---

Tartalom

Bevezetés

1. Az állam helye és szerepe - közgazdaságtani megközelítések
1.1. Érvek az állami beavatkozás szükségessége mellett
1.2. Az állami beavatkozás növekvő mértéke elleni érvek

2. Az állam az "átmeneti" társadalmakban - szociológiai megközelítések

3. Az "állam dolga" vagy "állam és polgárai"

4. Lakossági elvárások az állami szerepvállalással kapcsolatban (empirikus kutatási eredmények)
4.1. Elvárások az állammal, a kormánnyal szemben
4.2. Szabadság és biztonság
4.3. Állami kiadások és adózás
4.4. Adótudatosság és fiskális illúziók

5. Összegzés: a jövő kutatási kérdései

Bibliográfia
Melléklet
Abstract

---

Bevezetés

Az 1990 és 1998 között időszak két kormányzati ciklust ölel fel. A rendszerváltozás utáni nyolc év során előbb az MDF vezette jobbközép konzervatív kormány, utóbb az MSZP vezette szociál-liberális kormány hozta meg azokat a különböző döntéseket, amelyek a magyar társadalomban a társadalompolitikát, a szociálpolitikát, a nagy ellátórendszerek átalakításra vonatkozó törekvéseket meghatározták. Két, egymástól eltérő politikai beállítottságú kormányzati ciklus elteltével érdemes megvizsgálni, hogy:

1. milyen alternatív elméleti megközelítések fogalmazódtak meg a társadalomtudományi közgondolkodásban a társadalompolitikát, a szociálpolitikát, a nagy ellátórendszerek működését illető kormányzati szerepvállalással kapcsolatosan; és 2. milyen lakossági adatfelvételeken alapuló empirikus információk állnak rendelkezésre arról, ahogy a társadalom tagjai elképzelik, elvárják az állami szerepvállalást a fenti kérdésekben.

Az első kérdéskörrel kapcsolatban röviden úgy fogalmazhatunk, hogy a szociológiai-szociálpolitikai és a közgazdaságtani gondolkodás keresztútján megállva és széttekintve kívánjuk az egyfelől egymást kiegészítő, másfelől egymással vitatkozó felfogásokat áttekinteni. A második kérdéskör esetében több empirikus adatforrás érhető el, úgy mint az International Social Survey Programme (ISSP) nemzetközi összehasonlító kutatás Role of Government (A kormány szerepe) moduljának adatai, a TÁRKI Reform kutatásának adatai, a Social Cost of Transition (SOCO) nemzetközi összehasonlító kutatás adatbázisa, a TÁRKI, a Pénzügyminisztérium és a CEU Az állam és polgárai című közös kutatása, valamint a BKE és a TÁRKI által végzett Magyar Háztartás Panel kutatás egyes hullámaiban feltett idevágó kérdésblokkok.

A tanulmány során nem célunk, hogy a témában új kutatást végezzünk. Összegezni és rendszerezni kívánjuk a rendelkezésre álló jelenlegi ismereteket, korábbi kutatási eredményeket. Az írás a következő részekre tagolódik. Elsőként bemutatjuk azokat a közgazdasági elméleteket és megközelítéseket, amelyek az állam helyével és szerepével foglalkoznak a társadalomban. Másodszor a rendszerváltozás makroszintű elméleti irodalmán keresztül vázoljuk azt a "tranzitológiai helyzetet", amelybe a magyar társadalom került 1990 után. Itt a társadalom politikai és gazdasági szerkezetében végbement átalakulásról van szó, amely több szempontból felveti az állam szerepének átgondolását a megváltozott feltételek között. Harmadszor összefoglaljuk a hazai szociológiai, szociálpolitikai és közgazdaságtani nézeteket az állami szerepvállalásról. A negyedik fejezetben olyan empirikus kutatási eredményeket mutatunk be, amelyek a szociológiai-szociálpolitikai, illetve a közgazdasági nézőpontot követve készült kutatások alapján rendelkezésünkre állnak. A tanulmány végén kiemeljük azokat a fő kutatási feladatokat, amelyek megoldásra várnak a jövőben.

A tanulmányt egy olyan melléklet egészíti ki, ahol rövid kronologikus leltárt adunk a tényekről, tehát arról, hogy az egyes kormányok mikor és milyen jellegű döntéseket hoztak az államháztartási reformmal összefüggésben, illetve ezek hogyan érintették az állami szerepvállalást, hogyan vonta szélesebbre, avagy húzta keskenyebbre az állam kötelezettség-vállalásának határait.

---