Zvonarics Mihály
Papa nem papa : az az a papanak es az papa tizteloeinek Luther ertelme zerent valo vallasok az keresztyeni tudomannak fö rezeirul
TARTALOM, ISMERTETŐ
Tartalom
1. Az Z. irasrul.
2. Az emberi zerzesekrül.
3. Az Bünröl.
4. Az zabad akaratrul.
5. Az valaztasról, Euangeliomrol, kegielemröl, hütröl esmeg igazulasról.
6. Az Christus szemelieröl es tiztiröl.
7. A Buchiurul.
8. Az poenitentiaról.
9. Az io czeleködetekröl.
10. Az aniazentegyhazról.
11. Az aniazentegihazikulchiokról.
12. Az gyüleközetekröl.
13. Az egihazi zolgalatról.
14. Az zentsegekröl
15. Az kerezttsegröl.
16. Az Vr Vaczoraiaról.
17. Az Miserül.
18. Az Eretneksegröl.
19. Az Eskuuesröl.
20. Az feiedelemsegrul.
21. Az hazassagrul.
22. Az keresztyeni szabadsagrul, az zertartasokrul es zabados dolgokrul.
23. Az fogadasokrul, es kulömbfele szerzetekrül.
24. Nemeli Papas innepekrul.
25. Az zentteknek segetsegül hiuasarul.
26. Az kepekrul es Baluaniokrul.
27. Az Chziodakrul.
28. Az zentteknek meg tartot tetemirül, es egyeb tülök marattakrul.
29. Az Böitrül es etkekben valo valogatasrul.
30. Az Paparul es az ö birodalmarul.
31. Az Antichristusrul.
Ismertető
A-Z, Aa-Ii = [24] + 140 [recte 230] + [2] pag. - 4o - Orn., init.
RMK I 384 - Semmelweis 41
Evangélikus vitairat. - A címlevél hátán a mű 31 fejezetének felsorolása található. Zvonarics Mihály előszavát Az igazságnak megértésében gyönyörködő kegyes olvasónak írta. Ezt követi Osiander András eredeti előszava A képmutatás nélkül való, igazságszerető olvasónak, amelyhez I. Ferdinánd és II. Miksa császár, valamint Georgius Cassander között váltott levelek csatlakoznak: Bécs 1564 május 22, 1564 június 18, július 17 és 1564 május 20-i kelettel. A mű főrésze kérdések és feleletek keretében 31 fejezetben tárgyalja az evangélikusok és katolikusok között vitatott vallási tételeket. A könyv végén Zvonarics Mihály ismét az olvasóhoz fordul, és a nyomtatás fogyatkozásait mentegeti, valamint az Erratorum catalogusban felsorolja a javítandó helyeket.
Az eredeti mű 1599-ben Tübingában jelent meg Papa non papa, hoc est papae et papicolarum de praecipuis Christianae doctrinae partibus Lutherana confessio címmel; szerzője az ifjabb Andreas Osiander volt (ItK 1923: 26-27, Thienemann Tivadar). A fordító, Zvonarics Mihály 1590-től Nyugat-Magyarországon mint iskolai rektor, majd mint evangélikus lelkész működött. 1605-től haláláig, 1625-ig Sárváron dolgozott mint evangélikus lelkész és esperes, 1620-tól pedig mint Vas és Sopron vármegye püspöke.
In 10 bibliothecis 13 expl. - Budapest Acad, Nat, Univ - Cluj-Napoca Univ - Debrecen Ref - Tîrgu Mureo - etc.
magyarForrás: http://www.arcanum.hu/oszk/