Gulyás Pál
Tékozló
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
GULYÁS PÁL
MÁGUSZI ÉJ
MÁGUSZI ÉJ
BÁSTYÁK
HALLD, MIT SUG A NAP!
A NAP SZEMÉVEL
A HOLDRÓL
MENNYI FÖLD!
ŐSZI SÉTA DEBRECENBEN
MARADJ!
HÜVELYK MATYI
A BOGÁRKA IMÁJA
GYŐZD LE A HALOTTAKAT!
A NAPTALAN HÁZ
HINTA
HÁLÓ
ESTI HÓ
EZ ITT HADHÁZ
A VAK LÓ
SÖTÉT A SZOBÁNK
REGGEL
ÉJI PILLANATOK
JÖNNEK A FÁK
NYÁRI ZÁPOR
ŐSZI FÉNY
ÁBRÁNDOM ESTHARANGJAI
A SZINEK ALVÓ URA
RÜGYEK
A VIHARZÓ DIÓFA
KÁRTYÁK
A FA
MEGGYFABOT
ELHAGYOTT A JEGENYEFA!
ERDŐHIVOGATÓ
VÁNDOR
A KÖZELGŐ VIZ
JÖNNEK A FÁK
ÉDESANYÁK
REPÜL, REPÜL A GYERMEKEM!
INGÓ SZIGET
REPÜL, REPÜL A GYERMEKEM!
GÖMBÖK
KICSI MÉG A LEGÉNYKE
VILÁGITÓ ÁLOM
GARABONCÁS ÉJ
GYERMEKEMMEL
MOST JÖN MEG A SZERELEM!
ÉGI RAJZ
MOST ALSZANAK
TÉKOZLÓ
HÁROM EMBER
A KAKAS
ÖT LOMHA ÁRNY
A MACSKA BÁMUL
FÉNY ESETT A PARASZTBA!
HÁROM EMBER
VIDÁM ŐSZ
DOBÓ PISTA
AZ ABLAKOS
OBSIT
UTOLSÓ LÁTOGATÁS
A VERSEK KELETKEZÉSÜK SZERINT
Előszó
GULYÁS PÁL
A valóságtisztelő magyar líra és a reális Debrecen legromantikusabb költője. Az ő versei is a meleg élő földből csiráznak, mint kortársaié: udvara, kertje minden fájával, bokrával megismertet. Kötete valamennyi lapján árnyékos lomb himbálózik, de ez a növényi tenyészet a metafizika egébe nyujtózik föl. Gulyás Pál versbeöltöző hétköznapi élete csupa ünnepi áhítatú pillanat. Tartalmilag ez új benne: az idill, amely mögött a végtelenség ködfalai imbolyognak, s a létezés borzalmát fuvallják rá a mosolygó családi képekre, intim hangulatokra. Éji sötétség, a megsemmisülés rémképei ólálkodnak élményei körül. De nem zörgő filozófiai líra ez, hanem egy merengésre hajló s mégis nagyon eleven lélek tiszta dallama. Egyéni dallam, gyöngéd és erős zengése van; a pátosz és vidám fintor, a széles körvonalazás és a mikroszkópi közelhajlás egyaránt hatalmában áll. Világa élesen körülhatárolt, képlátása eredeti, tele váratlan összefüggésekkel.
Született 1899-ben. Verskötetei: Testvér gályák (Nyiregyháza, 1923.) - Misztikus ünnepi asztal (Budapest, 1928.) - Ezenkívül tanulmányokat ír (Németh László, Arany János, Oláh Gábor, Madách) s a Válasz egyik szerkesztője.
J. G.