---

Tartalom

ELŐSZÓ

BEVEZETÉS
  A könyv tárgya és célja, főbb kutatási szempontok
  Módszerek és közelítések

A 16. SZÁZADI MAGYAR HATÁRVIDÉK MOZGÁSTÖRVÉNYEI
  A határvidék társadalma
    A tér
    A vár mint a határvidék szervezőereje, centruma
    A határterület időszemlélete, az apokaliptikus idő
    A határ demokratikus testületi tudata
  Hajdúk testületi tudata a 16. századi dél-dunántúli határvidéken
    Kanizsa környéki hajdúk a 16. század közepén
  "A kereszténység védőpajzsa" vagy "Az üllő és verő közé szorult ország"
    A nemzettudat átformálódása a 16. század közepén a dél-dunántúli végvári katonaságnál

MEGHASONLOTT KERESZTÉNYSÉG ÉS A HATÁRVIDÉK
  Adatok a reformáció elterjedéséhez a Nádasdy uradalomban
  Nádasdy Tamás és az örményesi pálos kolostor.
  A ferencesek és a reformáció kapcsolata a 16. századi Magyarországon
    A kezdetek és a rend hívatása Magyarországon
    Van-e genetikus kapcsolat Dózsa paraszthadának ideológiája és a reformáció között?
    A lelki védelmi vonal
    A pusztulás számai
    Ferences hitszónokok a terjedő reformáció ellen
    A ferencesek és a délvidéki reformáció kapcsolata
  A szent had
    A hadiprédikáció a 16-17. századi magyar irodalmunkban

HATÁRVIDÉK ÉS A REFORMÁCIÓ TERJEDÉSE
  Szegedi Kis István és a katonák
    Elméleti megközelítés
    A hordozó rétegek
    Szegedi Kis István életrajzának történeti vizsgálata
    Miért talált az életrajzban az elmúlt harminc év reformációkutatása kiindulópontot a magyarországi konfesszióképződés magyarázatára?
    A 16. század elejének politikai tájékozódása és katonai helyzete
    Protestáns emlékezethagyomány
    Kit tart az életrajzíró Szegedi elődjenek és munkatársának a Délvidék reformációja szempontjából?
    A dél-alföldi vársor
    Szegedi Kis működési területe
  Az első szolgálati hely: a csanádi végvár
    A csanádi iskola
  A második szolgálati hely: a gyulai végvár
    Gyula reformációja és Brandenburgi György
    A gyulai iskola
  Harmadik szolgálati hely: Cegléd
    Tartózkodás Makón, mint az egyik véghelyen
  Negyedik szolgálati hely: Temesváron, a déli védelmi vonal hagyományos központján
    Katonák és a reformáció Temesváron
    A köztársasági államforma mint a független Erdély egy kísérlete
    A protestánsok kiűzetése
    Túr, a hadtápváros
    A török és Wittenberg, a hódoltsági reformáció iszlám képe
    Melanchthon ismeretei a magyarországi helyzetről
    A kereszténységgel szembeni muszlim tolerancia
    Az ellentétek kiéleződése
    A török mint Antikrisztus
    Az iszlám vallás
    Az iszlám kereszténységkritikája
    Szegedi Kis helvét teológiája és a török
    Más idősík, egyéni apokaliptika
    Helvét apokaliptika és a török veszély
    Lelki okok a délvidéki katonanépesség fogékonyságára Szegedi Kis eklektikus
    teológiája iránt
    Gyakorlat a bűn megbánására
    Bűnbocsánat
    Világi hatósággal szembeni ellenállás
    A szülőhely, a katolikus végvár, az Alföld legnagyobb városa: Szeged
  Ötödik szolgálati hely: Békés kastélya és városa
    A forradalom
  Hatodik szolgálati hely: a Dunántúl. Tolna és Laskó
    Vita a domonkosokkal
    Kálmáncsehi vagy Szigetvár?
    A vár mint szervezőerő és udvari központ
    Szigetvár és Horváth Márk
    Pax turcika
    Hajdútelep kiépítése magyar parasztok bevonásával
    Ambivalens viszony a várak és a határvidék lakossága között
    Gyula az 1560-as évek elején
    Kerecsényi László Gyulán
    Melius és a Korán.
    A protestáns papi közbenjárók és a két évvel későbbi eset az egri katonákkal
    Mező Ferenc és Kerecsényi
    Összegzés

