---

Tartalom

Debrecen város a XVIII. században
A rézmetszés első kezdetei a debreceni Kollégiumban
Az első magyar iskolai atlaszok
A deákok elkészitik az első magyar természetrajzi szemléltető képeket
A deákok müvészi metszeteket készitenek a rajztanitáshoz
A rézmetsző deákok nyomdászokká lesznek
A müvészi pálya vége
A rézmetsző deákok hatása

---

Utószó

Az a nagy kulturális és didaktikai mozgalom, mely a debreceni rézmetsző deákok közel másfél évtizedes munkásságát felöleli, térben és időben, távolban és közelben nagy hatást idézett elő. A rézmetszők ismerősei és barátai, akikkel a mindennapi életben a coetusban és a coetuson kivül érintkeztek, lehetetlen, hogy csodálva ne tisztelték volna a kiváló mestereket, kiknek jeles alkotásait mindennap kezükön forogtak és akikre a kiváló tanárok később is büszkén hivatkoztak. Mégis sajnálatos, hogy a deákok közül követőkre többé nem találtak. Még talán az egyetlen Királyi Károlyt kivéve, aki Kerekes Ferenc "Értekezés és Kitérések. Debrecen 1836." c. könyvéhez mellékletül egy 22x26 cm. rézlapra a kettősbetüjü mássalhangzót és ahoz példákat is irt, a kivésését azonban már Lenhardt eszközölte Pesten, több rézmetsző deákot, de még csak rajzolót sem ismerünk. A kollégium kebelében müködő rajztanárok vették át e nemes müvészetet, mint a rajzolás és metszés hivatott férfiai.

Hatásuk nagy volt a kollégium falain kivül is. Az ő atlaszaik forogtak közkézen nemcsak a debreceni kollégium partikuláris iskoláiban, hanem e hazának legtöbb magyar iskolájában is. Minthogy ez atlaszok jóság, kiállitás tekintetében bátran megállották helyüket a külföldi avas importokkal szemben s mi több, a nemzet nyelvén szóltak. Szentgyörgyi könyvét sem méltatta eléggé egyetlen irodalomtörténet sem. Noha ez Pethe "Természet Históriájá"-nak (1815.) felette áll azért, mert magyar földön született, első magyar rendszeres illusztrációkkal ellátott mü, amelyhez magyar, debreceni deákok készitették az állatképeket, mig a Pethéében Rieder Bécsben. Hogy Pethe precizebb alkotást hozott létre, az Blumenbach ujabb és jobb kiadásának tulajdonitható.

...

Az tény, hogy deákjaink nem müvészi koszoruért alkották meg szerény munkáikat, hanem célszerüségi elvekből, hasznossági szempontból. Hogy is fejlődhettek volna ki Debrecenben a XVIII. sz. végén kiváló müvészek, mikor még a későbbi idők nagy müvészei, egy Ferenczy István, Karacs Ferenc ihletett lelkük müvészetének voltak meg nem értett vagy félreismert martirjai a hazában. A deákok müveiben a józan didaktika, közelebbről módszertani elvek, melyek a szemléltetésnek minél inkább előtérbe való helyezésében nyilvánultak meg, hozzák meg, bár későn, minden idők elismerésének babérkoszoruját homlokukra, melyet talán alkotásuk müvészi becse, kulturális értékük leszámitása mellett, korán hervadóvá tenne. Ez iskola magasfoku közszellemének félreismerhetetlen bizonyitékai e munkák; akkor, amikor a kollégium tanárai a kitünőbbnél-kitünőbb tankönyvek nagy számát bocsátják az ifjuság elé, tanitványaik a legmodernebb, sőt mondhatni, korukat nálunk messze meghaladó taneszközöket készitenek.

Csakis a tanitó és tanitvány vállvetett munkásságának eredménye volt az a kiváló módszer, mely lehetővé tette a főiskola deákjainak olyan magasfoku tudományos készültségét, mellyel hazánk határain kivül is megállotta helyét, sőt kiemelkedett kortársai közül a debreceni togátus deák.

---