---

Tartalom

Bevezetés

1. A NÖVÉNY ÉLŐLÉNY
1. Az életjelenségek
2. A növény táplálkozik
3. A növény növekedik
4. A növény mozog
5. A növény érez
6. A növény változékony
7. A növény szaporodik
8. A növény életfeltételei

2. A TALAJ
9. A növény testének anyagai
10. A növényi test elemzése
11. A hamu elemzése
12. A tápláló folyadék
13. A talaj fizikai sajátságai
14. A talaj kémiai sajátságai
15. A talajnemek
16. A növények talajigénye
17. A trágyázás

3. A VÍZ
18. A növények víztartalma
19. A víz forgalma
20. A víz áramlása
21. A víz elpárologtatása
22. A vízforgalom egyensúlya
23. A növények vízgazdálkodása
24. Az öntöző víz mennyisége
25. Az öntözés módja
26. Az öntöző víz minősége
27. Az öntözés időszakossága
28. A lankadás jelentősége
29. A levegő páratartalma
30. Az öntözés eszközei

4. A LEVEGŐ
31. Az áthasonítás gázcseréje
32. A lélekzés gázcseréje
33. Szénsavtrágyázás
34. A lélekzés biztosítása
35. A levelek tisztántartása
36. A levegő tisztántartása

5. A FÉNY
37. A fény nélkülözhetetlensége
38. A szoba megvilágítása
39. A növények fényigénye
40. Szórt fény és verőfény
41. A fény hatása a fejlődésre
42. A növények elhelyezése a szobában
43. A csüngő szárú növények elhelyezése
44. Az ablakdeszka kihasználása
45. Az ablakköz kihasználása
46. Az ablakszekrény alkalmazása
47. Az erkély és az ablak növénydísze

6. A HŐMÉRSÉKLET
48. A növények melegigénye
49. A növényházak hőmérséklete
50. A szoba hőmérséklete
51. Üvegház a szobában
52. A hajtatószekrény
53. A hidegebb helyiségek növényei
54. Nagyobb hőigényű növények

7. A GONDOZÁS IDŐSZAKOS TEENDŐI
55. Mikor kell átültetni a növényt?
56. A cserép előkészítése
57. A növény kiemelése a cserépből
58. Beültetés a cserépbe
59. Kezelés az átültetés után
60. Nyári gondozás
61. Téli gondozás
62. A télen virítók gondozása
63. A nyesés
64. A karózás

8. A VÍZI NÖVÉNYEK GONDOZÁSA
65. A vízi növények
66. Az aquarium
67. Az aquarium talaja
68. Az aquarium beültetése
69. Az aquarium vize
70. Az aquarium gondozása
71. Az aquarium növényei
72. A paludarium

9. A SZOBAI NÖVÉNYEK SZAPORÍTÁSA
73. A szaporítás általában
74. A magvak
75. A csírázás
76. A vetés
77. Egyezés és tüzdelés
78. Pálmamagvak csíráztatása
79. A beültetés
80. Az elfajzás
81. A dugvány
82. A dugványozás
83. A tőosztás

10. A HAJTATÁS
84. A jácinthagymák hajtatása
85. A fák ágainak hajtatása

11. A BETEG NÖVÉNYEK ÁPOLÁSA
86. A megbetegedések okai
87. A betegségek elkerülése és az első segély
88. A szobai növények kártevői
89. A paizstetvek
90. Egyéb rovarok
91. A gyökerek kártevői
92. A gombák

12. KAKTUSZOK ÉS MÁS SZUKKULENS NÖVÉNYEK GONDOZÁSA (ÍRTA: MAROS IMRE)
93. Általános tudnivalók
94. Fényigény
95. Földkeverék
96. Cserepek, ládák
97. Az átültetés
98. Az öntözés
99. A trágyázás
100. Nyári elhelyezés
101. Teleltetés
102. Szaporítás
103. Dugványozás
104. Magvetés
105. Oltás
106. Betegségek
107. Állati élősködők
108. A növények megválasztása és beszerzése
109. A kaktuszok választéka
110. Egyéb szukkulens növények választéka
111. A szukkulenták irodalma

---

Bevezetés

A növényvilág az ember életébe nemcsak hasznossága révén kapcsolódik be, hanem az ember lelki életének is részese. Az ősember, amint azt elképzeljük, a növényvilággal még teljes életközösségben élt, ez szolgáltatta élelmének, ruházatának, lakásának anyagát, ez adta gyógyszerét és fegyverét, de viszont díszét is. Az ősember díszítette önmagát és lakóhelyét, isteneinek és bálványainak oltárát, kedveseinek sírját.

