---

Tartalom

1. A mikroszimuláció rövid története Magyarországon

2. A TÁRSZIM97 modell adatállománya
2.1. A felhasznált adatállományok
2.2. Az imputáció folyamata

3. A modell jellemzői
3.1. A felhasznált szoftver
3.2. A modell alkotórészei
3.3. Az output rendszer

4. Alkalmazások
4.1. Különböző jövedelemadó rezsimek szimulációja 1996-ban: az adótörvény-javaslatok előzetes tesztje
4.2. Személyi, illetve családi jövedelemadó: kísérlet a probléma formalizálására 1996-ban
4.3. Új szociális juttatás bevezetése: a gyermekvédelmi támogatás

5. Következtetések

Bibliográfia

Abstract

---

Összefoglalás

A gazdaság- és társadalompolitikai változások hatásainak modellezése és megértése egy átalakuló társadalomban nem könnyű feladat. Ennek alapvetően két oka van. Egyrészt a társadalmi és gazdasági környezet nagyon gyorsan változik, ezért fontos egy megfelelő döntés előkészítő és elemző eszköz megtervezése. Másrészt az átfogó és megfelelő minőségű adatállományok hiánya, valamint az államháztartási információs rendszer hiányosságai szintén nehézséget jelentenek. Ugyanakkor erős igény van a szociális reformlépések bevezetés előtti hatásvizsgálataira.

A TÁRKI kifejlesztett egy adó-juttatás mikroszimulációs modellt, amely alkalmas eszköz ilyen jellegű feladatok, elemzések megoldására. Miután nincs egyetlen olyan primer adatállomány sem, amely az összes szükséges változót tartalmazná, a modellépítés első feladata volt egy ilyen adatállomány létrehozása. Három különböző adatfelvétel adatait használtuk ehhez. A demográfiai és jövedelmi változók a Magyar Háztartás Panel adataiból, a fogyasztási adatok a KSH Háztartási költségvetési felvételéből, az adóadatok pedig az APEH állományaiból kerültek felhasználásra.

A különböző forrásból származó adatok összekapcsolásához dinamikus, többszörös párosítási és imputálási eljárások szolgáltak. Az így létrejött adatállomány adataival a mikroszimulációs modell három területet ölel fel: a jövedelemadó, az indirekt adók (ÁFA) és a központilag szabályozott pénzbeni juttatások területét. A statikus modell lehetőséget ad az elemzőnek, hogy a jogosultság és folyósítás kritériumait megváltoztassa a rendszerben és létrehozhat olyan outputokat, amelyek az intézkedések hatását bemutatják: kik nyernek, illetve kik veszítenek egy tervezett intézkedés bevezetésével. Az egyik legfontosabb tulajdonsága a modellnek, hogy a gazdaság- és társadalompolitikai lépések hatását egyedi (személyi vagy háztartási) szinten képes megmutatni, így például megvizsgálható, hogy egy döntés hogyan hat a különböző jövedelemmel rendelkező háztartásokra. Ugyanakkor az intézkedés makro hatása is kimutatható az egyedi adatok aggregálása útján.

A tanulmány bemutatja az adatbázis és a modellépítés menetét, majd a modell három alkalmazását is ismerteti. Az első alkalmazás a jövedelemadó 1997. évi három változatának hatását mutatja be, a második a jövedelemadó-rendszer személyiből családi típusúvá való átalakítására mutat be specifikációs kísérletet, a harmadik pedig egy tervezett pénzbeni juttatás hatásait elemzi.

---