---

Tartalom

HORKAY HÖRCHER FERENC: Ahol a politikai és a gazdasági eszmetörténet metszi az irodalomtörténetet. A Hitel tudományközi kontextusai
SZEGEDY-MASZÁK MIHÁLY: Hogyan értelmez a korabeli olvasó?
TAKÁTS JÓZSEF: Metaforák, elbeszéléssémák és politikai nyelvek a Hitelben
RÁKAI ORSOLYA: A Hitel modernsége
DOBSZAY TAMÁS: Önfelmentéstől a felelősségvállalásig, konszenzustól a diskurzusig. Széchenyi és a magyar mentalitás
HITES SÁNDOR: Hypotheka vagy hypothesis: a valóságos és a képzeletbeli a Hitel gazdaságtanában
HALMOS KÁROLY: A Hitel ökonómiájának morálja és a társadalomtörténet morálökonómiája
SOMORJAI SZABOLCS: 1830: egy hitelválság és a Hitel
Észrevétel, A' Hitelre mellyel irt Gróf SZÉCHÉNYI ISTVÁNY. Sajtó alá rendezte, bevezette: BÁTORI ANNA

---

Fülszöveg

Gróf Széchenyi István Hitel című, 1830-ban megjelent könyve ma is a 19. század egyik legtöbbet emlegetett magyar nyelvű szövege. Jelen tanulmánykötet szerzői eltérő tudományágak felől, többek közt a politikatörténet, a gazdaságtörténet, az eszmetörténet és az irodalomtörténet összefüggéseiben veszik szemügyre Széchenyi munkáját, s jutnak az eddig ismertektől sok tekintetben eltérő megállapításokra. A tanulmányok olvastán kitűnik, a Hitel nem csupán a magyar történelem egy kiemelkedő jelentőségű korszakának a megismeréséhez elengedhetetlen, hanem saját korunk gazdasági, társadalmi és kulturális valóságának a jobb megértéséhez is hozzásegít. A kötet közzé tesz a Hitel egy kortárs olvasójától származó, eddig kiadatlan kéziratot is.

A Hagyományfrissítés az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete XIX. Századi Osztályának könyvsorozata, melynek kötetei egy-egy 19. századi magyar irodalmi szövegről közölnek tanulmányokat. A vizsgálat tárgyául olyan írásműveket választunk, amelyek közvetlen vagy közvetett módon jelenkori önértelmezésünk alapszövegeivé váltak, vagy éppen a kánonon kívülről járultak hozzá a hagyomány rendszerének alakulásához. A Hagyományfrissítés címben implikált szemléletmód szerint - vállalva a hagyományban való benne állás és a róla folytatott beszéd egyidejűségével járó módszertani kételyeket - lehetséges kritikai-elemző módon megszólalnunk a sajátnak érzett örökségről.

---