Bevezetés

Ámbár a' Magyar Országi Királyok most az első szülöttség jussán következnek egy más után az uralkodásba, és minden Királyi Jussoknak bírásában, mind azonáltal szükség, hogy valahányszor valamelly újj Király az Uralkodásban bé lép az 1723. esztendőbéli 3. Törvény tzikkely szerént magát mentől elébb meg-koronáztassa.

Ez a' Koronázás ollyan tselekedet, melly által a' keresztény szokás szerént az ujjonnan választott Királynak a' szokott fel kenés után a' Sz. Korona fejére fel tétetik, és az ország tzímerei által adódnak. Ez a' szokás Sz. István Király idejétől fogva vétettetett bé. Mert midőn Ő a' királyi Koronát Silvester R. Pápától meg nyerte volna, ezzel Astrikus Püspök által Esztergomban meg is koronáztatott.

Ez a' korona 53 Saphirokkal 50 Rubinokkal egy nagy Smaragdal, és 338 gyöngyökkel vagyon fel-ékesítve, és 9 Mark és 3 untzia leg-jobb aranyot nyom. Ennek történeteit méltó itt egy két szóval elő adni. Venczel Király ezt magával Cseh Országban vitte vala el, de kevés idővel azután ismét Bavariai OttOnak viszsza küldötte, onnan az Erdélyi Vajdának Lászlónak kezei közzé került, az holott egy darab ideig tartatott, mind addig míg ismét Magyar Országban viszsza nem jött. Erzsébeth Sigmond Császár Leánya, és Albert Király Felesége, elvitte vala ismét magával Posthumus László fiával Austriában, és által adta Fridrik Császárnak, a' kitől Corvinus Mátyás Király által 60000 aranyokon váltatatt viszsza. Ennek halála után Jánosnak az ő nem hites ágyból született Fiának Kezei közzé jutott, a' ki mindazáltal a' maga Hazája eránt való szeretetből, nem gondolván semmit az ő nékie ajánlott Török segitséggel, azt Ulászló Királynak által adatta. A' Mohátsnál való szerentsétlen ütközet után Sulimán Török Császár birtokában esett, a' ki azt ismét Zápolya Jánosnak adta, kinek halála után az ő Özvegye Isabella azt ismét Erdélybe vitte, az honnan első Ferdinand Király kezéhez vévén, Posonban vitette. Onnét ismét Bécsbe, Rudolf Császárral Prágában, és Második Mátyás Király által ujjra Posonyban vitetett. Innét ismét Bethlen által el-ragadtatván Ó Zólyomban, és annak utánna Erdély Országban Ecsedre vitetett. A' Niklasburgi Békesség után ismét Trentsénbe, innét Eleonora Királyné meg-koronázására Sopronyban, és végtére ujjra Posonban, jött Rákóczi György alatt való Zenebonák alkalmatosságával nagyobb bátorság kedvéért Győrbe, Rákótzi Ferenz alatt Bétsbe és hatodik Károly Császárnak meg-koronázása végett ismét Posonyban hozatott, az holott az 1715 esztendőbéli 38-dik Törvény tzikkely szerént mint törvényes őrízetének helyén 1784-dik esztendeig tsendesen maradott, a' melly nevezett esztendőben Második József Császár által Bétsbe vitetett. A kinek 1790 esztendőben történt halála előtt kevés napokkal az Ország Rendjei által nagy pompával Budára, onnét ismét a' mostan kegyesen és szerentsésen uralkodó 2-dik Leopold Császár meg-koronázása véget ismét Posonban hozattatott, és onnan ujjra Budára viszsza vitettetett.

