---

Tartalom

Előszó. Irta Gaal Jenő
Bevezetés

I. könyv. A föld és szerepe a gazdaságban.
1. §. A föld
2. §. A földművelés
3. §. A földművelés rendszerei
4. §. A földjavítás (melioratio)
5. §. Hozadék és földjáradék
6. §. Földjáradék és agrárválság

II. könyv. A földtulajdon rendszerei.
7. §. A földtulajdon
8. §. A megkötött nemesi birtok
9. §. A megkötött parasztbirtok
10. §. A megkötöttség gazdasági és társadalmi jelentősége
11. §. A megkötött birtokok felszabadítása

III. könyv. A földtulajdon a szabad rendelkezés korszakában.
12. §. A felszabadítás hatása a földbirtokviszonyokra
13. §. Az örökösödés
14. §. A hűbéri eszmék feltámadása Németországban
15. §. A hitbizomány

IV. könyv. A mezőgazdasági termelés.
16. §. A mezőgazdasági üzemek
17. §. A mezőgazdasági nagyüzem
18. §. A mezőgazdasági üzemek egyéb fajai
19. §. A mezőgazdasági termelés rendszerei

V. könyv. Mezőgazdasági hitelügy és biztosítás.
20. §. A mezőgazdasági hitel általában
21. §. A mezőgazdasági hitelintézmények
22. §. A Hecht-féle javaslat
23. §. A mezőgazdasági biztosítás

VI. könyv. A mezőgazdasági szövetkezetek.
24. §. A modern mezőgazdaság jellemzése
25. §. A mezőgazdasági szövetkezetek általában
26. §. A termelési, földjavító és fogyasztási szövetkezetek
27. §. Az üzemi (beruházási) és eladást közvetítő (értékesítő) szövetkezetek

VII. könyv. A mezőgazdaság munkásai.
28. §. A mezőgazdasági bérmunkások
29. §. A mezőgazdasági munkaszerződés
30. §. Az állam és a mezei munkások

VIII. könyv. Az állam agrárpolitikája.
31. §. A földadó
32. §. A mezőgazdasági védvámok
33. §. A mezőgazdaság és a tőzsde
34. §. Agrár socialpolitika

Függelék
Irodalmi tájékoztató

---

Előszó

Földmívelésünk folyton nehezebb viszonyok közé jut, a mi reánk nézve annál aggályosabb jelenség, mivel - a vele kapcsolatos nyers termelési ágakkal együtt, - nemzeti és állami létünk fenntartásának és fejlesztésének, meg beláthatatlan időkre az van hivatva legszilárdabb alapját képezni. Pedig Berthelot szerint egy nagy mezőgazdasági válság küszöbén állunk, melyből épen csak akkor fogunk menekülhetni, ha földmívelésünk folyton iparszerűbbé válik, vagyis ha annak üzése közben mindinkább képesekké leszünk a termelésnek természeti tényezője felett uralkodni a helyett, hogy azt legnagyobbrészt egyszerűen csak kiszolgálnók. Nyers termelésünknek általában tehát folyton tökéletesb műszaki jelleget kell kölcsönözni. Ez azonban aránytalan és czélszerűtlen áldozatok nélkül csak úgy történhetik meg, ha annak és virágzása feltételeinek nemzetgazdasági természetét is kellőleg fogjuk fel. Önként következik ebből, hogy az értelmes gazdáknak, ha a világgazdaság bonyolult tüneményei közt nem akarnak eltévedni, eljárásuk irányának saját ítélőképességükkel való megállapíthatása végett a nemzetgazdaságtannal általában és a mezőgazdaságot tárgyazó részével különösen sokkal behatóbban és alaposabban kell foglalkozni, mint azt eddig tették. De különös fontossággal bir e tekintetben az, hogy a valóban tudományos pártatlansággal folytatott kutatásokat méltassák első sorban figyelemre, mert a gazdasági tusák vívása közben keletkezett irodalom a dolog természete szerint a kérdések mélyebben fekvő lényegének megítéléséhez nem szolgáltathat biztos iránytűt kezökbe. Ezt a faját pedig a mezőgazdasággal tüzetesen foglalkozó irodalomnak nálunk eddig rendszeresen senki sem mívelte és annak hiányát napjainkig csak a nagyobb nemzetgazdasági rendszeres művek idevágó fejezetei és az egyes monográfiák pótolták. Azonban tényleg bekövetkezett az ideje annak is, hogy az agrárpolitika tudományos önálló irodalma nálunk szintén kifejlődjék.

Örömmel kell ennélfogva üdvözölni az olyan kezdést, mely úgy benső értékénél, mint esetleges tévedéseinél fogva is alkalmas arra, hogy ezen kívánatos fejleményre vezessen. Ilyen kezdést látok én a jelen agrárpolitikai rendszeres munkában, melynek fiatal szerzője egyben-másban talán tévedhetett, de tőle sem a tárgyilagos igazságra irányuló komoly törekvést, sem a becsületes munkásságot, sem a tudomány mai követelményei iránti érzéket és odaadást megtagadni nem lehet. Művét kitűnő mesterek, a tudomány elsőrangu vezérférfiainak jóakaró támogatása mellett a külföldön irta meg, de folyton tekintettel volt a hazai viszonyokra is.

Ezek megítélésében az ő felfogásától a gyakorlati élet férfiai itt-ott bizonyára elfognak térni; de ez nem lehet ok arra, hogy minden mellékes czélzat nélkül, világosan megírt úttörő tudományos munkájától figyelmöket, melyet szerintem ugyis mint egy törekvő kiváló képességű és készültségü fiatal ember első nagyobb munkája, ugyis mint az első rendszeres magyar agrárpolitika megérdemel, idegenkedéssel megvonják. Találni fognak abban igen sok megszivlelni valót, miért is e mű elolvasását mindazoknak, a kiket illet, jó lélekkel merem ajánlani.

Budapest, 1902. április 10.

Gaal Jenő.

---