---

Tartalom

ELŐSZÓ (Tamás József)
BEVEZETÉS (Muckenhaupt Erzsébet)

KATALÓGUS (Muckenhaupt Erzsébet)
Kódexek
Ősnyomtatványok
XVI. századi Bibliák
XVII. századi Bibliák
Poliglott Bibliák
Biblia-magyarázatok
Zsoltárok, zsoltár-magyarázatok
Konkordanciák
Magyar Szentírások

Irodalom
Rövidítések és intézmények jegyzéke
Idegen nyelvű összefoglalók

---

Bevezetés

Köszöntjük a Látogatót a Csíki Székely Múzeum millenneumi régikönyv-kiállítása alkalmából. Az írott és nyomtatott betű otthonába, a Gutenberg Galaxisba hívjuk meg vendégeinket, közelebbről a XIV-XVII. századi Bibliák világába.

A Csíki Székely Múzeum alapításának 70. évfordulóján rendezett Biblia-kiállítással, Johann Gutenberg, az európai szedésnyomás feltalálója emlékének tisztelgünk, születésének 600. évében. A székelyudvarhelyi Tudományos Könyvtárral közös kiállításunk egyben azoknak a rendezvényeknek a sorába tartozik, amelyeket Európa-szerte a jubiláris 2000. évnek és a magyar millenniumnak szentelnek. Válogatásunkban a legértékesebb XIV-XVII. századi kéziratos és nyomtatott Bibliák közül azok kerülnek bemutatásra, amelyek néhány székelyföldi gyűjtemény, a Csíki Székely Múzeum, a székelyudvarhelyi Tudományos Könyvtár, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, valamint egyes parókiák féltve őrzött kincsei.

A Bibliák a következő csoportosításban láthatók a kiállításon: kódexek (XIV. sz.), ősnyomtatványok, XVI. századi, ezután XVII. századi, továbbá többnyelvű (poliglott) Bibliák. A sort biblia-magyarázatok, kéziratos és nyomtatott magyar nyelvű Szentírások, zsoltárok, bibliai konkordanciák, és a Biblia teológiai szótárjai zárják.

A legrégibb kiállított könyv másolata egy örmény nyelvű illuminált Evangéliumnak, amely 1354-ben a krími örmény diaszpóra hírneves művelődési és gazdasági központjában, Szurhátban készült. Ugyancsak a XIV. században másoltak egy latin nyelvű kiállított zsoltártöredéket is. XV. századi az Apor-kódex, amely a Bécsi és a Müncheni Kódex mellett a legrégibb magyar nyelvű bibliafordítás részleteit tartalmazza. A kiállított kódexek között fellelhető az 1526-1528. évi igen becses magyar nyelvemlék, a Székelyudvarhelyi Kódex is, amelyben az Ótestamentum Judit könyve olvasható.

Az első Bibliát Johann Gutenberg 1455-ben Mainzban nyomtatta ki. Ma ebből a ritka és értékes nyomtatványból néhány többé-kevésbé teljes példányt és töredéket őriznek. Gyűjteményeinkben, sajnos, nincsen Gutenbergnek egyetlen Bibliája, sőt Biblia-töredéke sem, van azonban az 1478-1498 közötti időből 10 híres európai nyomda és kiadó által nyomtatott Bibliánk. Ezek közül bemutatásra kerül csupán egy 1478-ban Velencében kiadott, valamint egy 1487-ben Nürnbergben kinyomtatott latin nyelvű Szentírás.

A tárlaton látható latin, héber, görög, örmény, szír és magyar nyelven nyomtatott Bibliák a XIV-XVII. századi keresztény gondolkodás és kultúra kifejezői, a humanizmus, a reformáció és ellenreformáció különböző irányzatainak szellemi hatását mutatják. Azok fordítását, szerkesztését és magyarázatát a szent atyák (Joannes Chrysostomus, Sanctus Ambrosius, Thomas de Aquino), illetve koruk kiváló szerzői (Nicolaus de Lyra, Erasmus Rotterdamus, Theodore de Bčze, Martin Luther, Eobanus Hessus, Johann Dietenberger, Johann Buxtorf, Immanuel Tremellius, Anas Montanus, Santes Pagninus, François du Jon, Jean Calvin, Joannes Cocceius, Károlyi Gáspár, Káldi György, Pázmány Péter, stb.) valósították meg.

A kiállított könyvek olyan híres nyomdák és kiadók termékei, mint a nürnbergi Anton Koberger, a párizsi és genfi Estienne, az amszterdami Plantin és Blaeu nyomdája. A művek a különleges grafikai kivitelezésük, a betűformák és illusztrációk eleganciája, szépsége révén is magukra vonják a látogatók figyelmét. A bemutatott kódexek és nyomtatványok azonban nem csupán régiségük, tartalmuk vagy díszítésük révén tarthatnak számot a látogatók vagy kutatók érdeklődésére, egyedi sajátosságaik miatt is figyelemre méltók: művészi értékű történeti kötésekbe foglalták őket, egykori tulajdonosaik bejegyzései színes képet nyújtanak a kor társadalmi és szellemi légköréről, hűen tükrözik a Bibliák vándorútját, olvasótól olvasóig. Az egykori tulajdonosok és olvasók névbejegyzései teszik a múltunk iránt érdeklődő kutató számára lehetővé, hogy tisztázza merre jártak, és kinek a kezén fordulhattak meg a gyűjteményeinkben található Bibliák sok évszázados életútjuk során. A kiállított Bibliák részint nevezetes könyvtárakból származnak, részint névtelen könyvgyűjtők tulajdonában voltak egykor. Továbbá a Bibliákban olvasható kézírásos kommentárok, az egykori olvasók széljegyzetei hozzásegítik a mai olvasót, hogy következtetéseket vonjon le az egykori gondolkodásmódról és műveltségről, illetve különböző szellemi áramlatok hatásáról és terjedéséről. Ezek mind olyan tényezők, amelyek növelik a tárlaton látható Bibliáink szellemi értékét.

A Biblia-kiállításhoz kapcsolódóan összeállított katalógus nem egy szokványos, száraz, leltárkönyvszerű tárlatvezető. Arra törekedtünk ugyanis, hogy olyan szempontok szerint válogassuk ki a bemutatásra kerülő 63 művet, hogy azok reprezentálják a különböző korszakok Szentírástörténetét és könyvkultúráját. A vallás-, művelődés-, művészet- és könyvtörténeti utalások is arra szolgálnak, hogy közelebb kerüljünk ahhoz a világhoz, amelynek ezek a könyvek szellemi és tárgyi alkotásai, múltunk örökségéhez, hogy általuk a jelenben gazdagodhassunk. Teljességre, sajnos, több okból sem vállalkozhattunk, sem a gyűjteményeink bemutatását, sem pedig a népszerűsítő, vagy tudományos leírását illetően. Mindazonáltal bízunk abban, hogy a látogatót és az olvasót mégis csak sikerül gazdagítani könyvtáraink szellemi kincseivel.

---