Tétel adatlapja
VisszaCÍMLAP

Fabó Kinga

Anesztézia

TARTALOM, UTÓSZÓ


Tartalom


I. VÉGREHAJTJA ÉS ELSZENVEDI
Anesztézia
Történelem
Képmás
Kövek
Szüzek
Szeretők
Szökőkút
Pszichoanalízis
Médium
Rítus
Mi
Protokoll
A naiva
Most egy kicsit elhülyülök
Különös
Ha nyugton maradok
Szél fúj. Fújdogál
Működés közben
Nem vagyok város

II. BELVÁROS, V. KERÜLET
N. úr egyik szeretőjének búcsúlevele
Hamlet szomorú
Hamlet égszínkék
Szelíd erőszak helyett
Visszaszámlálás
Végkiárusítás
Egy konszenzus vége
Nem szólt csak havazott
Épülök és szépülök
Kék volt és hazug
Mintha szóltál volna
Hókirálynő erre járt
9 király leláncolva

III. SZINESZTÉZIÁK
Túlfűtött mosoly és elhalkult virágcsokor
(még csillagos az ég)
Mert olyan szép vagy
Ahogyan jött hófehéren
Szemlesütve
Arcodhoz közel
Valaki más
Az utcavázlat
A túlhevítettség utáni állapot
Mint táj a térkép alatt
Hogy legyen ének az énekért
Tavak mélyéről a kékség idelátszott
(Hajnalodik; hallgatlak)
(Már nem is félek)
Színezés

IV. ANESZTÉZIÁK
Öt haiku
Szétkötött szálak
fák, fonatok
Kékszomjas kristályszemek
Az ég különös kegyelméből
A törés
Fonalak
Távolodó
Félkörök


V. JESZENYINA-DUNCAN TÁNCA
Mint egy hullám
Örökzöld
Mindegy volt
Illattá válni
Illatok nélkül
A szó színeváltozása
Jeszenyina-Duncan tánca

VI. PROTOKOLL
Az én kis arsz poétikám
El vagyok idegenedve
Grónia és ironeszk
Szeníliák
Ez itt a társadalmi érzékenységem
Sorban a középpont felé
Mai magyar
Mozgassuk!
Mai magyar 2
A hierarchia és én


Utószó

"A hangoknak nem volt folytatása. / Egy kinnfelejtett mozdulat csak. / A boldogság mint mozdulatlan táncos." Három mondat a költőnő egyik verséből. Az évek homokpoggyászából a szerző csak az átszitálhatatlan aranyszemcséket tartotta meg.

Fabó Kinga befelé forduló alkat. A világból számára az az érdekes, amit belülről lát, tapint, érez. A folytonos kísérlet - a vers - az egyetlen életlehetőség számára, nélküle és kívüle nem létezik. "Szolgálja a hiányt. / Szállítja a fölösleget." Ez a mai modern költészet egyik legrokonszenvesebben megfogalmazott s éppen ezért legnagyszerűbb mondata.

Költői hitvallásnak sem akármi. Mindig a feszességre, sőt a kiélezettségre tör, meggyőzően. Fegyelmezett lírája semmilyen sallangot nem tűr, a sok, nagy hatóerejű kép közül sikerül mindig a legodaillőbbet kiválasztania.


×