---

Tartalom

I. Egy kép a Volga mellől. - A magyar léleknek nehány ős vonása
II. Míveltségi mozzanatok a honfoglalás korában. - Nemzeti mondáink és krónikáink magyarsága
III. A keresztyén mívelődés. - Román és gót művészet. - Szent István intése. - Vallásos irodalom; fejlődésének jelleme. - A lovagkor és nemzeti költészetünk
IV. A renaissance és Mátyás király. - Szellemének nyomai
V. A török világ és a protestantizmus hatása. - A protestáns pap az irodalomban. - Az énekmondók és a magyar hős alakja. - Balassi magyarsága
VI. Az antireformáció: Pázmány és Molnár. - A keresztyén és magyar eszmény Zrínyinél. - Gyöngyösi
VII. A nemzeti harcok és irodalmunk. - Mikes. - A kuruc költészet ősi vonásai: a magyar katona
VIII. A nemzetietlen kor. - A jezsuiták tudományos működése. - Költészet
IX. A magyar szellem ébredése. - Bessenyei és a franciások. - A deákosok. - A nemzeti szellem és a felvilágosodás. - A magyarosok
X. Kármán. - Csokonai. - Kisfaludy Sándor. - A nemzeti élet más-más körei, mint költői környezetök
XI. Kazinczy. - A nyelvújítás. - Révai és Verseghy
XII. Berzsenyi és a magyar vitézség ódái kultusza. - Kölcsey és honfi-fájdalma
XIII. Századunk tizes évei. - Katona Bánkbánja a magyar tragédia. - Kisfaludy Károly és hatása
XIV. Vörösmarty és az új Magyarország költői hírnökei. - Széchenyi
XV. A regény: Jósika, Eötvös, Kemény
XVI. A budapesti nemzeti színház. - Szigligeti és társai
XVII. A magyar ízlés fejlődése. - Népköltésünk. - Gyűjtői és hatása
XVIII. Kapcsolata a nemzeti szellemmel
XIX. Kossuth és a forradalom. - Petőfi. - Hatásának forrásai
XX. Arany. - Eposza, balladája, lírája
XXI. A magyar költői próza új stílje. - Jókai
XXII. Az önkényuralom és a magyar nemzeti szellem. - A művészetek. - Petőfi utánzói és követői. - Arany iskolája. - A próza. - A dráma. - Madách
XXIII. Deák és az új Magyarország törekvései. - A tudományos élet jelleme. - A művészet; Munkácsy magyarsága. - Az új líra. - A népszínmű és társadalmi dráma. - Az elbeszélés és a tárca
XXIV. Irodalmunk magyarsága. - Befejezés

---

Előszó

E kis könyv azoknak az előadásaimnak vezérfonala, melyeket a millénium alkalmából a budapesti egyetemen tartottam. Vázlatát óhajtottam adni legszorosabb értelemben vett nemzeti irodalmunk fejlődésének, legfőkép magyarságának szempontjából, mely nemcsak alkalomszerűnek, hanem tanúlságosnak is látszott előttem. Különösen ezt a szempontot kivántam áttekintésemben lehető tisztán és következetesen alkalmazni, s ebbeli törekvésem mentse ki a teljesség tekintetében mutatkozó fogyatkozásokat. Jól tudom, hogy szellemi életünk fejlődéséről való felfogásom, alapjára és számos részletére nézve, bővebb elméleti kifejtést igényelne s talán érdemelne is. Ez alapvető fejtegetésekkel tanítványaimnak nem is maradtam adósuk. Évek során át tartott irodalom-elméleti külön kollégiumaimban behatóan törekedtem megvilágítani e könyv fő problémáját s fontosabb mozzanatait; tartottam róluk, különösen a Kisfaludy-társaságban s a Mária-Dorottya-egyesületben, nehány nyilvános előadást is. De, hogy irodalmi formába öntésökre lesz-e még erőm és időm, a mint szeretném, nem tudhatom. Egyelőre jól esett az is, hogy némi nyomukat hagyhatom ebben a szerény vázlatban, melyet szeretettel ajánlok tanítványaimnak.

Budapesten, 1896. julius hó 6.

Beöthy Zsolt

---