Amikor a művelődés fejlődésével a községi és városi élet kialakult, a természettől elszakadt ember magával hozta lakásába a természet foszlányait. Nemcsak házi állatokat hozott el magával, hanem fákat ültetett udvarába, kerttel vette körül lakóházát és ott, ahol a zöld nyarat felváltja a fehér tél, beviszi szobájába életének földi társait, az erdő csicsergő madarait, és a kert tarka virágait.

A mi éghajlatunk embere az esztendőnek majdnem a felén keresztül nélkülözi a növényzet pompáját a természetben, érthető, hogy lelki szükségletét lakásának keretében óhajtja kielégíteni. Tájképeket, csendéleteket függeszt falára, amelyen a művész megrögzíti a tavasz virágnyílását, az erdő varázsát, a rét pompáját, az ősz lombszíneit és gyümölcseit. E képek a szobafogságra ítélt városlakó ablakai, amelyeken át kitekinthet a természetbe. Azonban a legnagyobb művész alkotása sem varázsolhatja elénk oly híven a mi élettársainkat, hogy ne vágyódnánk a maga valóságában a művész modellje után. Ennek a vágynak a titka az, hogy mi a növényben nemcsak annak szépségét szeretjük, hanem szeretjük benne az életet, az élet változatos jelenségeit. Ugyanazt az életet, amelyet önmagunkban szeretünk. A művészi kép bármily magas tökéletességű legyen is, csak pillanatfelvétel az élet valamely megnyilvánulásáról, de mozdulatlan, és hiányzik belőle a változások folytonossága. Hasonlóképen nem felel meg hajlandóságunknak az úgynevezett "műnövény", vagy "csinált virág" sem, amely nemcsak hogy igen messze esik a művész utánzásaitól, hanem még e mellett rendszerint ízléstelen is.

Ezek a szánalmas, sokszor igen bárgyú utánzatok, ha első pillanatra esetleg tetszetősek is, hamarosan unalmassá válnak; ridegekké, közömbösekké leszünk irántuk, sőt gyűlölettel távolítjuk el őket körünkből, mert hiányzik belőlük az élet. Nem látjuk rajtuk az élet üde, valódi színeit, az újonnan fakadó rügyekből kibontakozó új, fiatal levelek fejlődését, a bimbók kinyílását, a palánta növekedését, gyarapodását, a mi önfeláldozó gondozásunk, ápolásunk jutalmát, vagyis az élet számos és megkapó megnyilvánulását.

Igaz, sokkal kényelmesebb a műnövény megtűrése, ezt legfeljebb csak portalanítani kell időnként, ha lehet. Az élő növény tartása feltételezi az állandó, odaadó gondozást, mert különben gyönyörködtetés helyett, csak szánakozást vált ki belőlünk az elnyomorodott, sanyarúan tengődő "szobadísz", a halálra kínzott beteg áldozat. Mondhatom, hogy a növénytartó családok asztalain, vagy ablakában gyakrabban látunk ilyen kínosan agonizáló, mint üdén mosolygó, virágzó szobai növényt. Valóban azt kell hinnünk, hogy, ha a szobai növények járni tudnának, az ablaknyitást felhasználnák arra, hogy levessék magukat az emeletről és Budapest utcái telve volnának az öngyilkos Araucaviák és pálmák hulláival. De a szobai növények kínlódása itt a fővárosban nem is csodálatos. Nem egyszerű dolog megteremteni és biztosítani azokat a feltételeket, amelyeket a növények megkívánnak. A fővárosi lakásokban oly ritkán adódik kedvező környezet a növénynevelésre, hogy, ha igaznak kell tartanunk azt a mondást, miszerint csak az tartson növényeket, aki szereti őket, még igazabb az a nézet, amely szerint az, aki a fővárosi lakásokban nem tart növényeket, még jobban szereti őket.

