---

Tartalom

A "Forrás" és a "Magyar Múzsa írói

A "Forrás" és a "Magyar Múzsa" írásai

I. Szépirodalom.
1. Magyar szépirodalom
2. Amerikai szépirodalom
3. Angol szépirodalom
4. Bolgár szépirodalom
5. Cseh szépirodalom
6. Délszláv szépirodalom
7. Finn szépirodalom
8. Francia szépirodalom
9. Kínai szépirodalom
10. Latin szépirodalom
10. Lengyel szépirodalom
11. Litván szépirodalom
12. Német szépirodalom
13. Olasz szépirodalom
14. Orosz szépirodalom
15. Polinéz szépirodalom
16. Spanyol szépirodalom
17. Svéd szépirodalom

II. Irodalomtörténet
1. Irodalomelmélet. Általános irodalomtörténet
2. Magyar irodalomtörténet
3. Amerikai irodalomtörténet
4. Angol irodalomtörténet
5. Dán irodalomtörténet
6. Délszláv irodalomtörténet
7. Finn irodalomtörténet
8. Francia irodalomtörténet
9. Görög irodalomtörténet
10. Hindu irodalomtörténet
11. Japán irodalomtörténet
12. Latin irodalomtörténet
13. Német irodalomtörténet
14. Norvég irodalomtörténet
15. Olasz irodalomtörténet
16. Orosz irodalomtörténet
17. Portugál irodalomtörténet
18. Spanyol irodalomtörténet
19. Svéd irodalomtörténet
20. Szlovák irodalomtörténet

III. Általános jellegű írások
1. A tudomány általában. Kultúra, civilizáció
2. Bibliográfia, könyvtártan stb.
3. Sajtó

IV. Vallás

V. Filozófia

VI. Társadalomtudományok
1. Szociológia
2. Politika
3. Közgazdaság
4. Jog
5. Pedagógia
6. Néprajz

VII. Nyelvészet

VIII. Természettudományok

IX. Művészetek
1. Illusztrációk
2. Képző és iparművészet
3. Színház
4. Film
5. Zene
6. Rádió

X. Földrajz, történelem, életrajz
1. Földrajz
2. Történelem
3. Életrajz

---

Bevezetés

A második világháború évei nem igen kedveztek a magyar folyóiratirodalomnak. Az 1938. évi laprevízió nagyon sok magyar folyóiratot megszüntetett, a későbbi évek pedig részben politikai okok, részben papírhiány miatt tették lehetetlenné sok folyóirat fenntartását. A megszűnt folyóiratok helyét alig-alig foglalták el új folyóiratok. Ezek között különösen kettő érdemel figyelmet: A Forrás és a Magyar Múzsa.

A Forrás 1943. január 1-én indult, mint irodalmi és kritikai havi folyóirat. A Kulturális Egyesületek Szövetsége volt a kiadója és a szerkesztés munkáját Hankiss János látta el. A szerkesztői tisztet az 1943. évi 6. számtól - mivel Hankiss János a vallás és közoktatásügyi minisztérium államtitkára lett - Szombathy Viktor vette át. A folyóirat az 1944. évi 11. számmal - 1944. november 1-én - szűnt meg.

A Magyar Múzsa c. irodalmi és művészeti folyóirat 1943. április havában indult meg és 1944. szeptember l-én, a 18. számmal fejezte be működését. Havi folyóirat volt szintén. A felelős szerkesztői tisztet Dr. Kozocsa Sándor töltötte be, míg a szerkesztést Eszterhás István látta el. Az 1943. évi folyam számonkénti lapszámozású, úgy, hogy a feldolgozásban az évszám mellett a füzetszámot is feltüntettük. 1943-ban 9 szám jelent meg. Az 1944. évi folyam lapszámozása negyedévenként folyamatos. Az 1944. évi I. kötet a 10-12. számot, a II. kötet a 13-15. számot foglalja magába. Ezeknél a füzetszámot nem tettük ki. A III. kötetnél (16-18. sz.) az egyes számok feltüntetése ismét szükségessé vált, mert a lapszámozás füzetenként újra kezdődik. A 17. és 18. számok a megelőző kis 8 formátum helyett 4 formátumban jelentek meg.

A két folyóirat közül a Forrás volt az értékesebb és sokoldalúbb. A magyar szellemi élet mellett lehetőleg számon tartotta az egész világ szellemi életét, idegenből fordított alkotásokat is hozott, a legszebb alkotás megjelölést szigorú esztétikai mértékkel mérte. Az adott terjedelemhez viszonyítva kritikai rovata is igyekezett a könyvterméssel lépést tartani és munkatársai között a kor sok nagy neve szerepel.

A Magyar Múzsa inkább a szépirodalmat kultiválta és tág teret juttatott az új tehetségeknek is. Ennek megfelelően már nem tudott sem a külföldi irodalmakkal foglalkozni, sem rendszeres kritikai rovatot fenntartani. A fiatal írók mellett teret adott a fiatal művészeknek is és lapjait sok komoly grafikai alkotás díszíti. A szépirodalmi túlsúly azonban nem tudott kárpótolni a kritikai rovat hiányáért.

A két folyóirat feldolgozása a szokott módszerrel történt. Az első rész a két folyóirat íróit tünteti fel, az egyes írók alatt alkotásaik folyóiratonként a megjelenés sorrendjében követik egymást. A második rész az írások tematikus elrendezése, A feldolgozás élére a szépirodalom és az irodalomtörténet került, míg a többi írás az ETO szerinti szakbeosztásban ezeket követi. Részletesebb tájékoztatást a tartalomjegyzék ad.

A feldolgozásban a Forrás F., a Magyar Múzsa MM. rövidítésben szerepel.

---