---

Tartalom

KÁBULAT

PROLÓG
Égbe merülve

SZILÁNKOK
Ujjaid rezdülése
Ne siess
Ha nem hívnálak
Csak lenni
Egyszer még
Egy szó
Hárfák
Földre hullva
Percek
Leolvasó
Kopás
Ha
Csak én
Áramlás
Folt
Az utak végén
Sziklafal
Elengedés

ÁRNYÉKOK
Lábnyomok
Egy este májusban
Pacsirta
Szorongás és hit falai
Albatrosz karvalyok között
Szavaim
Kéz a kézben
Lélegzet
A fal köröttem
Trapéz
Szeráfok
Zuhanás

EMLÉKKÉPEK
Rejtek
Kiüresített szobák
A túlélés fájdalma
Tisztes Alkony
A képen Mackó

GYÖKEREK
Cserepek
Erő
Fák
Ártéri fák
Élet a felszín alatt
Ég nélkül nem világlik
Fény csillagai
Folyam
Játék
Hajós
Álom
Könnyek
Hogy magamat megtaláljam!
Hallgatás
Gyöngy
Sziromlepel
Burokban
Folyók vizével

FÜSTÖS JEGYZETEK

Prológ
Ahol a madár sem jár
Az úton lefelé
Te vagy a hibás
Az idegen
Fekete madonna
Ramóna álma

---

Fülszöveg

A kötet egyfajta lélekrajz, amely a "vékony cérnán lebegés" állapotát írja le. Azt, amikor az érzelmek vajúdása felhagy, és a lélek kiürül, céltalanná válik a létezés. A fájdalmakat elbírni: ez a létezés bizonysága. Az önsajnálat bénít, megsemmisít. Az elaléltságból, bénultságból, akarattalanságból a kiút, önerőnk megtalálása. Mint az argonauták, meg kell küzdjünk önmagunkkal, felül kell kerekedjünk gyengeségeinken. Az érzések elvesztése elementárisabb csapás, mint maga a fájdalom. Szenvedésünk hittétele annak, hogy emberségünket őrizzük a világ felszínességétől. Sikamló jéghártya alá rejtjük önmagunk. A hártya vékony, átlátszó. Alatta szív dobog. Szüntelen.

---