Szebeni Sándor - SORSHÁRMASSÁG


Más vidékek felé nézhetsz 

Majd felszívja a nap
ami a reggeli
záporból megmaradt
habjai közt
lánykák öröme játék baba
előbb rozsdás sínek
érdes sikolya voltál
majd felbolydult
lelkiismeret
zúgása moraja
Gyöngéd és alázatos
szavakkal
lábadat eloldják
maradj körön belül
kérik ne lépj új pályára
a tenyeredbe vert szögek
még feszítenek
megrendült lelked
esküre vár
és magasztalásra
Hová kerültél kérdezed
meglep kocsmai zsoltár
csömört érzel
s undorral kiköpsz a kőre
de álmaidban mégis
magaslatokra szállsz
és szónokolsz
s vetítővászonról mosolyogsz
egy égi moziban megüdvözülve      


45. oldal