---

Tartalom

Bevezetés

1. Rejtett gazdaság becslése a háztartások fogyasztása alapján
1.1. Élelmiszerek és élvezeti cikkek
1.2. Iparcikkek
1.3. Szolgáltatások

2. A "kgst-piac"-ok jellemzői 1995-ben és 1997-ben

3. A feketemunka és az emberpiacok

4. Összefoglalás

Bibliográfia

Abstract

---

Bevezetés

A rejtett gazdaság (hidden economy) azon jelenségek közé tartozik, amely minden piacgazdaságban tetten érhető, de országonkénti eltérő mértéke fontos információul szolgál az adott gazdaság állapotáról, a gazdasági aktorok magatartásáról, a kormányzat, és a kormányzati intézkedések elfogadottságáról. A rejtett gazdaság nemzetgazdaságon belüli súlyát a kormányzati döntéseknek is figyelembe kell venniük, különösen akkor, ha ennek aránya számottevő, illetve növekvő. Az átalakuló gazdaságokban ez a probléma még nagyobb figyelmet igényel, mivel a legális gazdaság mélyreható átalakulása mellett ennél nem kisebb mértékű átalakuláson ment át a korábban "második gazdaság"-ként aposztrofált gazdasági szektor. Az átalakulást megelőző és azt követő években a rejtett gazdaságnak a hivatalos GDP-hez viszonyított arányát növekvő tendenciájúnak és jelentős mértékűnek lehetett becsülni. Egyes empirikus kutatások eredményei szerint ez a folyamat a kilencvenes évek közepén is folytatódni látszik Magyarországon.

A rejtett gazdaság szegmensei közül ebben a tanulmányban a háztartások fogyasztásához és a munkaerőpiachoz kötődő informális ügyleteket fogjuk vizsgálni 1995 és 1997 között végzett empirikus felmérések alapján. Először a háztartások fogyasztása alapján határozzuk meg, hogy a háztartások kiadásain belül mekkora súlyú lehet a nem regisztrált kiadások aránya. Becslést adunk erre főbb kiadási csoportok és összes kiadás szerint is. A következő lépésként ennek egy sajátos szegmensét, a "kgst-piac"-okat vizsgáljuk. Végül a munkaerőpiac informális szegmensének béreiről és ennek egy sajátos szeletének változásáról, az emberpiacról közlünk eredményeket.

---