Janky Béla
A magánnyugdíj-pénztárak tagsága
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Bevezetés
1. Az 1998-as vizsgálatok főbb eredményei
2. Előfeltevések és a vizsgált változók - 1999
3. Az eredmények - kereszttáblák elemzése
3.1. Az alapmegoszlások
3.2. A kor, az iskolázottság, a jövedelem és a nem hatása az átlépési döntésre
3.3. Megtakarítási magatartás és az attitűdök
3.4. Tájékozottság
3.5. Szervezési és egyéb tranzakciós költségek
4. Átlépési tervek. Munkahelyi segítség
4.1. Átlépési tervek
4.2. Pénztári befizetés munkahely általi kiegészítése
5. A regressziós elemzés eredményei
Összefoglalás
Bibliográfia
Abstract
Bevezetés
1999. augusztus 31-én lezárult a magánnyugdíj-pénztárakba történő átlépés lehetősége. A kötelezően fizetendő járulékok visszairányítása a tisztán felosztó-kirovó rendszerbe még bő egy évig lehetséges. Azonban az önkéntes átlépők számában és összetételében már nagy változás nem várható. A pályájukat kezdő fiatalok már kötelező jelleggel választanak magánpénztárt maguknak.
Ma már ismert (vagy ha nem, jó közelítéssel becsülhető) azoknak a száma, akik a határidő lejártáig az átlépés mellett döntöttek. Azt is tudjuk, hogy az új rendszert választók száma némileg meghaladta az előzetes várakozásokat annak dacára, hogy időközben a magánpénztárakba (is) fizetők számára kedvezőtlenül változott a befizetéssel kapcsolatos jogszabályi környezet.
Az alábbi tanulmány célja, hogy összegezze a TÁRKI e témában végzett legutóbbi kutatásainak eredményeit. Vizsgálataink során fő célunk nem az átlépők számának meghatározása és előrebecslése volt. A létszámra vonatkozóan léteznek összesítések, az előrebecslések jelentősége pedig lecsökkent az augusztusi határidő lejárta után. Leginkább arra voltunk kíváncsiak, hogy kik döntöttek végül az átlépés mellett, és kik maradtak a régi rendszerben. A választási lehetőség előtt álló járulékfizetők magatartásának háttere is érdekelt bennünket. Azt is elemeztük tehát, hogy milyen tényezők határozhatták meg az átlépéssel kapcsolatos döntést.
A TÁRKI több, különböző időpontban végzett, eltérő típusú vizsgálatában foglalkozott a magánnyugdíj-pénztárak tagságával. Ebben a tanulmányban elsősorban az 1998 óta évente ismétlődő Háztartás Monitor felvétel 1999-es adataira támaszkodunk. A Monitor-vizsgálatok azért előnyösek számunkra, mert egyrészt viszonylag nagy mintán készülnek (1999-ben összesen 3688 fő, szemben az országos reprezentatív felvételek esetében szokásos 1500 fővel), másrészt a kérdezettek jövedelmi- és foglalkozási viszonyait igen részletesen tárgyalják. Emellett korábbi adatfelvételek felhasználásával mód nyílik korábbi időszakokkal való összehasonlításra is. Ugyanakkor azonban hangsúlyozni kell, hogy a szóban forgó Háztartás Monitor felvétel 1999. április-májusában készült. Így a legutolsó hónapokban átlépett járulékfizetőkről legfeljebb sejtéseket fogalmazhatunk meg.
Ahogy említettük, végső célunk az átlépési döntést meghatározó tényezők feltárása, amennyire ez ilyen típusú adatfelvételek esetén egyáltalán lehetséges. A vizsgálat során természetesen bemutatásra kerül az, hogy voltaképpen mely társadalmi csoportok, milyen arányokban képviseltetik magukat a magánnyugdíj-pénztárak tagjai között.
...