Majer István
A' rézmetszészetnek műtana
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
A' rézmetszészet
A' rézmetsző és tanulmányai
A' rézmetszőnek műhelye, és közönséges műszerei
Réztábláról
Alapozásról
Alapmázolás
Színfuttatás
Rajzvisszálás
Viszrajzolás
Metsz-modorok
Vájmodor
Karczmaratás
Szárazkarczolás
Elegymodor
Pontverőmodor
Vakarómodor
Krétamodor
Angolpontmodor
Színvegyes modor
Fedezgetőmodor
Színestusmodor
Kivágómodor
Tartósítómodor
Betűmetszés
Térképmetszés
Zenemű metszés
Aczélmetszés
Réznyomtatás
A' réznyomtató
Előszó
Az általányos műveltség pontjával mérkőzik mindég a' tudományok és művészetek állapotja. Műveltségünk hála Istennek márig annyira szökkent, hogy a' soknemű művészet' gyarapodását szomjúhozzuk. Ezt tapasztalás igazolja: szentegyházaink mint illő műízléssel építetnek, például az esztergomvári székes-egyházat említem; lakjainkat tetőtül földszinig már nemcsak ízléssel, hanem rendszeresen, művészileg ügyekszünk alkotni; ujabb munkáink' böcsét szebbnél szebb képekkel emeljük; Virágnak, Kisfaludynak, Kölcseynek némelly lelkesb hazánkfiai szobrot is emeltek, Mátyás királynak, a' Mohácsi hősöknek, felejthetetlen főherczeg József nádorispánnak pedig a' háládatos nemzet tervez méltó emléket; költészetünk mindennapiságából magasb és simább útra kel; egy közös képcsarnoknak hija is érezteték, mellynek igen örvendeztető alapja már meg is vettetett Pyrker érsek adományával; a' műegylet, hangászegylet, nemzeti énekiskola; és az egri templom fölszenteltelése, nagyszombati káptalan beiktatása, és a' Természetvizsgálók gyüléseinek emlékére verettetett magyar emlékpénzek stb. mindannyi szép jele emelkedő műízlésünknek. - Időnként fejlődött minálunk az ízlés, 's nem régóta kezdett az értelem is általányosabban hozzá csatlakozni; valamint minden nemzetnél, elejével az izlés, 's csak későbben vitetett figyelembe a' szorosabb rendszeresség, mert a' képzelő tehetség és sziv előbb ébred az emberben mint az értelem; 's a' nép ifjúdad korában, mint a' fiatalság a' kecsestől, érzékitől, vidámérzettől előbb ragadtatik, mintsem a' valószép, tökély, és kiszámolt komoly bölcsészettől. Illy értelmi haladásunknak bizonyítványa egy művészeti academia utáni köz sóhajtás is. - Genie és eset nélkül mesterségeink ugyan maiglan parlagon hevernének, mert zsenge kezdettől kapja le a' szépség ideálját, azt műveibe olvasztja az emberek' élvezetére és nemesítésére; de sok lángész útba igazítás nélkül alant tespedez, vagy legszilárdabb akarat mellett nagy idővesztéssel czélját igen későn közelíti meg, 's ez hozá létre az academiák' eszméjét, 's ugyan ez sürgeti azoknak alapitását. Nemde a' tudományok is alant hevertek miglen tudományos intézetek nem nyittattak? Így kelle már több nyilteszű magyarnak hivattatási pályáján botorkáznia, vagy róla végkép lelépnie művészeti academia hiányjában; ezért kellett maiglan a' művészetek csarnokaiból csaknem teljesen kizárattatnunk; min alaposan más nem is segíthet, mint egy olly intézet, mellyben szegény és gazdag nyilt eszűek egyiránt vezettessenek a' művészet kútforrásához, melly egyszerismint a' műbecsülést megérlelje.