APOKALIPTIKA ÉS NEMZETI MÍTOSZOK
11. Apokaliptika és nemzettudat a 16. századi Magyarországon
12. Mámor, mítosz, amnézia
    Integratív vagy memoriális funkció
    Kommunikációs funkció
    Legitimációs funkció
    Emancipácós funkció
    Mi a magyar?
    Az újkori trauma: a török
    Hiátusos történelmi tudat
    A mámor
    Az amnézia
    A mítosz
    Melyek nagy vonalakban a magyar történelem központi mítoszai?
    Az Árpád-ház
    Protestáns hagiográfia
    Emlékezéshelyek
    Egymással szemben lévő sztereotípiák együttélése

ÖSSZEGZÉS
A TANULMÁNYOK ELSŐ MEGJELENÉSI HELYEI
FELHASZNÁLT IRODALOM
NÉV- ÉS HELYMUTATÓ

---

Előszó

A könyv következő tanulmányai különböző helyeken jelentek meg, mégis úgy igyekeztem rendezni őket, hogy fejezetei legyenek a címben szereplő identitáskutatásnak. A határvidéken divatos toposzok identitáshordozó textusait elemző tanulmányhoz kapcsolódva a török magyarországi áttörésének következményeit vizsgáltam egy-egy esettanulmányban, mint a 16. századi délnyugat-magyarországi hajdúk kapcsán a határvidék kialakulását. A Meghasonlott kereszténység és a határvidék című fejezet azon szerzetesrendek továbbélésével és a reformáció eszméivel való reakcióba lépésével foglalkozik, amelyek a középkori Magyar Királyság legjelentősebb közösségei voltak. (A domonkosokat az azt követő fejezetben tárgyaljuk.)

A határvidék háború szabályozta katonatársadalmának vallási átalakulását kívánja magyarázni a kötet legjelentősebb fejezete. Forrásként a korszakból egyedül fennmaradt protestáns prédikátori életrajzot, Szegedi Kis Istvánét elemzi. Az utolsó nagy fejezet két része a határvidék eszmerendszerében, idő- és térszemléletében egyik központi helyet elfoglaló apokaliptikát vizsgálja, továbbá ennek a látásmódnak a hatását, beépülését a későbbi nemzettudatba.

A kötetzáró esszét a cseh bársonyos forradalom után bekövetkező ottani irányváltás időszakában írtam a maroknyi csehországi magyar kisebbség induló lapjába, a Prágai Tükör első számába. A lap az akkori hatalomra kerülő cseh ellenzék gesztusa volt a magyaroknak. A szerkesztőnő, Eötvös-kollégista társam, Lucie Kulhankova kérésére olyan esszét írtam, melynek a magyar történelmi tudat jellemzőit kellett néhány oldalon felrajzolnia, a szám többi cikke is hasonló tartalommal született cseh és magyar résztvevők tollából. Bár az esszé kevéssé védhető a szaktudomány eszközeivel, mégis ezt dolgoztam át kötetzáró fejezetnek, mert egy generáció várakozását sugallta Prágában, Budapesten és Varsóban.

Köszönettel tartozom a könyv elkészítésénél nyújtott segítségért. M. Kiss Sándornak a 20. századdal kapcsolatos szakmai tanácsaiért. Kósa Lászlónak, R. Várkonyi Ágnesnek, Imre Mihálynak, Földváriné Kiss Rékának, Bene Sándornak, Czakó Istvánnak, Guitman Barnának, Drucza Attilának, Spannenberger Norbertnek, akik tanácsaikkal lektori, szerkesztői véleményükkel láttak el. Winfred Ebenhartnak, a Lipcsei Egyetem GWZO intézet igazgatójának, aki lehetőséget, ösztöndíjat adott a tárgykörben kutatásaimhoz. Végül, de nem utolsó sorban szeretnék köszönetet mondani feleségemnek és családomnak, akik tolerálták a könyv készülte alatt távol- és itthonlétemet.

Piliscsaba, 2004. Szent István király ünnepén

---