Névjegyzék a magyar kir. vallás- és közoktatásügyi ministeriumnak az 1873. évi bécsi világkiállításon rendezett tanügyi gyüjteményes kiállitásáról
Namen-Verzeichniss der, durch das Kön. Ung. Ministerium für Cultus und Öffentl. Unterricht auf der, im jahre 1873 in Wien geordneten Weltausstellung zusammengestellten Collectiv-Ausstellung im Unterrichtsfache
TARTALOM, BEVEZETÉSTartalom
Bevezetés
Einleitung
I. Iskolai épületek - Schulhäuser
II. Iskolai bútorok - Schulmöbeln
III. Taneszközök. - Lehrmittel
IV . Egyletek irodalmi működése. - Literarische Thätigke der Vereine.
Függelék. - Anhang
Előszó
A közoktatás ügye Magyarországon Szt. István király korában a X. század végén s a XI. század elején kezdődik; kezdették ezt a civilisatiot' terjesztő e nagy király által alapított zárdákban felállitott tanintézetek. Fejlett ez ügy folyvást az Árpád- és a vegyes házból származott királyok alatt. Nagyobb lendületet nyert Hunyady Mátyás király idejében. Ha megakasztotta is egy kevés időre a tanügy fejlését a mohácsi vész, annál nagyobb erővel és sikerrel indult az uj fejlésnek a reá következett reformatio által.
A reformatio előtt már fenállott számos tanintézetek, ennek újjá teremtő hatása alatt tetemesen megszaporodtak; különösen nagy lendületet nyert ekkor az elemi és a népoktatás ügye.
Azonban a közoktatás ügye rendszeres szervezése Magyarországon Mária Therézia királyné idejében kezdődött, ő állított fel az akkori magy. kir. helytartótanács kebelében egy tanügyi bizottságot, mely 1776-ban "Ratio Educationis totiusque rei literariae per Regnum Hungariae et Provincias eidem adnexas" czimü műben szervezte a magyar oktatásügyet.
Az oktatás e rendszerét és az ügy kormányzását, mivel az alkotmányos törvénnyé nem vált, egyedül a r. katholikus iskolákra alkalmazhatta, a protestánsok ezt sem ő alatta, sem az utána következett királyok alatt el nem fogadták. E rendszerezett oktatásügyi munkálat életbe léptetésének hatása alatt azonban igyekeztek a protestánsok is saját felfogásuk szerinti rendszert hozni be iskoláikba. Oktatásügyeiket kiváló gonddal szervezték nevezetesen az 1790/1. országgyűlésen hozott XXVI. t. czikk megalkotása után, mely szerint nem csak vallás- hanem tanitásbeli szabadságuk is biztosíttatott.
...
Hogy a közmivelődés emelésén és kifejtésén mennyire igyekszik a magyar nemzet, tanuságot tesz erről az országgyűlés által évenkint megszavazott országos költségvetés fokozatos szaporítása.
A közoktatásügyi évi költségvetés ugyanis 1869-ben tett: 1,367.400 frtot, 1873-ban pedig már 4,632.628 forintra emelkedett.