Egyházügyi hangulat-jelentések
1951, 1953
TARTALOM, ELŐSZÓTartalom
ELŐSZÓ
I. FEJEZET
BEVEZETÉS
1. A katolikus egyház Magyarországon 1945-1953
2. László István és Szerényi Sándor jelentései
3. A forrásközlés szempontjai
II. FEJEZET
LÁSZLÓ ISTVÁN 1951. ÉS 1953. ÉVI JELENTÉSEI
1. 1951. november 18-i jelentés
2. 1951. november 26-i jelentés
3. 1951. december 10-i jelentés
4. 1951. december 17-i jelentés
5. 1953. január 1-jei jelentés
6. 1953. január 4-i jelentés
7. 1953. január 11-i jelentés
8. 1953. január 18-i jelentés
9. 1953. január 25-i jelentés
10. 1953. február 1-jei jelentés
11. 1953. február 8-i jelentés
12. 1953. február 12-i és 15-i jelentés
13. 1953. február 22-i jelentés
14. 1953. március 1-jei jelentés
15. 1953. március 8-i jelentés
16. 1953. március 8-i második jelentés
17. 1953. március 12-i jelentés
18. 1953. március 22-i jelentés
19. 1953. március 29-i jelentés
20. 1953. április 4-i jelentés
21. 1953. április 11-i jelentés
22. 1953. április 19-i jelentés
23. 1953. április 23-i jelentés
24. 1953. április 26-i jelentés
25. 1953. április 30-i és május 1-jei jelentés
26. 1953. május 2-i és május 3-i jelentés
27. 1953. május 9-i jelentés
28. 1953. május 10-i jelentés
29. 1953. május 17-i jelentés
30. 1953. május 25-i jelentés
31. 1953. május 31-i jelentés
32. 1953. június 7-i jelentés
33. 1953. június 7-i második jelentés
34. 1953. június 14-i jelentés
35. 1953. június 21-i jelentés
36. 1953. június 28-i jelentés
37. 1953. július 4-i jelentés
38. 1953. július 10-i jelentés
39. 1953. július 19-i jelentés
40. 1953. július 26-i jelentés
41. 1953. augusztus 1-jei jelentés
42. 1953. augusztus 2-i jelentés
43. 1953. augusztus 9-i jelentés
44. 1953. augusztus 14-i jelentés
45. 1953. augusztus 16-i jelentés
46. 1953. augusztus 20-i jelentés
47. 1953. augusztus 20-i második jelentés
48. 1953. augusztus 21-i jelentés
49. 1953. augusztus 23-i jelentés
50. 1953. augusztus 30-i jelentós
51. 1953. szeptember 7-i jelentés
52. 1953. szeptember 13-i jelentés
53. 1953. szeptember 20-i jelentés
54. 1953. október 6-i jelentés
55. 1953. október 11-i jelentés
56. 1953. október 18-i jelentés
57. 1953. október 25-i jelentés
58. 1953. október 30-i jelentés
59. 1953. november 1-jei jelentés
60. 1953. november 11-i jelentés
61. 1953. november 12-i jelentés
62. 1953. november 14-i jelentés
63. 1953. november 15-i jelentés
64. 1953. november 22-i jelentés
65. 1953. november 29-i jelentés
66. 1953. december 9-i jelentés
67. 1953. december 12-i jelentés
68. 1953. december 13-i jelentés
69. 1953. december 15-i jelentés
70. 1953. december 20-i jelentés
71. 1953. december 25-26-i jelentés
72. 1953. december 31-i jelentés
KIEGÉSZÍTŐ DOKUMENTUMOK LÁSZLÓ ISTVÁN JELENTÉSEIHEZ
1. László István jellemzése Kunszery Gyuláról
2. László István önéletrajza 1954-ből
3. László István álláskérelme 1954-ből
III. FEJEZET
SZERÉNYI SÁNDOR 1953. ÉVI HAVIJELENTÉSEI
1. 1953. évi január havi jelentés
2. 1953. évi február havi jelentés
3. 1953. évi március havi jelentés
4. 1953. évi április havi jelentés
5. 1953. évi május havi jelentés
6. 1953. évi június havi jelentés
7. 1953. évi július havi jelentés
8. 1953. évi augusztus havi jelentés
9. 1953. évi október havi jelentés
10. 1953. évi november havi jelentés
11. 1953. évi december havi jelentés
IV. FEJEZET
FÜGGELÉK
A jelentésekben előforduló templomok
A jelentésekben előforduló templomok térképe
A jelentésekben előforduló iskolák
Rövidítések jegyzéke
A kötetben szereplő személyek életrajzi adatai
Névmutató
Előszó
1997-ben Budapest Főváros Levéltárában (BFL) helyezték el az 1989. évi 14. számú törvényerejű rendelet értelmében jogutód nélkül megszűnt Állami Egyházügyi Hivatal azon iratait, melyek 1951 és 1989 között a Budapest Fővárosi Tanács VB egyházügyi előadóinak tevékenysége nyomán keletkeztek. Ebből az anyagból kerültek elő egy láthatóan iskolázott személy, egyenként 10-14 oldalas kézírásos feljegyzései. Sorba rendezésük után kialakult egy összefüggő, szerves egységet alkotó forráscsoport.
