a Föld Barátai Európa és a Heinrich Böll Alapítvány szerint EU-szintű moratóriumot kell kivetni a palagázra, és minden EU tagországnak, melynek köztudottan palagáz tartalékai vannak, átfogó tilalmat kell kiadnia a palagáz feltárására és kinyerésére.
Reményeink szerint e jelentés bizonyítékokkal és érvekkel szolgál a civil társadalom csoportjai és a fejlődő országok helyi közösségei számára - akiket ugyanúgy sújt a palagázfejlesztés veszélye - , segítve ezzel őket a biztonságos, tiszta energiához való méltányos hozzáférésért folytatott küzdelmükben.