Kamarás Klára
Napraforgók
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
PRÓZA
Anna, a nyelvtehetség
A titok
Az új kutya vallomása
Egy fiú, a C osztályból
Hátrányos helyzetben
Jelmezbál
Ketten a padon
Ki lesz a királylány párja
Mari néni emlékei
Miért kék?
Mintha beszélne hozzám
Napraforgók
Óvodások
Palló Zsuzsi szép lánysága
Rudi meg a lányok
Sanyi, a kedvenc
Szilveszteri cicabál
Ünnepi percek
Végre egy nagy szerelem!
VERSEK
Ahogy lehet
Álmosan
Apró
Aranyosan
A tükör
Az aranyszobor szerelme
Az Úr magánya
Bevallhatom
Bevásárlás után
Búcsú novemberben
Búcsúzó legény
Csak látszat...
Csak ültem
Decemberi csillaghullás
Egy állatorvos emlékére
Egy pillanat
Egy rövid dal régi iskolámról
Éhségmenet
És megpihent a hetedik napon
Felhőket hajt a szél
Felmentésül
Hajnali álom
Házi-béke
Hej, parádé
Hiába már
Hinni
Így, vagy úgy
Imbolygás
József Attila szobránál
Kavicsok
Keresgélés
Két gyufaszál
Ki hiszi el?
Ki kopog?
Ki tudhatná?
Kósza játék
Köszöntésül
Kristóf és a Mikulás
Még élek
Még utoljára
Mindig valami más
Mit mondhatok
Munka nélkül
Négy régi sor
Novemberi anziksz
Novemberi gondolatok
Olvastam egy hírt
Rémálmok
Robot
Sára baba vízi vára
Se hús, se hal...
Szavak éjszakája
Szegény gyermek imádsága
Szerelem, hol vagy?
Újév napjára
Üzenet a távolba
Válaszlevél
Válogatás
Vannak napok
Végelszámolás
Előszó
Bemutatkozás.
Talán felesleges. Aki már olvasta néhány írásomat, úgyis ismer. Azokhoz is csak röviden szólok, akik most ismerkednek velem.
Ebben a kötetben egyetlen év munkáját tárom az olvasó elé - pár régebbi képpel díszítve -, tekintse úgy, mint egy kalendáriumot, amiben mindféle van vegyesen, mert nincs már időm témák vagy ciklusok szerint gyűjteni írásaimat.
Nyolcvankettedik évem elején járok. Munkáimon nemcsak a sok évtizedes tapasztalat látszik, hanem az is, hogy érzem az idő sürgetését és aktivitásom rohamos csökkenését.
Utóbbi könyveim mindegyikének ízlésem szerinti kiérleléséhez 2-3 év kellett volna, de csak hónapokat mertem áldozni némelyikre, mert még sok mindent el szeretnék mondani.
A hibákat, kihagyott lehetőségeket látom, de csak annyit tudok hozzátenni: nézzétek el, képzeljétek hozzá mindazt, amivel magam is kiegészíthettem volna.
Van, ami van és ez már így is marad. A többi nem rám tartozik.
Letenye, 2014. 01. 01.