Legelső és legfontosabb teendője mindenkinek, aki ki akarja elégíteni növénytartó vágyát, hogy megítélje azt, vajjon lakásában biztosítani tudja-e mindazokat a feltételeket, amelyek a növények megélhetéséhez szükségesek. Ha ezek a feltételek megvannak, vagy bizonyos áldozattal előteremthetők, úgy meg lehet kísérelni a növénytartást. Egy-két kísérlet, próbálkozás, hamarosan beigazolja bárki előtt, hogy érdemese egyáltalában a növénytartással foglalkoznia, hogy növényei valóban díszt és szépséget, örömet és üdeséget adnak-e szobájának, vagy pedig beteg, satnya és ennél fogva szépséget, üdeséget egyáltalában nem képviselő, örömet nem, csak szánakozást okozó példányokkal tudja lakását megterhelni.

A szobai növények tartásának nagyjából három feltétele van: az első feltétel az, hogy ki legyenek elégítve a növény részéről megkívánt úgynevezett növényi életszükségletek, vagyis mindazok a tényezők, amelyek a megélhetéshez okvetlenül szükségesek. Amennyiben ezek az életszükségletek megvannak, megkívánja a növény a szobában azt is, hogy a szabad természet külső hatásait irányító gondviselést felváltsa a szobában egy hasonló gondviselés, amely az ő életszükségleteit kellőképen irányítja. Ez az irányító szobai gondviselés rendszerint maga a jó háziasszony vagy házikisasszony, akinek növényszeretete, állandó figyelme, gondozása, sokszor féltő dédelgetése az a második feltétel, amelynek jelenléte vagy hiánya azonnal meglátszik a növényeken. A kétféle feltételnek, vagyis az életszükséglet kielégítésének és a gondozásnak kifogástalan jelenlétéhez azonban még egy harmadik igen fontos feltétel is csatlakozik, amely a legtöbbször hiányzik. Pedig ez a hiány a növények könyörtelen elpusztulását okozza. Szükséges ugyanis bizonyos terjedelmű ismeret és tudás, mégpedig a gondozott növények különleges életmódjának ismerete, a gondozás, ápolás, tenyésztés módszereinek tudása és gyakorlati elsajátítása, mert e nélkül a legodaadóbb szeretet is hiábavaló.

Ahol ez az utóbbi feltétel hiányzik, ott rendszerint a helytelen kezelés miatt mennek tönkre a növények, mert tekintet nélkül azok igényeire, megszokott életmódjára, az ezekben uralkodó nagy eltérésekre és különbségekre, egyformán kezelik őket. Pedig amint a következőkben látni fogjuk, megállapíthatók ugyan bizonyos általános, minden növényre alkalmazható tételek, mégis nagy figyelemmel kell lennünk arra, hogy melyek az egyes növények különleges igényei az életszükségletek mértékére, mennyiségére és minőségére vonatkozólag.

Meg kell gondolnunk azt, hogy "szobai növényt" a jó Isten nem teremtett. A szoba állandó növénylakói legfeljebb a baktériumok és penészek - de ezek a háziasszonynak nem barátai. Azok a növényék pedig, amelyekben gyönyörködhetünk, vagy erdeiek, vagy mezeiek, vagy víziek, de semmiképen sem szobaiak. Az Araucaria excelsa (a "szobafenyő"!) a Norfolk-szigetekről, a Ficus elastica Kelet-India nedves erdeiből, az Asparagus Sprengeri Nyugat-Afrikából, az Asparagus plumosus a Fokföldről, az Aspidistra elatior Japánból kelt vándorútjára, hogy a növényasztal "nemzetközi" entente cordiale-jában részt vegyen, és visszavágyódjék oda, ahová való. Ezt a rabságot és kényszerű tengődést könnyítsük meg nekik azzal, hogy legalább megközelítően elégítsük ki igényeiket.

A szobai növények gondozásához szükséges ismereteket legcélszerűbb a gyakorlat révén elsajátítani. Ennek a meggyorsítása céljából állítottuk össze növényélettani szemmel nézve, a legszükségesebb tudnivalókat.

...

---