---

Tartalom

Írók

Írások

I. Szépirodalom
1. Magyar szépirodalom
2. Amerikai szépirodalom
3. Angol szépirodalom
4. Cseh szépirodalom
5. Francia szépirodalom
6. Japán szépirodalom
7. lengyel szépirodalom
8. Német szépirodalom
9. Orosz és szovjet szépirodalom
10. Szlovák szépirodalom.

II. Irodalomtörténet
1. Általános és összehasonlító irodalomtörténet
2. Magyar irodalomtörténet
3. Amerikai irodalomtörténet
4. Angol irodalomtörténet
5. Cseh irodalomtörténet
6. Délszláv irodalomtörténet
7. Finn irodalomtörténet
8. Francia irodalomtörténet
9. Japán irodalomtörténet
10. Lengyel irodalomtörténet
11. Német irodalomtörténet
11. Norvég irodalomtörténet
12. Olasz irodalomtörténet
13. Orosz irodalomtörténet
14. Spanyol irodalomtörténet
15. Szanszkrit irodalomtörténet
16. Szlovák irodalomtörténet

III. Általános jellegű írások
1. Tudomány általában. Kultúra, civilizáció
2. Bibliográfia
3. Muzeológia
4. Sajtó

IV. Filozófia

V. Vallás

VI. Társadalomtudományok
1. Szociológia
2. Politika
3. Közgazdaság
4. Jog
5. Statisztika
6. Pedagógia
7. Néprajz
8. Divat

VII. Nyelvészet

VIII. Természettudományok

IX. Alkalmazott tudományok

X. Művészet
1. Képző- és iparművészet
2. Színház
3. Zene
4. Film
5. Rádió
6. Sport

XI. Földrajz, történelem, életrajz
1. Földrajz, útleírás
2. Történelem
3. Életrajz

---

Bevezetés

Jelen munka a kisebb felvidéki folyóiratokat dolgozza fel, amelyek az impériumváltozás után, 1919 és 1938 között jelentek meg.

A feldolgozott folyóiratok adatai a következők:

1. TURUL. Szépirodalmi diáklap. 1919-ben indult és szűnt meg. Első 17 száma litografálva, a többi, az utolsó 34. számig nyomdai sokszorosításban jelent meg, Wiegand pozsonyi könyvkiadó áldozatkészségéből látott napvilágot és az impériumváltozás után a Felvidék első magyar ifjúsági folyóirata volt. Nem egy későbbi jeles felvidéki író (pl. Tomaschek-Tamás Lajos) itt kezdte szárnypróbálgatásait. Az Országos Széchenyi Könyvtár példánya sajnos nem teljes és így a feldolgozásból az 1-3, 25-26. számok hiányoznak. Jelzete TL.

2. ESTE (Pozsony). Színházi, művészeti és társadalmi hetilap. Felelős szerkesztője és kiadója Jánoska Tivadar, szerkesztője Szeredai-Gruber Károly. 1926. június 16-án indult és 1926. szeptember 25-én szűnt meg. Összes megjelenése 16 szám. Ez a hetilap volt a Felvidék Színházi Élete, azonban a kitűzött célt több jóízléssel szolgálta, mint budapesti mintaképe. A Felvidék jelesebb írói közül Szeredai-Gruber Károly, Egri Viktor, Jarnó József és Győry Dezső is munkatársai közé tartoztak. Az OSZK példányából a 6. szám hiányzik, ez tehát jelen munkában nem szerepel. Jelzete E.

3. ÚJ MUNKA (Prága). Irodalom, kritika, világnézet. Egyetlen száma 1931. április havában jelent meg. Szvatkó Pál szerkesztette. Beköszöntő cikkében ("Morituri te salutant") előre látta, hogy folyóirata nem lehet hosszú életű. A, gazdasági válság évében indult és ez már az induláskor megpecsételte sorsát. Az ezüstkor világtól elvonatkoztatott művészete helyett termékeny cselekedet akart lenni - nem rajta múlt, hogy nem sikerült. Jelzete UM.

4. AZ ÚT (Pozsony). Kultúrpolitikai szemle. Szerkesztette Fábry Zoltán. A Felvidék kommunista szemléje. 1931-ben indult és 1936-ban szűnt meg. Leginkább csak a napi kül- és belpolitikával törődött, és cikkeit szigorú marxista szemlélet hatja át. Szépirodalmat alig-alig hozott, könyvismertetései is inkább politikai pamfletek, mint esztétikai értékelések. A folyóirat élete nem volt zökkenőmentes. Legtöbb számát - annak ellenére, hogy Csehszlovákiában a Kommunista Párt elismert politikai párt volt - elkobozták és a megjelent számokban is sok a cenzúra fehér foltja. Teljes példány a magyarországi könyvtárakban nem található és így a feldolgozás is csak a meglevő, számokra terjed ki. Megjelenése: 1931. 2. szám (hiányzik), 1932. 1-12. szám (1., 4., 5-6., 7., 9-10. sz. hiányzik), 1933. 1-12. szám (1., 4., 6. sz. hiányzik), 1934. 1-12. sz. (1-9. sz. hiányzik), 1935. 1-12. sz. (1-2., 5. sz. hiányzik), 1936. 1-12. sz. (feldolgozásra csak az 1. és a május 1. szám került). Az a tény, hogy a meglevő, számok keltezése sem felel meg a megfelelő hónapszámnak, arra enged következtetni, hogy a folyóirat nem havonta, hanem legfeljebb évente tízszer jelent meg. Jelzése: U.

