---

Tartalom

1. Bevezető

2. A Módszertani útmutató célja

3. Távoltartás
3.1. Mi a távoltartás?
3.2. Mi a különbség a polgári jogi és a büntetőeljárási távoltartás között?
3.3. Melyik távoltartást ki rendelheti el?
3.4. Melyik távoltartás mennyi időre szól?
3.5. Mi a távoltartás tartalma?
3.6. Mi történik, ha a bántalmazó megszegi a távoltartó végzést?

4. Általános ajánlások
4.1. A párkapcsolati erőszak felismerése
4.2. Az erőszak áldozatainak hatékony segítése
4.3. Kockázatkezelés
4.4. Az áldozatok speciális csoportjai
4.5. Multiprofesszionális együttműködés

5. Általános ajánlások hatósági szervek számára
5.1. Meghallgatási elvek az eljárás kezdetekor
5.2. Meghallgatási elvek az eljárás későbbi szakaszában
5.3. Az áldozat biztonsága a meghallgatás után - biztonsági tervek

6. Rendőrség
6.1. A rendőrség eljárását meghatározó alapelvek
6.2. Az ügyeletes tiszt reagálása
6.3. A járőr beavatkozása és a helyszínen végzett nyomozás - A biztonság és a jog érvényesítése az erőszak helyszínén
6.4. Bizonyítékok gyűjtése és dokumentálása
6.5. Egészségügyi ellátás
6.6. Jelentés
6.7. Utólagos nyomozás
6.8. Eljárás távoltartás megszegése esetén
6.9. Rendőr és egyéb fegyveres testülethez tartozó gyanúsítottak
6.10. Utánkövetés, intézményi együttműködés, megelőzés

7. Ügyészség
7.1. Tipikus ügyészségi problémák, hiányosságok
7.2. Ügyészségi jó gyakorlat külföldön - ajánlások

8. Bíróság
8.1. A partnerkapcsolati erőszakkal kapcsolatos alapismeretek
8.2. A partnerbántalmazás kockázatai
8.3. A családon belüli erőszak szabályozatlan fajtái
8.4. A partnerbántalmazás okai
8.5. A bántalmazó férfiak
8.6. A bántalmazott nők
8.7. A bántalmazó kapcsolatban élő gyerekek
8.8. Hamis vád, szülői elidegenítés és gyerek vagy felnőtt elleni szexuális erőszak vádja
8.9. A bántalmazás megjelenése a bíróságon
8.10. További ajánlások
8.11. A társadalmi nemi szerepekkel kapcsolatos előítéletek megjelenése a bíróságokon
8.12. A családon belüli erőszak elleni fellépés egyéb polgári jogi eszközeinek alkalmazása

9. Gyermekvédelmi szervek - gyermekelhelyezés, szülői felügyeleti jog és kapcsolattartás
9.1. A tényfeltárás szempontjai
9.2. Ha a bántalmazó nem közvetlenül a gyereket bántja, hogyan veszélyezteti?
9.3. Hogyan mérjük fel, milyen hatással van a partnerbántalmazó a gyerekekre?
9.4. Mi legyen a szakértői javaslat vagy döntés tartalma?
9.5. A felügyelt kapcsolattartás körülményei és az esetleges újraszabályozás

10. Pszichológusok
10.1. Bántalmazottakkal való foglalkozás az általános pszichológiai praxis keretében
10.2. Bántalmazó férfiakkal való foglalkozás
10.3. Igazságügyi pszichológus

11. Egészségügy
11.1. A párkapcsolati erőszak áldozatainak felismerése és hatékony ellátása az egészségügyben
11.2. A megfelelő dokumentáció

12. Zárszó

Függelék
1. Az elkövető veszélyességének felmérése
2. Egyéni biztonsági keretterv - eszköz a segítő számára
3. Rutinszűrés-kérdőív (formanyomtatvány-minta egészségügyi dolgozók számára)
4. Látlelet fizikai erőszak esetén (formanyomtatvány-minta)
5. Minimumkövetelmények a szexuális erőszak igazságügyi orvosi vizsgálatához
6. Írásos hozzájárulás az egészségügyi dokumentációhoz csatolandó fényképek készítéséhez (formanyomtatvány-minta)
7. Testtérképek (minta)
8. A fojtogatás a párkapcsolati erőszakban
9. A nem halálos kimenetelű fojtogatás vizsgálata

Felhasznált források

---

Bevezető

Ez a Módszertani útmutató a családon belüli párkapcsolati erőszak különböző területein dolgozó szakemberek közreműködésével és az általuk felhalmozott tapasztalat felhasználásával jött létre. A NANE és a PATENT Egyesület a Nyílt Társadalom Intézet anyagi támogatásának segítségével 2008-ban kezdeményezte egy olyan munkacsoport megalakítását, amelyben jogászok (ügyvéd, ügyész, bíró), szociális munkás, pszichológus, rendőr, pedagógus, gyermekvédelmi és gyámhatósági munkatárs, anyaotthont és bántalmazottak számára segélyvonalat vezető és abban dolgozó szakemberek működtek együtt a párkapcsolati erőszak elleni fellépés rendszerszerű hibáinak feltárásában és a javasolt megoldások megfogalmazásában. A különböző szakmák képviselői önkéntes munkában járultak hozzá ehhez az eredményhez, a projekt koordinációjáért a NANE és a PATENT Egyesület volt felelős. A munkacsoport ülésein az elméleti vizsgálódás mellett, az eseteket megbeszélve a munkacsoport tagjai által hozott konkrét ügyekből közvetlenül azonosítottuk a megoldandó problémákat, és a hatályos jogszabályok, valamint a valós élet alapján javasoltunk megoldásokat.

Korábban nem tapasztalt együttműködés alakult ki a szakmák képviselői és a női jogi civil szervezetek között az ügyek kapcsán, amelynek során kiderült, hogy tapasztalataink sok tekintetben hasonlóak, hasonlóan látjuk a családon belüli erőszak kezelésével foglalkozó intézményrendszer és a jogszabályi háttér hiányosságait, és az ezek orvoslására adható válaszokat. Tekintettel a munkacsoport céljaira és lehetőségeire, a résztvevők végül egy olyan protokolljavaslat összeállításában állapodtak meg, mely a családon belüli párkapcsolati erőszakkal foglalkozó szakemberek egyes csoportjai számára nyújthat segítséget, főleg, de nem kizárólag a távoltartással összefüggésben. Így ez a Módszertani útmutató az áldozatokkal foglalkozó női jogi civil szervezetek, valamint a kormányzati hatósági, nem hatósági és a civil szektorban szolgáltatóként tevékenykedő intézmények szakembereinek közös ajánlásait tartalmazza.

...

---