Elösmértetett, hogy a' rajzolás az értelmet fejti és rendszeresíti, a' műízlést nemesíti, 's az erkölcsöket is simítja; kivált pedig mesterségeknél a' tökély' alapja, ennélkül mindég határozatlanul fogná a' varga saruit szabni, a' szabó dolmányját, 's még inkább az asztalos, bognár, ács mesterműveit; azért fölső parancsnál fogva mesterembereink inasaikat a' városokban nyitva álló rajz-iskolákba küldeni tartoznak, az illető alap-rajzolásnak megtanulására. Ez valóban igen magasztalandó rendelmény, vajha szorosan teljesítetnék! de, vagy a' röst inasok nem fizettetnek oda értetlen házigazdáiktól, sőt számtalanszor el is idegenítetnek: vagy a' rajzmesterek' ügyetlensége, még inkább részvétlensége az iparkodó ifjakat is tudatlanságban marasztalja. Fájdalommal legyen említve, vannak városok, mellyekben rajziskoláról még szó sincsen. - Pedig egész biztossággal állíthatni, hogy a' rajzolás neveléstani szempontból is fölötte fontos: a' figyelmet hatalmasan edzi, a' képzeletet éleszti, az értelmet, itéletet rendszeresíti, "az emlékezetet öszpontosítja, a' költő tehetséget élteti, valóságos logica-practica, mellyel a' gyermek' elméje helyesen rendeztetik, előképeztetik tanulmányi- és élet-pályára; 's épen ezoknál fogva a' rajzolás szép foganattal tanittatik az esztergomi Mesterképző intézetben, 's igy ennek alkalmazása reménylhető az elemi tanodákban is. Vajha nevelőink ezen érintést komoly figyelemre méltatnák! -
Miután ifjaink a' képző művészetekben itthon nem tökéletesíthetik magukat - bárha például Pesten Marastoni magán academiájában, 's egynémelly ügyesb művészünk oldala mellett némi utmutatást nyernek is -; óhajtható, hogy vagyonosb hazánkfiai a' művészeti tehetségeket gyámolítsák, miszerint külföldön valódi művészekké képződhessenek. Ugy látszik, hogy közönségünk szereti a' szép műveket, de sokkal hőbben karolja-fel a' külföld szüleményeit, avval nem is törődve, hogy így kimondhatlanúl hátra maradunk; két-három képért olly sommát adnak szivesen, melly egy jeles tehetségű fiúnak kiképeztetésére elegendő lenne, 's akkor művésszel, saját szüleményű remek művekkel is dicsekedhetnénk. Ennek meggondolását és orvoslását később korra bizzuk-e? -
De én a' rézmetszészetnek műtanáról kivánok értekezni, minek tehát ezen ömlengés? az érzésdús szív ott nyilatkozik, hol foganatot remél; ím a' haza szine előtt, tudós férfiak közepette emelem szavamat honszerelemtől lángolót, viszhangoztatását kérvén, és remélvén honszerte, miszerint hazánkfiai a' művészetek' pártolására lelkesüljenek, ezzel édes hazánknak fölvirágzását hatalmasan emelendők.
Hogy bár mi jót ösmértetni helyes tett, az tagadhatatlan, mert barátkozásra nyit útat. Igen is, midőn a' rézmetszészetet ösmertetem, azt a' közönséggel tiszteltetni óhajtom, 's ez szerint a' vele való barátkozás is remélhető "nulla ars habet osorem nisi ignorantem." Nagy hálával tartozunk Mátray Gábornak mert Honművész derék folyóiratjában nagy szorgalommal értesíteték közönségünk a' művészetek olly ágai és mozgalmairól, mellyekről az előtt egy magyar betű sem szólt; kitüntetésre méltó Novák Dániel, és mindazok, kik résztvesznek a' művészetek és mesterségek' ösmértetésében. - Novák Dániel "Hajdan, közép- és újabb-kori híresb képírók, szobrászok és rézmetszők életrajza. Budán 1835" czimű szép munkájának bévezetéseben a' rézmetszészetet is ösmérteti; úgy szinte a' "Közhasznú ismeretek tára" és "Ifjúságot képező Isméretek-tára. Bécsben 1841. II. k. 86. l."; de kelletinél rövidebben, hogy szinte a' rövidség miatt értekezésük homályos az avatlanok elött, műgyakorlóknak pedig sem elméleti, sem gyakorlati útmutatásul nem szolgálhatnak; ez szerint hasznos dolgot véltem tenni a' rézmetszészet műtanának leirásával. Tíz év előtt egy értekezést irtam, melly az óta kézirataim közt hevert, erősen hivén, hogy fejledező korunkban fog találkozni, ki tökéletesebb munkával lépend föl; azonban ekkorig irodalmunkban e' nemű munka nem tűnt-fel, jól lehet az alatt külföldön a' rézmetszészet új találmányokkal gazdagodott; 's részben illy útmutatás hiányjának is tulajdoníthatni, hogy rézmetszőink sem számban, sem technicai tökélyben nem növekednek: értekezésemet tehát elővettem, 's azt, újonnan általdolgozván, 's némelly új találmányokkal bővítvén, a' Természetvizsgálók VIII-dik Gyűlésök alkalmával nyilványosítani elhatároztam. Őszintén bévallom, hogy Longhi tudományjával nem dicsekedhetvén, annak czélban volt, de sajnos halálával dugába dőlt hason nemű munkáját távol sem pótolhatom. A' mit másoknál láttam, önnön feszegetéseimmel és könyvekből kikutattam, kivált Perrot derék könyvében haszonvehetőt találtam, azt fogom hiven előterjeszteni; 's csak azért lépek-föl illy gyönge hanggal, mert bizonyosan tudom, hogy irodalmunk illyesminek hiányjában lévén, honfiaink iratomban fölvilágosítást, útmutatást lelhetnek, 's így szerencsés vagyok elvem szerint "hiányt pótolni." Rézmetsző létemre világosabban, hitelesebben adhatom azt, mit egy avatlan bár kötetek' fordításával csak homályosan és hibásan képes tenni. Ennélfogva hiszem, hogy sovány műtani irodalmunknak kedves ajándokot nyújtok, egyszerű előadásra szorítkozván, miszerint szavam érthetőbb, mesteremberek által is haszonvehető légyen.
Költ Esztergomban szent Iván hava 2kán 1847.
Majer István
áldozópap és képezdei tanár