---

Tartalom

Bevezetés

Szépirodalom

I. Magyar szépirodalom

II. Külföldi irodalmak
1. Amerikai szépirodalom
2. Angol szépirodalom
3. Cseh szépirodalom
4. Dán szépirodalom
5. Délszláv szépirodalom
6. Eszkimó szépirodalom
7. Francia szépirodalom
8. Görög szépirodalom
9. Hindu szépirodalom
10. Holland szépirodalom
11. Indián szépirodalom
12. Japán szépirodalom
13. Jiddis szépirodalom
14. Kínai szépirodalom
15. Latin szépirodalom
16. Néger szépirodalom
17. Német szépirodalom
18. Norvég szépirodalom
19. Olasz szépirodalom
20. Orosz és szovjet szépirodalom
21. Perzsa szépirodalom
22. Román szépirodalom
23. Spanyol szépirodalom
24. Svéd szépirodalom
25. Szlovák szépirodalom
26. Török szépirodalom
27. Xóza szépirodalom

Irodalomtörténet
I. Irodalomelmélet. Általános és összehasonlító irodalomtörténet

II. Magyar irodalomtörténet
1. Általános rész
2. Egyes írók

III. Külföldi irodalmak története
1. Amerikai irodalomtörténet
2. Angol irodalomtörténet
3. Babilóniai irodalomtörténet
4. Bolgár irodalomtörténet
5. Cseh irodalomtörténet
6. Dán irodalomtörténet
7. Délszláv irodalomtörténet
8. Finn irodalomtörténet
9. Francia irodalomtörténet
10. Görög irodalomtörténet
11. Héber irodalomtörténet
12. Hindu irodalomtörténet
13. Holland irodalomtörténet
14. Japán irodalomtörténet
15. Jiddis irodalomtörténet
16. Néger irodalomtörténet
17. Német irodalomtörténet
18. Norvég irodalomtörténet
19. Olasz irodalomtörténet
20. Orosz és szovjet irodalomtörténet
21. Román irodalomtörténet
22. Spanyol irodalomtörténet
25. Svéd irodalomtörténet
24. Szlovák irodalomtörténet

Egyéb írások
0. Általános művek.
001. Tudomány általában
008. Civilizáció, kultúra, haladás
01-02. Bibliográfia. Könyvtártan
03. Enciklopédia
069. Muzeológia
07. Sajtó
1. Filozófia
2. Vallás
3. Társadalomtudomány
! 3K. Marxizmus-leninizmus, szocializmus, kommunizmus
30. Szociológia, szociográfia
32. Politika
33. Politikai gazdaságtan
331.88. Szakszervezet
34. Jog
37. Nevelés, oktatás
39. Néprajz
391. Divat
4. Nyelvtudomány
5. Természettudomány
6. Alkalmazott tudományok
61 Orvostudomány
62. Technika
64. Háztartás
7. Művészet
70-77. Művészet általában. Építészet. Képző-és iparművészet
78. Zene
791.45 Film
792. Színház
793. Szórakozás
796. Sport
9. Földrajz, életrajz, történelem
91. Földrajz, útleírás
92. Életrajz
93-99. Történelem

---

Bevezetés

A Tanácsköztársaság 1919. augusztus 1-én bekövetkezett bukása következtében politikusaink mellett a magyar szellemi élet sok kitűnő képviselője - írók, újságírók, művészek - emigrációba kényszerült. Az emigráció első állomásaként részben a földrajzi közelség, részben Ausztria politikai viszonyai miatt Bécs kínálkozott. A szétszóródás - részben Berlin, részben Moszkva felé - csak évek múlva következett be. A bécsi magyar emigráció író és művésztagjai és egymásután alakultak meg a legkülönbözőbb újságok és folyóiratok, amelyek részben politikai, részben irodalmi síkon ápolták tovább azt az eszmét, amelynek időleges magyarországi bukása miatt emigrációba kényszerültek.

A Tanácsköztársaságot elhagyni kényszerült emigránsok Bécset magyar kultúrközponttá tették. Az újságok és folyóiratok mellett - melyek számát Kőhalmi Béla, az emigráció könyvtári szakembere több mint negyvenre tette - megindult a magyar nyelvű könyvkiadás is. Magyar képzőművészek kiállításai nyíltak meg egyre-másra; magyar zenészek és előadóművészek nevét hirdették a bécsi hangversenyplakátok. Sokáig kísértett egy magyar színház felállításának terve is; az azonban, a mostoha anyagi körülmények miatt, nem jutott el a megvalósításig.

