Tétel adatlapja
VisszaCÍMLAP

Őze Sándorné - Őze Sándor

Sárréti Sasok

Nemzeti ellenállási mozgalom Kelet-Magyarországon 1948-1953

TARTALOM, ELŐSZÓ


Tartalom


ELŐSZÓ

A TÉRSÉG BEMUTATÁSA
Sárrét
Szeghalom
  Karai Antal: A sárréti települések története
  Giricz Béla: Szeghalom természeti földrajza
Füzesgyarmat
  Az 1825-ben összeírt földesgazdák nevei Füzesgyarmaton
  A füzesgyarmati ev. ref. egyház történetéből
  A Füzesgyarmati Unitárius Egyházközség megalakítása és templomépítése
  Száz éves a Füzesgyarmati Unitárius Egyházközség 1902-2002
  Időszaki információ - Füzesgyarmatról

SZERVEZKEDÉSEK SZEGHALOM ÉS FÜZESGYARMAT TÉRSÉGÉBEN
A "Sárréti Sasok" tündöklés nélküli bukása
Mindenki gyanús, aki él Füzesgyarmaton - Fedőnév: "Vadásztársaság"
  Tárgy: Buri János füzesgyarmati rk. pap környezettanulmánya
  Tárgy: Jobboldali elemek csoportosulása Füzesgyarmaton
  Tárgy: Kun Lajos beépítési javaslata
  Tárgy: Kun Lajos környezettanulmánya
  Tárgy: Füzesgyarmati gróf és az rk. pap kapcsolata
  Tárgy: dr. Szász Ferenc füzesgyarmati lakos lakásán tartott összejövetelről jelentés
  Tárgy: Jobboldali elemek kapcsolata Füzesgyarmaton
"Fehér Partizánok" Füzesgyarmaton
  Egy tolvajnő és egy csavargó vallomása
  Tárgy: Fehér partizán nevű szervezkedés Füzesgyarmaton
  Tanúkihallgatási jegyzőkönyv (K. Tóth József)
  Tárgy: "Fehér Partizánok" szervezkedése Füzesgyarmaton
  Tárgy: Pocsai Ferenc környezettanulmánya
  Tárgy: Varga Vincze környezettanulmánya
  Tárgy: Illegális szervezkedésről összefoglaló jelentés
  Tárgy: Melléklet az illegális szervezkedésekről szóló összefoglaló jelentéshez
  Tárgy: Békés megyei kulákszervezkedés
  A Törő testvérek szervezkedése 1948-ban Szeghalmon
  Tárgy: Törő László gyulai lakos ügye
  Törő László kihallgatása
  Tárgy: Törő László saját kezű feljegyzései "találmányaival" kapcsolatban
  Törő Mihály kihallgatása
  Demokratikus államrend elleni szervezkedés
  Gyanúsított jegyzőkönyv (Szenvedi Sándor)
  Tárgy: Vadásztársaság fn. csoport-dosszié lezárási javaslata.
"Sárréti Sasok"
  Párdy Imre ügye
  Blankenstein Pál ügye
  Nagy József ügye
  Fejér László ügye
  Técsi Géza ügye
  Tárgy: Komsa János vizsgálati terve
  Barkóczi Károly ügye
  Fekete Péter gyanúsított jegyzőkönyve
  Czeglédi Pál gyanúsított jegyzőkönyve
  Tárgy: "Sárréti Sasok" szervezkedésből őrizetbe vett személyek feljegyzésének kivonata
  Tárgy: A "Sárréti Sasok" nevű illegális szervezkedés ügyének lezárására javaslat.
  Végh Imre és társai ügye
  Végh Imre és társai ítélete

NÉHÁNYAN MÉG EMLÉKEZNEK A "SÁRRÉTI SASOKRA"
Fekete János
Csenkei Sándor
Csenkei Sándorné
Nagy László
Gyáni Endréné
Komsa Erzsébet
Komsa Eszter
Gábor Sándor
Hegedűs János
Tóth Imréné
Péli Sándorné
Csiki József
Blanckenstein György
Blanckenstein Imre
Kovács Imre
Vígh József

EGY HALÁLOS ÍTÉLET ÉS ÖSSZESEN 150 ÉV BÜNTETÉS
Molnár Lajos: A Sárréti sasok örök kalitkában?

