---

Tartalom

Ajánlás

1. Bevezetés
1.1. Személyes vonatkozások
1.2. Miről is szól a tanulmány?
1.3. Források

2. Általános összefüggések

3. A magyar iskolák háború utáni történetének hat korszaka
3.1. A jogfosztottság időszaka 1944-1948
3.2. Egyenjogúsítás 1948-1963
3.3. A pártállam demokratizálásának kísérlete 1963-1969
3.4. A normalizáció két évtizede, kisebbségi jogvédő mozgalom 1969-1989
3.5. A "bársonyos forradalomtól" Csehszlovákia megszűnéséig. A kisebbségi intézményrendszer kiépülése 1989-1992
3.6. Magyar iskolák és kulturális intézmények az új Szlovákiában 1993-tól napjainkig

4. Összegzés

5. Irodalom
5.1. Felhasznált irodalom
5.2. Ajánlott irodalom

6. Függelék
6.1. Rövidítések jegyzéke
6.2. Mellékletek jegyzéke
6.3. Mellékletek

---

Ajánlás

Iskola és kultúra nem létezhet egymás nélkül, vagy erősítik vagy gyengítik egymást. Szűcs Katalin könyvében - hat korszakra osztva - azt a kérdéskört vizsgálja, hogyan próbálta az elveszített második világháború után a Csehszlovákiában rekedt magyarság nemzeti identitását, anyanyelvét és kultúráját megőrizni, másrészt a hatalom milyen eszközökkel próbálta azt gyengíteni egészen napjainkig (pl. az oktatás "kétnyelvűsítése", az új Szlovákiában "alternatív szlováknyelv-oktatás", a kisiskolákat felszámoló "integráció" és sok iskolának közös, azaz szlovák-magyar igazgatás alá vonása, a szülők különböző módon való befolyásolása).

A könyv stílusa gördülékeny, érződik rajta a szerző téma iránti elkötelezettsége. A könyv előremutató, ma nagyon is aktuális gondolatokat tartalmaz. "A szlovák iskola soha nem adhatja meg a magyar gyereknek azt, amit a magyar iskola. Nem ismerhetik meg itt a magyar irodalmat, a magyar történelmet, a magyar hagyományokat és a magyar kultúrát. Pontosabban: mindezt csak torz alakban ismerhetik meg." - olvashatjuk a könyvben. A magyar nyelv és kultúra támogatása nemcsak a szlovákiai magyar közösség érdeke, hanem a szlovákiai magyar kultúra, és ezzel együtt Szlovákia kultúrájának sokszínűsége érdekében is fontos lenne.

Szűcs Katalin könyve hasznos adalékul szolgálhat a történelemtudománynak, ezért a könyvet jó szívvel ajánlom a XX. századi magyar történelem iránt érdeklődő olvasóknak, történészeknek, politológusoknak, oktatáspolitikusoknak.

Dr. Cseszka Éva

---