---

Tartalom

1. A XXI. század legnagyobb kihívása, a globális felmelegedés
2. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye
3. A kiotói találkozóhoz (COP* 3) vezető út: Berlin (COP 1) és Genf (COP 2)
4. A Kiotói Jegyzőkönyv
5. A Kiotói Jegyzőkönyv nemzetközi fogadtatása
6. A Buenos Aires-i (COP 4) és a bonni konferencia (COP 5)
7. A klímavédelmi tárgyalások összeomlása: a hágai találkozó, a COP 6 első szakasza
8. Amerika felmondja a Kiotói Jegyzőkönyvet
9. Tárgyalások Bonnban (a COP 6 második szakasza)
10. A Részes Felek további konferenciái
11. A klímavédelem sorsa és alternatívái
12. Dánia és Németország: két környezetvédelmi mintaország
13. Visszafordíthatatlan folyamatok, melyeket már az emisszió csökkentésével sem tudunk megfékezni
14. Időrendi áttekintés
15. Szakkifejezések és rövidítések magyarázata

---

Ismertető

A Földet a világűrből megpillantó űrhajósok beszámolói szerint szinte misztikus élmény planétánk ragyogó szépségét a világűrből szemlélni. A kozmoszból nézve bolygónk nemcsak hogy nyüzsög az élettől, hanem önmaga is saját erejéből létező élőlénynek tűnik.

A jelenlegi világgazdasági modell, a gazdasági növekedés minden áron való hajszolása, a gazdag országok pazarló fogyasztása, a fejlődő országoknak a nyugati fejlődési modelleket másoló növekedése és a természettel folytatott rablógazdálkodás mára válsághoz vezetett, amely tönkreteszi a Föld ökológiai rendszereit. Az emberiségnek cselekednie kell, mert ha a jelenlegi trendek változatlanul tovább folytatódnak, akkor 2050-ig megduplázódhat az üvegházhatást okozó gázok légköri koncentrációja, és ez előidézi az éghajlat veszélyes felmelegedését. A környezetvédelem iránt érdeklődő olvasók jól tudják, hogy a 21. század egyik legfélelmetesebb kihívása a globális felmelegedés.

Ez az adatokban és dokumentumokban gazdag, ugyanakkor olvasmányos könyv azt vizsgálja, hogy az emberiség milyen politikai válaszokat adott a klímaváltozás kihívására. A környezeti válság szaporodó jelei arra intenek, hogy mind a döntéshozóknak, mind az egyéneknek újra át kell gondolniuk a fejlődésről és a társadalmi igazságosságról alkotott nézeteiket.

Bár a globális felmelegedés kihívása magától értetődő intézkedéseket követel, mégis sajátos problémákról beszélhetünk. Az éghajlatváltozás elleni lépések sikeréhez ugyanis az emberi viselkedés és gondolkodásmód olyan mélyreható változására van szükség, amilyenre az emberiség egész eddigi történelmében még nem volt példa. Reményeink szerint ez a könyv alkotó módon járulhat hozzá az egyre fontosabbá váló szemléletváltáshoz.

---