5. MAGYAR FIGYELŐ. A. Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (röviden: Masaryk Akadémia) folyóirata. Célja a felvidéki magyar értelmiség és a felvidéki írók és tudósok elnemzetietlenítése volt. Emiatt a felvidéki írók egy része ignorálta. A lap tulajdonát bíró társaság túlságosan sokat akart markolni, Masaryk 100 milliós alapítványával is könnyelműen bántak és a folyóirat nem volt hosszú életű. 1933-ban indult és az 1-2. számot produkálta. 1934-ben, második évfolyamában két kettős számot adott (1-2. és 3-4.), míg 1935-ben (a harmadik évfolyam és egyben a. megszűnés éve) ugyancsak két kettős számban jelent meg (1-4. sz.) Felelős szerkesztője és kiadója Surányi Géza volt, míg a szerkesztését szerkesztőbizottság látta el, amely Orbán Gáborból, Flórián Károlyból, Szerényi Ferdinándból, Antal Sándorból, Szalatnai Rezsőből, Jánoska Tivadarból és Brogyányi Kálmánból állott. Jelzete MF.

6. ÚJ SZELLEM (Prága). Kultúrpolitikai szemle. Szvatkó Pál látta el a szerkesztését, aki egyike volt a csehszlovákiai magyarság legjobb publicistáinak. 1937. február 15-én indult mint hetilap. Híd akart lenni a szlovenszkói magyarság jobb- és baloldala között, ezt a célt azonban nem érte el. A kisebbségi sorsnak főleg politikai oldala érdekelte, és sokat törődött a fiatalság problémájával is. Humanista álláspontot képviselt anélkül, hogy a történelmi magyar tudatból bármit is feladott volna. Szépirodalmat nem hozott, Márai Sándor a lap legnevesebb munkatársa is csak tárcákkal, cikkekkel szerepelt benne. A felvidéki irodalom termésének ismertetése mellett az anyaország írói közül főleg csak a magyarság sorsproblémáival foglalkozó írók alkotásait tartotta számon. Megjelenése: 1937. (1. évf.) 1-21. sz., 1938. (2. évf.) 1-21. szám. 1938. november 1-i számával szűnt meg. Jelzete USZ.

7. TÁTRA (Kassa-Pozsony). A magyar élet és irodalom szlovenszkói és ruszinszkói szemléje. Komoly folyóirat: a Felvidék minden jelentős írója dolgozott bele. Kis terjedelme (számonként 2 ív) miatt azonban komoly kritikai rovatot nem tudott adni. Tamás Mihály "Indulásunk elé" c. programadó cikkében bejelentette, hogy "nem szlovenszkói irodalmat akarunk, ez a meghatározás provincializmust, enyhébb elbánást, exotikumot és alacsonyabbrendűséget jelent. A mi ideálunk: dúsan termő magyar irodalmi élet Szlovenszkón." 1937. január 1-én indult, és 1938-ban, a 6-ik számmal szűnt meg. Tamás Mihály szerkesztette, indulásától az 1938. évi 4. számig, amikor is Földes György váltotta fel. 1937-ben (l. évf.) az 1-10. szám, 1938-ban (2. évf.) 1-6. sz. látott napvilágot. Jelzete TA.

8. FORRÁS (Pozsony). A csehszlovákiai magyar ifjúság kultúrfolyóirata. A pozsonyi magyar főiskolások Eötvös-Köre indította meg és adta ki. A felelős szerkesztői tisztet Léderer Frigyes töltötte be, míg a szerkesztést a Komjáthy Istvánból, Madarász Lászlóból, Mészáros Zsoltból, Moravitz Zoltánból és Tóth-Zombay Istvánból álló szerkesztőbizottság látta el. A kisebbségi magyarság sorsproblémáival foglalkozott, azonban szépirodalmat is adott. Fő érdeklődési köre azonban a szociográfia. 1938. április havában indult, összesen két száma látott napvilágot. Jelzete. F.

Fenti anyag feldolgozása az általam készített folyóiratmutatók módszere szerint történt. Részleteiről a tartalomjegyzék ad bővebb felvilágosítást.

---