Utasítás a népkönyvtárak szervezésére
A népkönyvtárak számára ajánlható művek jegyzékével
TARTALOM, ELŐSZÓTartalom
Magyar népkönyvtárak szervezésének alapelvei
I. A népkönyvtárak feladata
II. A népkönyvtárak alakítása
III. A könyvek megválogatása
IV. A könyvek használása
V. A népkönyvtárak felügyelete
Népkönyvtárak és kisebb közkönyvtárak számára általában ajánlható művek
I. Mulattató könyvek
II. Ismeretterjesztő könyvek
Előszó
A Muzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa Ő császári és apostoli királyi felségének 1897 évi deczember hó 10-én kelt legfelső elhatározásával megerősitett szabályzata értelmében első sorban az egyesületi, törvényhatósági és községi muzeumok, valamint, a nép- és vándorkönyvtárai szervezését és gyarapitását tüzte ki feladatának.
Müködése közben szükségesnek látván a szabályzatban is előirt utasitás és mintakönyvjegyzékek elkészitését, a népkönyvtárak részére 1901 november 21-én tartott tanácsülésen elhatározta a jelen füzet kiadását, melyet a nagyméltóságu m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium 1902 évi január hó 10-én kelt 89938/1901 szám alatt megerősitett.
Közel egy év mult el a jelen dolgozat elkészitésének meginditása és megjelenése között. De ezt a hosszu időt nem késedelmezés, hanem sokoldalu munkásság jellemzi. A Tanács számos szomoru tapasztalat alapján meggyőződött, hogy ily alapvető munkát a legszigorubb kritika segitségével lehet csak sikerrel létesiteni. Ezért a Tanács népkönyvtári albizottságának tagjain kivül (elnök: Berzeviczy Albert, titkár: Porzsolt Kálmán, előadó: György Aladár; tagok: Ballagi Aladár, Bartóky József, Beöthy Zsolt. Fejérpataky László, Ferenczy Zoltán, Radicsics Jenő, Rákosi Jenő) a Tanács összes tagjait s mintegy husz kiváló szakértőt kértünk fel a kefelevonatban megküldött utasitás és könyvjegyzékek átvizsgálására s maga a bizottság a beküldött észrevételeket több, csaknem kizárólag ezzel foglalkozó ülésen alaposan tárgyalta, ugy hogy az eredeti tervezetnek minden egyes pontja megvitatás alá került.
Mindamellett készséggel elismeri a Muzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa, hogy ily alapvető munkánál a tapasztalat számos hibát és hiányt fog felfedezni s ezt tekintve, főkönyvjegyzékünket első sorozatként jeleztük s kérjük az ügybarátokat s különösen a népkönyvtárak kezelőit, hogy tapasztalataik alapján küldjék be alkalmilag nézetüket annak kijavitása, esetleg a folytatólagos jegyzékek számára. Megjegyezzük azonban, hogy e birálatban a szigoruságot kérjük, klasszikusnak ismert müveket is mellőzni kell, ha azok nyelvezete és előadási modora nehézkes s különösen mellőzni kell, amennyire lehet, a forditásokat abból az elvből indulva ki, hogy a magyar népkönyvtár feladatai között a legelsők egyike a nemzeti szellem ápolása és fejlesztése.
A Muzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa elhatározta, hogy ezentul a nagyméltóságu m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak csak oly népkönyvtárakat fog államsegélyre ajánlani, melyekben a Tanács által javasolt müvek és lehetőleg csak ezek vannak meg s hogy az uj könyvek beszerzésénél csak ez a jegyzék lehet irányadó.
Ugyanezen jegyzékek igénybe vételével szándékszik a Muzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa az állami költségvetésnek e czélra szolgáló összegéből évente az országnak különböző részeiben a szükséglethez képest különböző nagyságu könyvtárakat felállitani, leginkább oly módon, hogy nem a megfelelő összeget, hanem a kész könyvtárt küldi le külön szekrényben, bekötött könyvekkel, kész könyvjegyzékkel s más a könyvkezelésre szolgáló nyomtatványokkal. Különös tekintettel arra, hogy apró községekben és tanyákban is ily könyvtárak még ezer számra volnának szükségesek, az állandó könyvtárakon kivül a Tanács évente sok ugynevezett vándorkönyvtárt fog szétküldeni, melyek egy pár hónapig lesznek egy-egy kisebb helyen s onnan a járás más községébe vagy tanyájára küldetnek, helyükbe a vándorkönyvtárnak más az előbbitől eltérő tartalmu, de azt kiegészitő s szintén népies irányu uj sorozata jő.
Gondoskodtunk arról is, hogy a kisebb községekben a kellő irodalmi tájékozottsággal esetleg nem rendelkező könyvtárkezelők kényelmére a jegyzékekben a gyermekek és müveltebb felnőttek számára alkalmas müveket különböztetünk meg jel által, a többiben pedig azokat a müveket, melyeket kellő beszerzési alap hiányában esetleg a többieket megelőzőleg kell beszerezni.
Ezek alapján a jelen füzetben levő általános jegyzéken kivül - de e könyvjegyzék anyagának keretén belül - még 7 könyvjegyzéket készitettünk el, melyeket a népkönyvtárak kezelőinek külön kivánatra mindenkor készek vagyunk elküldeni.
A két első ezek közül oly könyvtárakra vonatkozik, melyeket maga a Tanács létesit 1000 és 2000 korona értékü könyvgyüjteményből.
Ezután jő 3 kisebb népkönyvtár számára szolgáló jegyzék, melyek 500, 400 és 300 korona költségre vannak számitva s igy különösen kezdetnek igen alkalmasak.
Végül még három könyvjegyzéket készitettünk el, melyek a fentebb emlitett vándorkönyvtárak három egymást kiegészitő sorozatát tartalmazzák. Mindenik sorozatban mintegy 400 korona értékü könyv van, körülbelül annyi, a mennyi egy kis szekrényt megtölt.
Ezzel a népkönyvtárakba alkalmas müvek jegyzékének legfontosabbjai elkészültek. Az iskolai ifjusági könyvtárak, gyári munkáskönyvtárak, fegyházi olvasmányok s más szakszerü gyüjtemények jegyzékének elkészitése az illető felügyelő és vezető közegek feladatai, de kétségtelen, hogy a mi jegyzékünket tájékoztatásul ezek is használhatják. A Muzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa azonban egyelőre tekintet nélkül hagyja ezeket, valamint nem igyekszik könyvtárt állitani ott, hol e feladatot a vallás- és közoktatásügyi, vagy a m. kir. földmivelési minisztériumok, vagy bármely hatóság már előbb teljesitette, mert nem feledtük el, hogy hazánk 14 ezer községe s közel 20 ezer pusztája körül még rengeteg nagy töretlen és magvetésre alkalmas uj müködési tér akad.
De épen azért, mert feladatunk oly nagy, évtizedekig tartó erélyes és tervszerü müködést, valamint államköltségvetésünk és a müvelt közönség nagy áldozatkészségét igényli, munkánkban részvételre bizalommal hivunk meg minden ügybarátot. Ott akarunk lenni mindenütt, hol a müvelődés magvető munkáját lelkes emberek megkezdik, mert érezzük, hogy nemzeti létünk legnagyobb ellensége a lelki sötéség, s hogy lelkesedni csak akkor fog az uj nemzedék, ha a nagy tömegnek is felébred tudásvágya s erős alapon fog nyugodni hazaszeretete.
Budapest, 1902. junius 18.
György Aladár, előadó
dr. Berzeviczy Albert, elnök
Porzsolt Kálmán, titkár