A' Koronázás alkalmatosságával ezen Korona a' Királyoknak, és az uralkodó Királynéknak Fejeire, a' Királyok Feleségeinek pedig tsak jobb vállokra szokott tétetni. E' mellett az Ország Klenodiumaihoz tartoznak még: Sz. István Királynak királyi Páltzája, arany almája, Fegyvere, Palástja, Kesztyüje, és Saruja-is, az ezüst Keresztel egyetemben, a' melly az Apostolságot jelenti. Ezek ennek előtte Visegrádba, azután pedig Posonyban tartattanak, most pedig a' Budai Királyi várban vagynak. Mind ezen drágaságok egy veres bársonnyal meg-bélleltetett vas ládátskában tartatnak, melly az Palatinus, az Ország Primássa, a' két Korona Őrzők, és más egynehány Fő rendek petsétjeivel vagyon bé-petsételve. Rendszerem két Korona Őrzők vagynak, a' kik rangban a' Posony Vármegyei Fő Ispány, és az Ország Bárói után ülnek. Ezeknek az Ország Gyülésében a' világiak közzül kell választatni, mindazáltal ezen Hivatalban való ürességet szabad a' Királynak Ország Gyülésén kívül-is arra alkalmas személlyel ki pótolni, a' kit annakutánna az Ország Rendjei az Ország Gyülésében szoktak hivatalyában meg-erősíteni.

Az Országnak régi szokása szerént a' Királyt az Esztergomi Érsek szokta meg-koronázni, a' ki a' Kalotsai Érseknek, és más Püspököknek segítsége által szokta ezen szent foglalatosságot végbe vinni. Ez eránt való elsőség felett 2-dik Maximilián koronázása alkalmatosságával az Esztergomi Érsek, és a' Palatinus között vetélkedés támadott vala, és az eránt való ítélettétel, hogy mellyikének légyen elsősége a' Király koronázásában az Ország Rendjei eleibe terjesztetett, a' melly mindazáltal Nádasdy Tamás Palatinus halálával abban maradott, mindazáltal az Esztergomi Érsek után a' Palatinusnak-is kötelességében áll, a' Koronázás körül lévő Pompák felől rendeléseket tenni, a' melly a' 3-dik Károly Császár, és a' Nagy M. Trézsia koronázásaikból ki tetszik.

A' 14-dik századnak kezdetében, mind a' választás, mind a' Királynak meg-koronázása a' Pest mellett lévő Rákos mezején vitetett végbe. Az azután következett Koronátziók pedig Fejér váron tartattanak. Minekutánna pedig ezen Város a' Török birtokába jutott, I. Ferdinánd Király e' helyett Posont választotta, a' hol a' maga fiát Maximilian Hertzeget-is megkoronáztatta, 3-dik Ferdinánd Császár pedig mivel akkor Posonyban a' rend kívül való dög halál uralkodott, Sopronban koronáztatott-meg.

A' Koronázás körül való szokások pedig e' következendők: Mihelyest az Ország Gyülése ki hírdettetik, a' melly a' Királyi, vagy ha a' Király nevedékeny volna, a' Palatinusi hivogató levelek által (melly a' Püspökök, Ország Bárói és Fő rendjeihez személy szerént, a Vármegyékhez, Káptalanokhoz, és Királyi Városokhoz pedig közönségesen a' Királyi magyar Kantzellária által szokott küldettetni.) Azonnal a' Vármegyékben közönséges Gyülések tartatnak, a' mellyben az Ország eleibe terjesztendő Panaszok ki dolgoztatnak, a' Nemesi Rend közzül különös követek rendeltetnek, és azoknak bizonyos Útasitó Írások adattatnak ki. A' Káptalanok, és Királyi Városok részéről-is ugyan az lészen. Annakutánna szállás rendelők neveztetnek. A' magyarok számára való szállás rendelés a' Királyi Fő lovász Mester, a' Németekére pedig a' Császári Udvari Fő Szállás Mester kötelességei. Az élelemre szükséges dolgoknak árra-is a' megnevezett Fő lovász Mester által ki szabattatik. A' Királyi Fő ajtón álló pedig a' jó rend, és bátorságra vígyázni tartozik.