"SÁRRÉTI SASOK": NEMZETI ELLENÁLLÁSI MOZGALOM KELETMAGYARORSZÁGON
A Sárrét jellege
A szervezkedés indulása
A szervezkedés továbbfejlődése
"Vadásztársaság"
"Sárréti Sasok"
A társadalmi bázis
A szervezkedés oka
Ideológia, jelképek
A szervezkedés módja, kiterjedése, fegyverzete és akcióterve
Külföldi és belföldi kapcsolatok
A szervezkedés felgöngyölítése, a per és az ítélet
A börtön és a szabadulás
A forradalom
A föld kisajátításának folyamata és a vidék népességének felszámolása

FELHASZNÁLT IRODALOM
NÉVMUTATÓ


Előszó

A dél-alföldi, Csongrád megyében szerveződött Fehér Gárda mozgalom története után, egy megyével arrébb, Békésben, de a Fehér Gárda(ák) történetéhez tartozó, a magyar nemzeti ellenálláshoz fűződő, "Sárréti Sasok" elnevezésű ellenállási mozgalom eseményeit, dokumentumait és történetét tartja kezében az olvasó.

Az ellenálló fogalmát a szovjet sztálinista vagy a jugoszláv titóista rendszer nyomán a keletközép-európai sajtó és a történeti szakirodalom "kisajátította", és kifejezetten csak a partizánokra alkalmazta. Ellenállás létezett a kommunizmus ellen, és Magyarország függetlenségéért is harcoltak aktív (fegyveresen) és passzív (röplapterjesztés, szellemi szabotázs, illegális sajtó) formában ellenállók, csakhogy ezeket a csoportokat az akkori szakzsargon terroristáknak, gyilkosoknak, reakciós, fasiszta elemeknek titulálta 1945 után, az egyre nagyobb hatalmat magáénak tudó Magyar Kommunista Párt, majd a Rákosi-rendszer. Ellenállni egy társadalom tud, és akkor beszélhetünk ellenállásról, ha az ország területén tartózkodik az ellenség, illetve megszállta az országot. Ebben az esetben pedig ez történt.

Hogy ellenálltak, és volt magyar nemzeti ellenállás, azt nagyon jól mutatja a rákoskeresztúri köztemető 298-as és 301-es parcellájában felállított kopjafák sokadalma. Ha 1947-1972 között megnézzük, hogy politikai okokból hány embert - nőket és férfiakat, fiatalokat és idősebbeket - végeztek ki hazaárulásért, kémkedésért, a "népi demokratikus államrend elleni szervezkedés" vezetéséért vagy abban való tevékeny részvételért, akkor több száz embert találunk. Ők valamilyen formában "ellenállói" voltak a diktatúrának.

Mivel ellenállni csak a társadalom tud, így foglalkozásra, származásra, nemre, korra való tekintet nélkül jöttek létre kis csoportok, sejtek. Két fontos közös jellemzővel lehetett köreikbe bekerülni: a megbízhatósággal és a szovjetellenességgel.

Az antikommunista ellenállás sem létezett provokátorok, beépített informátorok nélkül, amit ennek a történetnek a végkifejlete bizonyít. Hivatkozhatunk a dél-alföldi Fehér Gárdára is, e mozgalmak több szálon futó eseményei összefonódnak egymással.

Hogy a mozgalom milyen körülmények, politikai és közhangulat közepette szerveződött, azt megtudhatjuk a különböző megyei, illetve városi, községi hangulatjelentésekből. Egy azonban tény: 1951 nyarán, körülbelül 225 személyt, családot telepítettek ki Budapestről Füzesgyarmatra. Többek között ide telepítették kényszerlakhelyre Lázár Károly testőraltábornagyot, Rassay Károly volt országgyűlési képviselőt és családjaikat. Ekkor már folytak a titkos nyomozások a "Sárréti Sasok" nevű csoport felderítésére, illetve a potenciális tagok letartóztatására. A szervezkedés Füzesgyarmat-Szeghalom központú volt, de több községre is kiterjedt, illetve a megye határát is túllépte.

Mintha az embernek dezsavü érzése lenne és visszacsöppenne a Csongrád megyei tanyákra, az ottani Fehér Gárda ellenállási mozgalom helyszíneire.

Budapest, 2012. március

Bank Barbara


×