---

Tartalom

Milyen célt szolgál e könyv?
A szedőteremben
Az írásjelek alkalmazása
Akcidens-, merkantil-, mesterszedés
Szedés- és papiralak (formátum)
Vonalszedés - A vonalékítmény
Korrigálás - Tördelés
Szemsértő fonákságok
Osztás - Anyagraktárkezelés
Szám- és mértékjegyek / Rövidítések

---

Előszó

Öt évvel ezelőtt megírt Egyöntetűség a betűszedésben című füzetkémet kibővítve bocsátom Betűszedés címen szaktársaim és más érdeklődők rendelkezésére.

Nem az anyagi siker buzdít a második kiadásra. A füzetke csekély 30 filléres ára mellett aránytalanul nagy volt a szétküldés költsége, azonkívül sok példány elkallódott, úgy, hogy a költség bizony alig térült meg. Azért adom ki most a folytatást nagyobb terjedelemben és 1 K 50 filléres árban, hogy a bevételt aránytalan adminisztracionális költség ne terhelje. Természetesen az árnak megfelelőt is nyujtok s egyúttal megfelelek azon óhajtásnak, hogy a betűszedés több alapvető kérdésére is kiterjeszkedjem.

Nem volt fölösleges az első kiadás és remélhetőleg ez a második sem lesz az. Ennyit legalább is megállapíthatok abból, hogy sokan akkor kértek példányokat, amikor már nem szolgálhattam vele. Hogy pedig valamelyes haszna volt a füzetkének a szaktársakra nézve, azt a kezembe kerülő olyan nyomtatványokon láttam, amelyeknek készítői eddig nem sokat törődtek a typographiai szabályokkal.

Tény, hogy a szaktudás iránti vágy néhány évtized óta erősen emelkedett Magyarországon. Ezt pedig a folyton fejlődő szakirodalom ébresztette. Igen előkelő, magas színvonalon álló szaklapjaink ma már közszükségletet képeznek. Alig van ambiciózusabb szaktárs, aki egyik-másik szaklapot ne járatna s amilyen a pártolás, olyan mértékben emelkedik a szakirodalom nívója. De viszont azt is meg kell állapítani, hogy egy époly tehetséges, mint ideális gondolkozású szaktársakból alakult gárda olyan szívóssággal és szilárd akarattal mívelte a szakirodalmat, hogy a pártolás el sem maradhatott.

Mindamellett azt merem állítani, hogy jelen kiadványom célszerűségi okokból nagyon is beilleszthető a fennálló szakirodalom keretébe. Mert ami a szaklapok egyes füzeteiben elszórva, csak az idő folyamán - sokszor évek mulva - gyűlik össze, azt én nagyjában szorosan egybefűztem olyan kicsiny kézikönyvben, amely minden zsebben helyet foglalhat és melyben a szedő munkaközben, csekély fáradsággal megtalálja mindazt, amit a szaklapokból csak szabad idejében, nyugodt tanulmányozás közben meríthet.

Betűszedés című kézikönyvem természetesen csupán az átalános, legszükségesebb tudnivalókra terjed ki. A minden betűszedőnél joggal feltételezhető műveltséget: a nyelvtani jártasságot, a nyelvismereteket, valamint a mesterszedéshez szükséges esztétikai érzéknek ápolását, fejlesztését más úton éri el a betűszedő. Minden egyes, akár nyelvi, akár esztétikai, művészi tudás elsajátításához kellő iskolázottság, azután az ezekre vonatkozó könyvek tanulmányozása, szemlélődés és gyakorlat a legfőbb feltétel.

Hiábavaló és fölösleges volna tehát, ha ebben a kézikönyvben akár az egyiket, akár a másikat a fent említett különálló ismeretekből érinteném, anélkül, hogy - a szűk keretek miatt - a tárgyat kimeríteném.

A jelen szedéstechnikai szabályoknak ugyanis nem az a céljuk, hogy új irányt jelöljenek meg, hanem csak az, hogy a meglévő, majdnem magától értetődő szabályokat a köztudatba átvigyük, azokat átalánosítsuk, a lépten-nyomon elénk táruló bosszantó szabálytalanságoknak véget vessünk, illetve a szabályoktól való eltéréseket kiküszöböljük. Tudjuk, hogy a betűszedők egy része meglehetősen tisztában van az itt közlendő szedési szabályokkal; ezzel azonban nem érhetjük el azt, hogy egy, több szedő kezéből kikerülő munka teljesen egységes legyen, mert a szedők másik része a szabályokat figyelmen kívül hagyja, ami természetesen sok, fáradságos átalakítással jár.

Meggyőződésem, hogy ennek a kézikönyvnek - kivétel nélkül - minden betűszedő hasznát veszi, még az is, aki a felsorolt szedési szabályokat ismeri, mert ennek is megteszi ez a könyvecske azt a szolgálatot, hogy időről időre figyelmezteti az egyöntetűségre, a következetességre, ami minden nyomtatványnak az alapját képezi.

A faktor is jó hasznát veheti e kézikönyvnek úgy, hogy a munka kiosztása alkalmával, a sok magyarázat helyett egyszerűen rámutat az itt érintett szabályokra.

Csorna, 1916.

Somos Árpád.

---