Sik Endre
Külföldiek Magyarországon és a velük kapcsolatos nézetek a helyi önkormányzatokban
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Bevezetés
1. Külföldiek Magyarországon
1.1. A külföldiek területi elhelyezkedése
1.2. Külföldiek a kgst-piacokon
1.3. Külföldiek az emberpiacokon
1.4. Külföldiekkel kapcsolatos nézetek a helyi önkormányzat szerint
2. A cigányellenesség mértékét befolyásoló tényezők
3. Összefoglalás
Bibliográfia
Abstract
Bevezetés
1998 tavaszán az Integrációs Stratégiai Munkacsoport Bel- és Igazságügyi Bizottság (Schengen Munkacsoport) felkérésére (a Gazdaságvédelmi Koordinációs Bizottsággal kooperálva) önkitöltős kérdőívet juttatunk el az ország több mint háromezer polgármesteri hivatalához.
Az adatfelvétel célja az volt, hogy megtudjuk:
- hány külföldi él az önkormányzatok területén;
- milyen kapcsolatban van a helyi közösség és az önkormányzat a külföldiekkel, különös tekintettel az informális gazdaság egyes elemeire; s végül, hogy
- mely településekre jellemző az "idegenekkel", illetve a cigánysággal kapcsolatos elutasító magatartás átlagosnál nagyobb és kisebb mértéke.
Noha a fenti jelenségek mindegyike fontos mind az országos, mind a helyi társadalmi folyamatok megismerése szempontjából, ezekről semmiféle statisztikai információ nem áll rendelkezésünkre. Módszertani szempontból kutatásunk kiinduló feltételezése az volt, hogy a külföldiek jelenlétét, szerepüket a helyi informális gazdaságban, illetve a külföldiekkel és a cigánysággal kapcsolatos nézeteket a helyben élő és az önkormányzat napi ügyeiben járatos embereknél jobban senki nem ismerheti. Másként, a helyi önkormányzat szakembereit olyan speciális helyzetben lévő szakértőknek tekintjük, akiktől a helyi folyamatok legjobb becslését kaphatjuk. Ha ez igaz, akkor jogosult az a kutatási stratégia, amit alkalmaztunk, ti. a polgármesterektől, illetve a polgármesteri hivatalok szakembereitől szakértői információkat kértünk.
Az adatfelvétel egy önkitöltésre alkalmas egyszerű kérdőív volt, igen hasonló ahhoz, amit 1995-ben és 1997-ben már alkalmaztunk. A kérdőívet 1995-ben közel nyolcszáz, 1997-ben körülbelül ezerkétszáz, 1998-ban pedig hozzávetőlegesen ezer önkormányzat küldte vissza. A beérkezett kérdőívek megoszlását régió,1 településtípus és a községek esetében az állandó lakosok száma szerint az 1995. évi (jelenlegi legfrissebb) hivatalos adatokkal összevetve azt látjuk, hogy az önkormányzatok 32%-áról (ezen belül a városok 48%-áról, a nagyközségek 38%-áról, a közepes, illetve a kisebb községek 35%-áról és 27%-áról) van információnk.