---

Tartalom

Bevezetés

1. A morbiditási vizsgálatok módszerei
1.1. A ténylegesen betegek csoportjai (valid morbiditás)

2. Ki a beteg?

3. Betegségállapot-mutató: ki mennyire beteg?

4. Mennyire beteg a magyar társadalom?

5. A betegségállapot szubjektív indikátorai

6. Betegségállapot-mutató a társadalmi-demográfiai tényezők függvényében
6.1. Az életkori hatás
6.2. A nemek hatása
6.3. Az iskolai végzettség hatása
6.4. A foglalkozási viszony hatása
6.5. A lakóhely (település, régió) hatása
6.6. Jövedelmi helyzet

7. Orvoshoz fordulás: látens és diagnosztizált kórok

Bibliográfia

---

Bevezetés

A 1990-es évek elején kezdődő és napjainkban is tartó gazdasági- társadalmi változások komoly hatással vannak a lakosság egészségi, mentális állapotára. Az életszínvonal csökkenése, a munkanélküliség megjelenése, a szociális-egészségügyi ellátórendszer gyökeres átalakulása, a piaci viszonyok térhódítása mind-mind szerepet játszanak ebben a folyamatban. A mortalitási statisztikák eredményei - nemzetközi viszonylatban is - már régóta riasztó képet festenek a népesség egészségi állapotáról, s különösen a férfiak esetében jeleznek e mutatók tartós romlást (1. táblázat). Bár egy hosszabb időtávot tekintve ezek az adatokból kirajzolódó trendvonal egyértelműen negatív, azonban úgy tűnik, hogy a 90-es évek eleji mélypont után - igaz egészen friss adatok még nem állnak rendelkezésre - az elmúlt években a helyzet mintha egy árnyalattal javult volna.

...

Ugyan a mortalitási adatok részletes információkkal szolgálnak a halálozások kórtani okairól, a halálozások mögött meghúzódó társadalmi-demográfiai-területi összetevőkről, azonban a betegség-állapotnak egy végső stádiumára alapozva csak közvetett információkkal szolgálhatnak a lakosság aktuális egészségi állapotáról, s annak társadalmi-demográfiai meghatározottságáról. A betegség-állapot kialakulását (a tünetek és panaszok megjelenését), s általában a betegségállapot folyamatát - egyáltalán mennyien vagyunk betegek, az egyes betegség-típusok milyen előfordulási gyakorisággal jelentkeznek, az egyes beteg-csoportok milyen szocio-demográfiai összetételűek stb. - a morbiditási adatok hivatottak jelezni. A folyamatos és megbízható mérések hiányában azonban ezek az adatok már hiányosabbak, hézagosabbak Magyarországon.

---