Annak ellenére, hagy a bécsi magyar emigráció szellemi termelése a magyar irodalom- és művészettörténet szerves része és úgyszólván külön korszakot alkot a magyar szellemiség történetében, a bécsi magyar emigráció periodikái, főleg tartalmi tekintetben, nem részesültek abban figyelemben, amelyet joggal megérdemeltek volna. Ez ma már, tizennégy évvel a felszabadulás után, nehezen magyarázható. A Horthy-korszak könyvtárpolitikája a bécsi magyar emigráció termékeit - a sajtótermékeket is beleértve - gyűjtötte ugyan, de zárt anyagként kezelte és szélesebb megismerését minden eszközzel megnehezítette. A gyűjtés azonban, tekintettel arra, hogy e sajtótermékekre a kötelespéldány-kényszer nem vonatkozott, koránt sem volt teljes. Bár Kőhalmi Béla már az emigrációban, idejében felhívta a figyelmet a gyűjtésre, ez valószínűleg anyagi okok miatt nem sikerült. A bécsi magyar emigrációs irodalom ma sincs meg teljesen sehol - sem az Országos Széchenyi Könyvtárban - amely nemzeti könyvtár lévén a magyar nyelvű irodalmat megjelenési helyre való tekintet nélkül gyűjti - sem a Párttörténeti Intézet könyvtárában, amely késve foghatott a gyűjtéshez. A bécsi magyar emigráció sajtójának bibliográfiai feldolgozására a Horthy-korszakban egyedül Goriupp Alice tett kísérletet. Ez a feldolgozás azonban, amely a bécsi magyar sajtóval kapcsolatban csak a címleírásra vállalkozott, erősen hiányos.

A bécsi magyar emigrációs sajtó gazdag anyaga még ma is meglehetősen ismeretlen és majdnem teljesen kiaknázatlan. A bennük rejlő anyagot a különböző magyar bibliográfiák vagy egyáltalán nem, vagy csak elvétve használták fel, így ez az anyag a tudományos kutatás részére nagyjából még ma is ismeretlen. Ez a helyzet adta a gondolatot jelen munka összeállítójának arra, hogy a bécsi magyar folyóiratokat és újságokat tartalmilag is feldolgozza, anyagát repertóriumba foglalja, hogy ezáltal a kutatók munkáját megkönnyítse és olyan anyagot tárjon fel, mely egyébként a kutatók előtt rejtve marad.

Mivel a bécsi magyar emigrációs sajtó egyik közkönyvtárunkban sincs meg teljesen, sőt a teljes anyag ma már az összes magyar közkönyvtár anyagának felhasználása esetében sem gyűjthető össze, teljességre ez a munka sem tarthat igényt. Az emigrációs sajtó zöme azonban benne van, a hiányok pedig - amennyiben a források később esetleg hozzáférhetők lesznek - könnyen lesznek pótolhatók. Az idő arra sürget, hogy a meglevő anyag mielőbb rendelkezésre álljon.

...

Ami a bécsi emigrációs sajtó anyagának feldolgozását illeti, a dolog természeténél fogva nem terjedhetett ki az egész anyagra. Az elsősorban szépirodalmi jellegű folyóiratok teljes anyaga feldolgozásra került, az egyéb folyóiratok, politikai heti és napilapok anyaga azonban csak válogatva került feldolgozásra. Az irodalmi, képzőművészeti, zenei és színházi anyag teljes egészében szerepel, az egyéb anyag területén azonban már csak a válogatás elve érvényesült. A politikai és publicisztikai anyag csak akkor került feldolgozásra, ha írójuk szépíró is volt egyben /pl. Gábor Andor/ vagy pedig jellemzőek voltak akár írójuk, akár témájuk következtében az emigráció politikai és emberi magatartására. Kivételt képez az ÚJ MÁRCIUS, amely a teljes anyaggal szerepel. A válogatás természetesen mindig önkényes bizonyos fokig, azonban, mivel jelen munka elsősorban irodalomtörténészek számára készült, úgy hisszük, hegy a válogatás fent ismertetett elvei mellett is sikerült a bécsi magyar sajtó minden jelentős írását besorozni.

...

---