---

Tartalom

Összefoglalás
Bevezetés

1. Az adóterhelést meghatározó komponensek

2. Adatbázis és elemzett mutatók

3. A bevallást adók jövedelemszerkezete
3.1 Az adófizetők csoportjainak egyes jellemzői
3.2 Jövedelemtípusok aránya és koncentráltsága

4. Adókedvezmények és adóterhek
4.1 Adókedvezmények nagysága és megoszlása
4.2 Az adóterhek megoszlása

5. Záró megjegyzések

Mellékletek
Bibliográfia
Abstract

---

Bevezetés

A lakosság jövedelmi helyzetének, jövedelmek szerinti megoszlásának, valamint a jövedelmek szerinti egyenlőtlenség alakulásának vizsgálata a '90-es évek magyar szociológiai kutatásainak egyik központi kérdéseként jellemezhető (Bedekovics et al. 1994, Andorka et al., 1997). E kutatások elsősorban lakossági kérdőíves felvételekre és a KSH háztartásstatisztikai felvételére támaszkodnak. Emellett azonban olyan adatállományok is segítségül szolgálhatnak a fenti kérdések tisztázásához, amelyeket eredetileg nem a tudományos kutatás céljaira hoztak létre. Ilyen lehet a személyi jövedelemadó bevallások adatait tartalmazó adatállomány. Ez lehetővé teszi az adózók közötti egyenlőtlenségek természetének, illetve az adórendszer ilyen irányú hatásainak vizsgálatát.

Az alábbi tanulmány is ezt tűzi ki célul, amihez az 1994-es és az 1996-os személyi jövedelemadó-bevallások elemi adataiból létrehozott adatbázisok adatait használja fel. Hasonlóan korábbi munkánkhoz (Tóth-Ábrahám, 1996) most is az volt az elsődleges célunk, hogy a lakosság jövedelmi viszonyainak pontosabb megismerésén túl elősegítsük a kormányzati adópolitika jövedelem-újraelosztó szerepének feltárását. Mivel a vizsgált adatbázisok, az alkalmazott módszerek és az elemzett változók is megfeleltethetőek a korábbi elemzéseinkben használtaknak, ezért e tanulmány az adórendszer jövedelem-elosztó hatásaiban 1994 és 1996 között bekövetkezett változásokat is vizsgálja. Ezért az alábbiakban gyakran fogunk hivatkozni az adózók jövedelemszerkezetét elemző korábbi tanulmányainkra (Tóth-Ábrahám, 1996 és Tóth, 1995), illetve fogunk támaszkodni az ezekben leírt eredményekre.

Véleményünk szerint a kormányzat manifeszten megjelenő szociálpolitikáját, a kormányzati szociális kiadások hatékonyságát nagy mértékben befolyásolja az, hogy a kormányzati adópolitika hogyan hat a különböző jövedelem-színvonalon élő rétegek elkölthető (tiszta) jövedelmeinek szintjére. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az adópolitikán keresztül érvényesített kormányzati adókiadások nagy része éppúgy a szociálpolitika par excellence részének tekinthető, mint a ténylegesen kifizetett szociális kiadások. Annak ellenére így van ez, hogy sem a törvényalkotók, sem a szociálpolitikával foglalkozó hivatalnokok, sem pedig a szakértők nem fordítottak sokáig figyelmet e terület szociálpolitikai konzekvenciáinak elemzésére (Pond, 1993).

A szociálpolitikának a jövedelem-egyenlőtlenségre gyakorolt hatásait ezek szerint egyrészt a szociális kiadások fajtáinak, mértékének és célzottságának, másrészt pedig az adókiadások jövedelem-egyenlőtlenségre gyakorolt hatásának elemzésén keresztül közelíthetjük meg.

Először az adórendszer jövedelem-egyenlőtlenségre gyakorolt lehetséges hatásait tisztázzuk, majd a mintavételről szólunk és a használt mutatók tartalmát tekintjük át és vetjük össze az 1994-es adóbevallások elemzésekor használtakkal.

Ezek után a harmadik pontban az adóbevallást adók jövedelemszerkezetének főbb vonásaival foglalkozunk. Az egyes jövedelemtípusok összes jövedelmen belüli arányainak vizsgálata mellett összehasonlítjuk az egyes jövedelemtípusok koncentráltságát is. Ahol módunk van rá, ott az 1996-os adóbevallásokat összevetjük az 1994-es adatokkal. Választ keresünk arra a kérdésre, hogy a bevallók összjövedelmén belül hogyan alakul az egyes jövedelemtípusok szerepe, az adóköteles jövedelmeken belül milyen mértékű jövedelemkoncentráció és jövedelemegyenlőtlenség mutatható ki. Különösen fontos ebből a szempontból az adórendszerben megjelenő jóléti juttatások és transzferek (nyugdíj, ösztöndíj) a jövedelemtulajdonosok mely csoportjai kezében összpontosulnak, illetve az adózók hogyan oszlanak meg e jövedelemtípusok szerint.

A tanulmány negyedik pontjában az adóterhek és kedvezmények megoszlásával és nagyságával foglalkozunk. Itt figyelmünk középpontjában a tényleges adóhányadnak a lakosság eltérő jövedelmi helyzetű csoportjainál számított alakulása áll.

Végül az 1994-es és 1996-os személyi jövedelemadózás hatásait hasonlítjuk össze. A megválaszolandó kérdés itt az, hogy a 1994-ről 1996-ra hogyan változott a személyi jövedelemadózás jövedelem-egyenlőtlenségekre gyakorolt hatása.

---