Ismertető

Enciklopédia magyar nyelven; pedagógiai beszéd a bölcsesség tanulásáról és teológiai témájú levelek latinul. - A Magyar encyclopaedia az első magyar nyelvű tudománytár, amelyet szerzője egyetemi tankönyvnek szánt. Tizenegy fejezetből áll. Ezek címei a következők: I. A tudománynak kezdetiről. - II. A dolgoknak közönséges tekinteteikről és azoknak feltalálásokról. - III. A dolgoknak egybeköttetett tekintetekről. - IV. A dolgoknak megszámlálásáról. - V. A mennyiségnek megméréséről. - VI. Az égi dolgokról. - VII. A földi dolgokról. - VIII. A csinálmányokról. - IX. Az ekkédig megtörtént dolgokról. - X. Az embernek magaviseléséről. - XI. Az Istenről és az Ő dolgairól. A VII. rész XXIV. fejezetében Apácai Regius Henricusnak (= Le Roy) a hét idegpárt memorizáló kétsoros hexameteres versét hexameterben fordította magyarra. Incipitmutatóra utaló kezdősora: Lát az elő.

Folytatólagos füzet- és lapszámozással, de önálló címlappal csatlakozik a kötethez az Oratio de studio sapientiae című beszéd, amelyet Apácai Csere János 1653 novemberében mondott el a gyulafehérvári kollégiumban. A beszéd szövege azonos az 1653-ban Gyulafehérvárott megjelentetett első kiadáséval (2463). A nyomtatványt Apácai Csere négy levele zárja. A Ludovicus Glandorpiushoz címzett két levelét 1651. augusztus 16-án és 1651. szeptember 4-én írta. Az ad... Johannem Leusden intézett epistola philologica és az Abrahamo a Gelder írott levélnek nincs keltezése. Hasonmás: Apáczai Csere János: Magyar Encyclopaedia. Bp. 1975.

Szövegkiadás, teljes: Apáczai Csere János: Magyar encyclopaedia, az az Tudománytárkönyv... Kiad. és bev. Rájnis József. Győr 1803. - Apáczai Csere János: Magyar encyclopaedia. Kiadta és bevezette Bán Imre [Budapest 1959] - részleges és kritikai: Apáczai Csere János: Magyar enciklopédia. Kiadta: Molnár József. 1-2. kötet. Bp. 1959-1961. - Szemelvények: Waczulik Margit: A táguló világ magyarországi hírmondói. Bp. 1984, 439-443.

Bán Imre Apácai Csere Jánosról írott monográfiájában sokoldalúan foglalkozott a Magyar encyclopaedia keletkezési körülményeivel, forrásaival, tisztázta a korabeli szellemi mozgalmakhoz való viszonyát és értékelte nyelvi szempontból is (Bán: Apáczai 157-389). Az előszó szerint Apácai Csere eredetileg latin nyelven kívánta összefoglalni kora tudományosságát Hollandiában folytatott tanulmányai idején. Így keletkezett Leidenben 1649-ben az Ars artium, majd teológiai és keleti nyelvekben való tanulmányait követően Utrechtben 1652 körül a Pasotropon ("mindent áttekintő") című latin nyelvű összeállítása. Ezek azonban nyomtatásban nem láttak napvilágot. 1652 őszén Csulai György erdélyi református püspök hazahívta Apácait. Minthogy csak 1653 őszén indult haza, késlekedése mentségeként belekezdett a Magyar encyclopaedia írásába, s az I-VIII. részt Utrechtben nyomdába is adta. A további IX-XI. rész már Erdélyben keletkezett 1653-1654-ben, s innen küldte ki kéziratban Utrechtbe, az Oratio de studio sapientiae c. beszédének Gyulafehérvárott 1653 őszén kinyomtatott példányával együtt (2463). Bán Imre feltételezése szerint a kötetben közölt leveleket még Hollandiában rendezte sajtó alá (i.m. 180). Az elkészült nyomtatványban a szerző távolléte miatt igen sok a lapszámtévesztés és a sajtóhiba. A teljes kötet 1655-ben jelent meg, miként azt Szabó Károly az Oratio címlapján szereplő 1655. évszám alapján helyesen állapította meg, bár magát a nyomtatványt az 1653. évhez sorolta (RMK I 876).

Bán Imre szerint Apácai alapvető mintája és forrása enciklopédiájának összeállításában Johann Heinrich Alsted Encyclopaedia septem tomis distincta (Herborn 1630) című műve volt. Tankönyvének anyagát a kor legszínvonalasabb kézikönyveiből állította össze (René Descartes racionalista francia filozófus; a hugenotta Petrus Ramus antiarisztoteliánus eklektikus filozófus; Wilhelmus Adolphus Scribonius XVI. századi német orvos; Henricus Regius (= Le Roy) utrechti orvosprofesszor; Dudleius Fennerus, XVI. századi teológus; Guilelmus Amesius angol puritánus teológus műveiből). Az Encyclopaedia XII. fejezete a Retorika lett volna. Megírásához Andomarus Talaeus művét használta volna fel, miként ez az előszóból kiderült. E fejezet azonban nem készült el. - Az Encyclopaedia páratlan jelentősége abban van, hogy szerzője elsőként tett kísérletet az addig nem létező magyar természettudományos szókincs megteremtésére.

Az Encyclopaedia II. és III. részében közreadott logikát, az abban használt szakkifejezéseket La Ramée dialektikájával (Speyer 1596) Bartók István vetette össze (92, 347-348).

Bán Imre részletesen elemezte a kötet végén található, levélformában írt teológiai értekezéseket is (i.m. 144-153). Megállapította, hogy a két keltezés nélküli írás 1652 utolsó hónapjaiban keletkezett. Jan Leusden, utrechti orientalista professzorhoz intézett levelében Apácai azokat az érveit foglalta írásba, amelyeket 1652 novemberében szóban vitatott meg vele. Leusden válasza 1657-ben jelent meg Utrechtben Philologus Hebraeus című vitagyűjteményében (317-318). A levelek másik két címzettje: Ludovicus Glandorpius és Abraham Gelder ifjú holland teológusok voltak.

Forrás: e-RMK. RMNY III. 1636-1655.