---

Tartalom

BÉ-MENETEL. A' fenn-forgó kérdés' meg-magyarázása. Az Irás' alkalmatossága. A' Könyv' tárgya

I. FŐ-TZIKKELY. Elégtelenek mindazok az Okok, a' mellyek miatt némellyek a' rosz könyveket olvassák

I. SZAKASZ. Nem elegendő Ok az olvasásra, hogy a' gonosz könyvekben némelly jók, szépek, igazak foglaltatnak

II. SZAKASZ. Nem elegendő Ok az olvasásra, hogy a' gonosz könyvek szép Stylussal, ékes beszéddel, válogatott szókkal vannak meg-irva

III. SZAKASZ. Nem elegendő Ok az olvasásra, hogy' ember a' gonosz könyvekből a' világot ismerni meg-tanullya, magát az ő rendessége szerént képzellye, erkőltsét meg-tsinositsa

IV. SZAKASZ. Nem elegendő Ok az olvasásra, hogy ember a' gonosz könyvekből a' Religiót akarja meg-tanulni, 's az ő tanítását gyökeresen belőlök kivánnya érteni, és meg-fogni. Ennek alkalmatosságával egybe-vettetik a' sz. Atyákkal, 's eleven festékekkel le-rajzoltatik Voltér, Bayle, Ruszszó, és meg-mutattatik, hogy
VOLTÉR.
1. §. Buja, gyalázatos, igen gonosz
2. §. Félénk, álhatatlan, útálatos képmutató
3. §. Pénzért-iró, vagyon-kivánó, másokat kárositó, tsalárdul-kereskedő
4. §. Boszszú-álló, rágalmazó, még leg-jobb barátit-is hamisan reá-fogásokkal kissebbítő
5. §. Felette igen hazug
6. §. Tsekély, 's tsupán tsak fénylő tudománnyal biró
BAYLE.
1. §. Álhatatlan, és semmi-hitű
2. §. Tisztátalan, buja
3. §. Félénk, és hazug
4. §. Pénzért-iró, s betsűllet-kivánó
5. §. Fogyatkozott, alávaló, tsekély tudományú
6. §. Rövid szóval, gonosz
RUSZSZÓ.
l. §. Jobb mind Voltérnél, mind Baylénél
2. §. Voltak mindazonáltal gyökeres nagy hibák az ő erkőltsében
3. §. Voltak gyökeres nagy hibák az ő tudományában

V. SZAKASZ. Nem elegendő Ok a' gonosz könyvek' olvasására az Üdő-töltés: sem az illyen könyvek' kivántt ismérete

VI. SZAKASZ. Nem elegendő Ok, az olvasásra, azt állatni, hogy a' fajtalan könyvek tsak a' gonosz szivű, 's indulatú embereket vesztegetik; a' tisztáknak, 's a' jámborság-szeretőknek nem ártanak

Bé-Fejezése az I. Fő-Tzikkelynek


II. FŐ-TZIKKELY. Nagyok azok az Okok, a' mellyek miatt tilalmaztatik a' gonosz könyvek' olvasása

I SZAKASZ, A' gonosz könyvek olvasása embernek veszedelmes, Ezt bizonyittya
1. §. A' régi Pogányok' itelete
2. §. Az Apostolok', és első Hivek' példája
3. §. A' Keresztény Fejedelmek' tette
4. §. A' közönséges Anya-szent-egyház' szokása, és tilalma
5. §. Ő-maga a' józan Okosság

II. SZAKASZ. A' gonosz könyvek' olvasása embernek mindég tettében káros. Ezt bizonyittya
1. §. A' szent Irás
2. §. A' régi Tapasztalás
3. §. A' mostani közönséges Tapasztalás
4. §. A' mostani különös Tapasztalás

Bé-fejezése az egész Munkának, a' mellyben foglaltatnak elsőben Intések, azután Kérések. Intés: az Olvasókhoz, a' Szerzőkhöz, az Elő-mozdítókhoz. Kérés: a' Püspökökhöz, és a' világi Hatalmassághoz

TOLDALÉK. Voltér' Henriásáról Zabuesnig Urnak rostáló-Itélete

---

Bevezetés

Méltóságok, Urak, Nagy, 's Kis-Aszszonyok, Nemes Ifjak, tanúló Nevendékek!

Egyedül érettetek fáradtam. Fáradságomért más jutalmat nem kérek, hanem tsak, hogy e' Munkámat olvassátok. De úgy, hogy egész végig el-olvassátok: részre-hajlás nélkül, tsupán tsak bizonyító okaimat fontolván, olvassátok: 's ha azután hasznosnak lenni talállyátok, azt többször-is el-olvassátok.

Nem kellene ezt tőletek kérnem, ha a mái üdőket tsak egygyik szinéről tekénteném. Tudva vagyon előttem a' mostani emberek' szem-fülessége. Akár millyen könyv jöjjön-ki világosságra, igen is, ők felőle tudni, 's beléje nézni kívánnak.

De meddig? mit mond erről más részént a' Tapasztalás? meddig? tsak addig, mig nem láttyák, hogy a' könyvben foglaltt tanitás erköltsökkel, s szájok' izével ellenkezik: tsak addig, mig nem szemlélik, hogy a Szerző az Isteni Religiót pártúl fogja, az igaz keresztényi Jó-erköltsöt tanittya, és javallya, az emberi szabadságot zabolára' 's illendő korlátok közé veszi. Mihelyt ezeket tapasztallyák valamelly könyvben a' mostani emberek' már benne jó izt nem találnak, olvasását odább nem folytattyák, hanem egy nehány levelek' hamarságos által-futása után, a' Munkát félre dobják.

Ez töri nagyon a' szivemet: ez az, a' mi engem' ha az égre nem tekéntenék, talán már arra kinszerétett volna, hogy mondgyam, vagy leg-alább gondollyam: bánom, hogy olly temérdek sokat fáradtam. Az én Munkám leg-többek' erkőltsével, 's szájok' izével ellenkezik: a' Religiót, a' mennyire tárgyom kívánnya, pártúl fogja: az emberi szabadságot zabolára, 's illendő korlátok közé veszi, 's zárja. Ha tehát a' mindennapi Tapasztalást nézem, mi-képpen reménllyem, hogy könyvem fog-olvastatni; hogy kivált azoktól, a' kiknek tanításom leg-inkább szükséges, fog-olvastatni: hogy egész végig, 's részre-hajlás nélkül fog-olvastatni: hogy többször-is el-fog olvastatni? ez töri a' szivemet!

...

---