Az 1950-es években egy idősödő férfi látogatta rendszeresen, hétről hétre minden szombat este, vasár- és ünnepnapon délelőtt a főváros katolikus templomait, meghallgatta a prédikációkat, betérdelt a gyóntatószékekbe, beszédbe elegyedett a templomok környékén a hívekkel és a járókelőkkel. Az idős úr minden igyekezete arra irányult, hogy kitudakolja a megszólított, megfigyelt személyek politikai véleményét, személyes meggyőződését a vallásról, a pártról, a népi demokráciáról, a béketáborról. Információit papírra vetette, és megbízható pontossággal megküldte az állam egyházakat felügyelő hivatala fővárosi tanácshoz kihelyezett előadója részére.
Szófoszlányokból, rém- és álhírekből, naiv feltételezésekből és őszinte reményekből álltak össze a jelentések, melyek bekerültek egy jól működő rendszerbe, és annak fontos elemévé váltak.
A jelentések nyilvánvalóvá teszik a mai olvasó számára az ötvenes évek fővárosi katolikusainak hitbeli-tudatbeli felkészültségét és erejét, amely a kemény diktatúrában is templomokat töltött meg, és az üldöztetés ellenére is katolikus szellemű gyermekeket nevelt. Ugyancsak kirajzolódik az addigra már "legyőzött" katolikus egyház helyzete, mozgástere és megelevenednek az 1953-as év eseményei is, természetesen nem a történelemkönyvek pontosságával, hanem úgy, ahogyan azokat az átlagember megélte. A nyomasztó idők ellenére is mosolyt keltőek azok a kombinációk, melyek - az információhiány következtében - az utca emberének fejében megindultak: többek között például a Sztálin temetésén történt lövöldözésről, Berija amerikai emigrációjáról vagy Nagy Imre és Rákosi Mátyás tűzharcáról.
Magyarországon a szocializmus fennállása alatt mindvégig készültek a László Istvánéhoz hasonló hangulatjelentések. Minden munkahelyen akadt valaki, aki a kollégák véleményére nemcsak hogy jobban odafigyelt, mint mások, de a hallottakat papírra is vetette. Ez volt a feladata az idős pedagógusnak is 1953-ban. Jelentései fontos kortörténeti dokumentumok, mert a mindennapok hangulatának, a katolikus emberek véleményének visszatükrözése mellett, vallanak a megfigyelő személyről és elvtársairól, sőt az egész rendszer, korszak működéséről is.
A kötet négy részre tagolódik. Az első fejezetben két tanulmány segíti az olvasót az ötvenes évek egyházpolitikájának, a rendszer működési mechanizmusának megértésében, ezzel kapcsolatos ismereteinek kiegészítésében. A második fejezet tartalmazza László István 72 jelentését az 1951-es és 1953-as fővárosi katolikus állapotokról, fontos adalékokkal az oktatás, illetve az iskolák helyzetét illetően. Ugyancsak ebben a fejezetben kapott helyt néhány, a jelentések szerzőjének jellemrajzát pontosító dokumentum. A harmadik fejezetben a fővárosi egyházügyi előadó havijelentései olvashatók. Feldolgozta, összefoglalta, kiegészítette és helyenként pontosította László jelentéseit, melyekhez hozzáfűzte a más felekezetekről és a szektákról szerzett információit. A negyedik fejezet akár önálló adattárként is kezelhető. Itt közöltem a kötetben előforduló templomok és iskolák listáit. A templomok esetében a László, illetve Szerényi által használt nem hivatalos, közismert elnevezéseket vettem fel a listára, azonosításukhoz pedig topográfiai helyüket adtam meg. A helymeghatározásban segít a mellékelt térkép is, melyen számokkal jelöltük az érintett templomokat. Az életrajzok összeállításánál arra törekedtem, hogy a kötetben említett országosan ismert személyek és a papok életrajzi adatait pontosan közöljem. Ehhez elsősorban, a szakirodalmat, az egyházi sematizmusokat, valamint az egyházügyi megbízott korabeli listáit használtam. A pedagógusok, tanácsi alkalmazottak és a szövegben előforduló egyéb nevek esetében csakis a legismertebbeknél közöltem életrajzi adatokat. A névmutatóban kurzívval szedtük a felhasznált szakirodalom szerzőinek, szerkesztőinek nevét.
...
2000 pünkösdjén
Szabó Csaba